Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - A magyar művészeti intézmények megteremtői: pártfogók, mecénások, tisztviselők

gánlakások berendezésének dekoratív kiegészítéséül szol­gálhassanak". Stróblnak a királyról mintázott mellszobra megnyerte az első díjat (250 forint). Ez kicsinyített változat volt, a megadott feltételek szerint ugyanis maximálisan 30 cm-es lehetett a mű. A bíráló bizottság megelégedését tanú­sítja, hogy később mintaként említették s közölték, hogy „a Társulat titkári hivatalában bármikor meg lehet tekinteni" . A portré az uralkodót tábornoki egyenruhában, kitüntetések­kel, így pl. az aranygyapjas renddel ábrázolja. Irodalom Szuchy 1941, 11; Henszlmann 1955, 33. MNG ltsz.: 53.533 Sz. G. 6. ÁDLER MÓR (1826-1902) Báró Eötvös József arcképe 1872 Bildnis des Barons József Eötvös 1872 I. sz. színes kép olaj, vászon; 42 x 32,3 cm j. oldalt b: Ádler Mór fest. 1872 Eötvös Józsefről 1873-ban állami megbízás nyomán Mada­rász Viktortól reprezentatív hivatalos portré is készült. Ádler Mór képének műfaja ettől azonban eltérő: hommage. Ez az alkotó tiszteletét kifejező műfaj. Eötvöst tisztelték a művé­szek, mert megbízásokon kívül ösztöndíjakkal és segélyekkel is támogatta őket. Az hommage műfaji hagyományához tar­tozik, hogy a tiszteletteljes emlékezet tárgyául szolgáló sze­mély portréja általában mellszobor vagy mellkép formájában szerepelt a képen, mint kép a képben. Ádler a tiszteletét kifejező egyéb tárgyakkal is gazdagította Eötvös hommage­képmását: babérággal, amely a halhatatlanság jelképe, ró­zsával és nefelejccsel, a szeretet és emlékezet virágaival. Eötvös József portéján a képek gyászfátyollal történő feldí­szítésének a múlt században még élő szokását is megörökí­tette e festő. Az elhunytak portréját fekete túllel borították le, sőt művészek esetében nemegyszer alkotásaikat is, mint ez - például - Ipoly Sándor és Bihari Sándor halála után történt a Képzőművészeti Társulat műcsarnoki kiállításán. A képek alá helyezett babér- vagy pálmaág sem csupán allegorikus rekvizitum: 1 901 -bői értesülünk arról, hogy a Szemere Mik­lós Társaság a képekre helyezett helyezett pálmaágakkal fe­jezte ki tiszteletét egyes művészek zsenije iránt a Műcsarnok kiállításán. Ádler Eötvöst ábrázoló képében tehát olyan hom­mage-X kell látnunk, amely csendéleti elemeiben a kép-hasz­nálat 1870-es években még élő szokásait örökítette meg számunkra. Irodalom Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításának műsorozata. Budapest 1875, kat. sz. 56; Művészet Magyar­országon 1980, 459-460. MNG ltsz.: 2811 S. K. 7. STRÓBL ALAJOS (1856-1926) Pulszky Ferenc 1889 Büste des Ferenc Pulszky 1889 bronz; 53 cm j. elől b: Stróbl sculpsit Pulszky Ferenc (1814-1897) 1889-ben a portré elkészülé­sének évében hetvenöt esztendős, éppen két évtizede (1894-ig) a Nemzeti Múzeum igazgatója s 1890-ben fél évszázados lesz akadémiai tagsága. Feltehetően a fontos

Next

/
Oldalképek
Tartalom