Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - II. Egyesületi műpártolás

II. 4b. 2. DEÁK-ÉBNER LAJOS (1850-1934) Újoncok 1883 Rekruten 1883 olaj, vászon; 1 74 x 205 cm j. I. b.: Louis Ebner Öt szavazattal négy ellenében ítélte meg a Ráth György-díjat Deák-Ébner Lajos képének 1883 decemberében a kilencta­gú zsűri. Versenyben volt vele Gyárfás Jenő A tél örömei és Paczka Ferenc Emese álma című műve. Ez utóbbira két sza­vazat esett: a többség azonban megbotránkoztatónak tartot­ta, hogy Paczka a magyarok tiszteletreméltó ősanyját kendő­zetlen realitással - aktban - ábrázolja. (A zsűri tagjai: Ráth György elnök, Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Ipolyi Ar­nold, Keleti Gusztáv, Szalay Imre, Tarkányi Béla, Szmrecsá­nyi Miklós és az újonnan beválasztott zsűritag: Vastagh György.) A díj kiadásának indoklása szerint: „Ébner Újoncok című festménye nem tűnt fel a tárgy újsága vagy a felfogás erede­tisége által. Hanem a bizottság igen érdemesnek találta e képen a művészi eszközöknek kellő arányosítását a tárgyhoz, s azon bensőséget, mely a kép főcsoportján, az anya és újonc fiának megindító elválásában érvényesül". Az újoncozás mint képtéma Than Mór ismert műve nyomán vált kedvelt motívummá a magyar életképfestészetben. Deák-Ébner La­jos is több változatban megfestette. Képének festői eszközei, széles festésmódja is bizonyítják, hogy Aggházyval szemben ő sokat tanult mind a Szolnokon dolgozó osztrák művészek­től, mind ezek párizsi körétől, Pettenkofen, Otto van Thoren és Eugen Jettel fényteli képeiből. Irodalom Képes tárgymutató az O.M. Képzőművészeti Társulat 1883. évi őszi kiállításának második sorozatára. Budapest 1883, kat. sz. 275; Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1883-ra, 73-74; Möbius 1940, 23; Lyka 1982 2 (1951), 46; Cennerné 1991, 129-130. Magántulajdon II. 4b. 3. JENDRASSIK JENŐ (1860-1919) A férj sírjánál (Az özvegy) 1891 Am Grab des Ehemannes (Die Witwe) 1891 olaj, vászon; 130 x 100 cm j. I. b.: Jendrassik Jenő Budapest 1891 Lyka Károly szerint Jendrassik az előkelő világ kedvence volt, s noha egy évet Párizsban is eltöltött, nem tudott szaba­dulni a müncheni festészet szentimentális zsánereinek irá­nyától. Művészetének elfogadottságához talán az is hozzájá­rult - jóval azelőtt, hogy a Társulat bármilyen díjban részesí­tette volna -, hogy képei közül Ferenc József kettőt is meg­vásárolt a saját magánpénztárából. (Próba után, 1 884, MNG ltsz.: 5200; Idyll 1 889 - lappang). A Képzőművészeti Társu­latban a Ráth György-díjat nyerte el először 1891 - ben, A férj sírjánál című képével, majd 1894-ben a 2000 koronás gróf Károlyi Tibor-díjjal jutalmazták. A férj sírjánál című is érzelmes-melankolikus kép, akárcsak az ugyanezen évben társulati díjat elnyert Csók István-kép: Az árvák. Amíg azonban Csók az árvák magányát nem lélek­tani, hanem festői eszközökkel, a hirtelen rájuk virradó, ide­genszerű hajnali kék derengéssel fejezi ki, Jendrassik az özvegy fájdalmát gesztusaival érzékelteti. Képének nagy eré­nye az érdekes, felülnézeti képkivágás, melyben csak a gyá­szoló anya és kisleánya látszik egész alakban, a templomi környezetre csak az izgalmas részletekből következtethe­tünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom