Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - A magyar művészeti intézmények megteremtői: pártfogók, mecénások, tisztviselők

dai Hangászegyesület titkárává választották, majd a még abban az évben felállított Hangászegyesületi énekiskola első igazgatója lett, mely tisztét haláláig megőrizte. 1846. július 26-án elődje. Horvát István ajánlásával, Széchényi Lajos gróf pártfogásával nevezte ki József nádor könyvtári őrré a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárába. A könyvtár anyagát már ő szállíttatta át a Ludoviceumból a múzeum új palotájába. Nevéhez fűződik a könyvtár rendezése és nyilvánossá tétele. 1846. június 2-án az egy évvel korábban alakult Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egyesület közgyűlése titoknokává választotta, mely tisztségében az 1861. január 20-i közgyűlés megerősítette. Ily minőségében ő dolgozta ki az egyesület alapszabályát. 1858-ban érdemeire tekintettel róla nevezték el Mátray Kódexnek azt az 1670-es évekből a Felvidékről származó kéziratos énekeskönyvet, melyet külföldről ő szerzett meg a könyvtárnak. 1865-ben a Hangászegyesület Zeneiskola Nemzeti Zenedévé alakult. Ebben az évben ünnepelték az iskola negyedszázados és Mátray 25 éves igazgatói jubileumát, Liszt Szent Erzsébet legendájának előadásával. 1870-ben tartotta utolsó felolvasását a Tudományos Akadémián a Konstantinápolyból hazakerült négy Corvináról. 1875. március 3-án királyi tanácsosi ranggal a könyvtárból nyugalomba vonult, de mint a Zenede igazgatója még halála előtt is vizsgáztatott. Barabás Miklós metszete a tudós polgárt ábrázolja. Mint a kép felirata mutatja, hálás növendékei rendelték meg a képmást Barabásnál, a kor legnépszerűbb portretistájánál. A mű a Barabás által vezetett, saját alkotásait tartalmazó listában az 1641. számon szerepel, ár megjelölése nélkül. Feltehető, hogy Barabás szívességből tett eleget a kérésnek, hiszen választmányi tagja volt annak a Képcsarnok Egyletnek, melynek titkára Mátray volt. Irodalom Mátray Gábor: Pyrker János László egri patriarcha-érsek képtára a magyar Nemzeti Múzeum képcsarnokában. Pest 1851

2 (1846); Mátray 1851; Mátrai 1862; Mátray 1868; Mátray Gábor: Töredék jegyzemények Magyarország történetéből 1848149-ben. Bev. tanulmány Fülep Katalin. Budapest 1989; Bíró 1944; Gerszi 1960, 125. M NM TKCs ltsz: 3044 Cs. M. 5. STRÓBL ALAJOS (1856-1926) I. Ferenc József mellszobra 1884 Büste von Franz Joseph I. 1884 Stróbl Alajos 1875-76-ban Bécsben az iparművészeti iskolában, majd az 1876-77-es téli szemesztertől 1880-81 - ig az Akadémián tanult. Itt Kaspar von Zumbusch növendéke volt. Zumbusch műtermében mutatták be az uralkodóank és Hohenlohe-Schillingfürst herceg udvarmesternek, későbbi pártfogójának, akiről majd szintén készít portrét. (Ez utóbbi képmásról elismerően nyilatkozik Liszt Ferenc, „nagyon sikerültnek" tartja. Hohenlohe-Schillingfürst egyébként a zeneszerzőhöz igen közel álló Sany-Wittgenstein Caroline hercegnő veje volt.) Ybl Miklós az Operaház főlépcsőházát I. Ferenc József képmásával akarta díszíteni, mégpedig Tilgner Viktor már kész alkotásával. Stróbl viszont - pártfogója segítségével - megoldotta, hogy a király neki több ízben is modellt üljön, s a szobrot 1884-ben márványból ki is faragta. Ez a példány került elhelyezésre az Operaházban, onnan kapta meg 1953-ban a Magyar Nemzeti Galéria. A Schlick-gyár öntödéjében bronz példány is készült belőle. A szoborral Stróbl egyszerre híres lett. A királyportrét megrendelések hosszú sora követte, mind az uralkodóház, mind az arisztokrácia és közéleti személyiségek részéről. A Képzőművészeti Társulatot e mű sikere ösztönözte arra, hogy Lötz Károly szobrának elkészítésére Stróblnak adjanak megbízást, s e művének köszönhette a szobrász a várbazári műtermét is. A képmás több változatban is elkészült, méreteiben módosítva. 1886-ban kiállításon szerepelt. Az őszi kiállítás megnyitása alkalmából, amikor a Képzőművészeti Társulat fennállásának negyedszázados évfordulóját ünnepelte, Stróbl „őfelsége, a király életnagyságon felüli mellszobrát ajándékozta Társulatunknak" - írja a választmány beszámoló jelentése. 1887-ben ugyancsak a Képzőművészeti Társulat pályázatot hirdetett „a hazai kiválóságok mellszobrainak népszerűsítése és sokszorosítása céljából", hogy az elkészült szobrok „mamárvány; 83,5 cm j. hátul b.: Stróbl Alajos Budapest 1884