Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - III. Állami műpártolás
Irodalom Képes tárgymutató az 0, M. Képzőművészeti Társulat 1889/ 90. évi téli kiállításához. Budapest 1889, kat. sz. 327; Szana 1889, 193-208; Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1890. évre (17. sz.) 30; Ezredéves Országos Kiállítás. 1896, kat. sz. 631; Lyka 1983 2 (1953), 150. MNG ltsz.: 2768 S. K. III. 5. 18. KARDOS GYULA (1857-1908) Érdekes olvasmány 1891 Spannende Lektüre 1891 olaj, fa; 23 x 1 8 cm j. I. j.: Gy. von Kardos Kardos Gyula művészi munkássága 1877-től kezdve Münchenhez kötődött. A Meissonnier nevével összekapcsolódó és az Isar partján is sikeres miniatűr képek műfajának volt képviselője. Efféle műveiről Kardos Gyulán kívül közismert volt Kéméndy Jenő és a fiatal Karlovszky Bertalan is. A később Nagybányán működő festők közül Hollósy Simon és Csók István is készített Münchenben efféle liliputi képeket. A műfaj nemcsak a gondos megfestésnek, az ékszer-szerű hatásnak köszönhette sikerét, hanem a miniatűrök intim jellegének is: ezek a képek elsősorban privát célra, otthonok díszéül készültek. A korszakban végletesen kettévált ugyanis a társadalmi és a privát reprezentáció, s ezzel maguk a műfajok is. Kardos 1 883-ban hazatért Budapestre, s a Benczúr mesteriskolában dolgozott tovább. Az 1 892-ben kiállított képei közül egyet a király (Meglepetés), egyet pedig az állam {Érdekes olvasmány) vásárolt meg. Ez utóbbit a minisztérium illetékesei az 1900-as párizsi világkiállításra is kiküldték, s ezzel Kardos el is nyerte a világkiállítás egyik bronzérmét. Szikszay Ferenc festő élesen bírálta a világkiállításra került magyar művek kiválogatásában megnyilvánuló konzervativizmust, felhozva, hogy a Benczúr-mesteriskola tagjainak képei kiszorították a finomabb művészi dolgokat. Szikszay bírálata körül hírlapi csatározások kezdődtek. Ferenczy Károly rámutatott arra, hogy a minisztérium illetékesei, felülbírálva a szakzsűrit, saját szempontjaik alapján állították össze a kikül dendő műveket. így kerülhetett be az anyagba Kardos Gyula konzervatív felfogású kis miniatűrje is. Irodalom Képes tárgymutató az O. M. Képzőművészeti Társulat 1892/ 93. évi téli kiállításához. Budapest 1892, kat. sz. 78; Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1893. évre (20. sz.) 39; Művészet 1908, 127-128; Lyka 1982 2 (1951), 18, 66; Mi ha lik Dániel: Magyar művészet a párizsi világkiállításon. In: Műcsarnok 1900, 314-315. MNG ltsz.: 2852 S. K. III. 5.19. LÁSZLÓ FÜLÖP (1869-1937) Az esti harangszó 1895 Glockengeläut am Abend 1895 olaj, vászon; 98 x 73 cm j. I. b.: László Fülöp p. Fábián 1895 Lyka Károly „festővirtuóznak" nevezi László Fülöpöt, aki társadalmilag az egyik legsikeresebb festővé vált a századfordulón. A müncheni iskolázottságú festő 1890-től a párizsi Julian Akadémián képezte magát tovább. Első nagyobb sikerét jelentette Pesten, amikor elnyerte a főleg arisztokrata hölgyek és magas állású tisztviselők társaságából alakult Műbarátok Köre ösztöndíját 1891-ben A regé/ő asszony című népéletképével. A kilencvenes évek elején úgy tűnt, László Fülöp egyike lesz a bravúros technikájú, ám a szociális gondokat finoman elpalástoló népéletkép-festőinknek, de csakhamar kitűnt portréfestői képességeivel. Mint Lyka Károly fogalmaz, a góthai almanach társasági festőjévé vált. Későbbi portréfestő modora Franz von Lenbach letagadhatatlan hatásáról tanúskodik. Az arisztokrácia köreibe nemcsak itthoni támogatói révén, hanem főképpen házassága folytán került. Münchenben feleségül vette Miss Lucy Guinness angol arisztokrata hölgyet. László Münchenben kapta az első állami díját, II. Lajos ezüstérmét Im Hofbräuhaus
