Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - VESZPRÉMI Nóra: Virtuóz táncos az álarcosbálon. Borsos József stílusáról

33 Danhauser képéről vö. Birke, Veronika: Einleitung. In: Danhauser 1983.10. Már Kopp Jenő is úgy vélte, hogy Borsos szalonzsánereinek fő ösztönzője Dan­hauser volt, ő azonban nem ismerte a fenti kép leírását, így az 1845-ös Anyai gondot (kat. 79) tartotta Borsos első ilyen művének. Ld. Kopp 1931. 26-27. 34 Vö. Ottomeyer: i. m.(5.j.) 104-112. A neorokokót a biedermeier részeként ér­telmezi Renate Krüger is: Biedermeier. Eine Lebenshaltung zwischen 1815 und 1848. Wien, 1982.60-68. 35 A fogalmat bevezető alapvető munka: Zweig 1924. További irodalom: Po­well, Nicholas: Second and Third Rococo, and Neo-Rococo. In: Mouseion. Stu­dien aus Kunst und Geschichte für Otto H. Förster. Hrsg. von Ladendorf, Heinz - Vey, Horst. Köln, 1960.240-243; Ottiiiinger, Eva B.: Der „Kaiser-Salon" und die Anfänge des „Zweiten Rokoko" in Wien. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege 45.1-2 (1991) 59-66; Stalla, Robert:„...mitdem Lächeln des Rokoko..." Neurokoko im 19. und 20. Jahrhundert. In: Der Traum vom Glück. Die Kunst des Historismus in Europa. Hrsg. von Fillitz, Hermann. Red. Telesko, Werner. Künstlerhaus Wien - Akademie der Bildenden Künste in Wien, Wien, 1997.221 -237; Ottiiiinger, Eva B. - Hanzl, Liselotte: Kaiserliche Interieurs. Die Wohnkultur des Wiener Hofes im. 19. Jahrhundert. (Eine Publi­kationsreihe der Museen des Mobiliendepots 3) Wien-Köln-Weimar, 1997. 259-317. 36 Stalla: i. m. (35. j.) 224. A bécsi udvar különösen sokáig ragaszkodott a klasz­szicizmushoz, és csak a 40-es években érte el a neorokokó. Ld. Ottillinger: Der „Kaiser-Salon"... i. m. (35. j.) 37 Ottomeyer: i. m. (5. j.) 110. 38 Zweig 1924. 8, 10-11; Ottillinger: Der „Kaiser-Salon"... i. m. (35. j.) 59-60; Danhauser 1983. 9,14. 39 Pl. Lamberg gróf pozsonyi palotájában. R.: Zweig 1924. 7. tábla 40 Erről vö. Ottillinger: Der „Kaiser-Salon"... i. m. (35. j.) A Kaiser-Salon képét Id. i. m. 62. 41 Zweig 1924.15-22; Powell: i. m. (35. j.) 240; Ottillinger: Der „Kaiser-Salon". .. i. m. (35. j.) 60; Stalla: i. m. (35. j.) 221. 42 Ld. a mára megsemmisült épület eredeti berendezéséről 1900 körül készült fotót. R.: Kräftner, Johann: Liechtenstein Museum Wien. Biedermeier im Haus Liechtenstein. Die Epoche im Licht der Fürstlichen Sammlungen. Vaduz-Mün­chen-Berlin-London-New York, 2005. 25. 43 Csak felületesen érinti a témát Stalla: i. m. (35. j.) 233. A francia romantikában megnyilvánuló rokokó hatásokkal foglalkozik Duncan, Carol: The Pursuit of Pleasure: The Rococo Revival in French Romantic Art. New York, 1976. Francia­országban a klasszicizmus hívei gyakran a rokokó újjáélesztésével vádolták a romantikus festőket, pl. Delacroix-t; ehhez vö. Haskell, Francis: Rediscove­ries in Art. Some Aspects of Taste, Fashion and Collecting in England and France. Ithaca, New York-London, 1976. A második rokokót követő évtizedek festé­szetét tekinti át, a rokokó vonások közül a fête galante-jeUeqre koncentrálva Király Erzsébet: „Gáláns ünnepség". Rokokó reminiszcenciák a magyar festé­szetben 1870 és 1920 között. Művészettörténeti Értesítő 40. 3-4. (1991) 135-155. Lothar Schultes a neorokokó ízléssel indokolja bizonyos festők, például Franz Xaver Winterhalter népszerűségét, vö. Schultes: i. m. (24. j.) 66-67. 44 Ld. Szentesi Edit: Birodalmi patriotizmus. In: Történelem-kép 2000. 75. 45 Pichler, Caroline: Rococo. Ein Abend im Belvedere-Garten. Wiener Zeitschrift für Kunst, Literatur, Theater und Mode, 1842. febr. 21. 291-293, febr. 22. 300-301. 46 Jósika Miklós: A 18. század uj öntetben. Magyar Hirlap, 1851. aug. 20. 2465-2466, aug. 23.2475, aug. 24.2479-2480, aug. 26.2487-2488, aug. 27. 2495-2496, aug. 28.2499-2500, aug. 29. 2507, aug. 30.2511-2512. 47 Pichler: i. m. (45. j.) 292. (kiemelés az eredetiben) 48 Utóbbiról a legszórakoztatóbb összefoglalás: Marcard, Micaela von: A rokokó avagy kísérlet az emberi szíven. Gáláns eszmények és életválságok. Ford. Grosz Magdolna. Bp., 1999. 49 Ennek természetesen az is az oka, hogy az általuk ismert erotikus ábrázolá­sok nagy része a francia rokokó vagy az azt utánzó 19. századi francia grafi­kusok terméke volt. Vö. ehhez: H. O. [Ottomeyer, Hans]: Biedermanns Traum. In: Biedermeier 1987. 589, valamint ugyanebben a katalógusban kat. 7.4.1.1 -7.4.1.33; Veszedelmes olvasmányok. Erotikus illusztrációk a 18. századi francia irodalomban. Szerk. Granasztói Olga. OSzK, Bp., 2007, különösen: Geller Katalin: Metszet a könyvben. Uo. 54. 50 Fontos kivétel Voit Pál hozzászólása az újkori magyar művészet periodizáci­ójáról rendezett 1967-es vitához, melyben Borsost„a magyar Boucher"-nek, a Lányok bálutánt pedig „romantikus neorokokó festménynek" nevezi: Voit 1967.18. Szvoboda D. Gabriella ugyan nem említ rokokót, de a Lányok bál után szerinte sem biedermeier kép, hanem „a század második felében dívó szalonfestészet korai darabja" (Szvoboda 1991.208.). 51 „Borsos rokokó életképe nem elégít ki bennünket [...]."- D. M. I. [dalnoki Medve Imre]: Állandó műtárlat. Délibáb, 1856. márc. 23.144;„Borsos József, Bécsben, 27. sz. alatti életképe eszünkbejuttatja egyik hajdani képét, a báléj utáni reggel cziműt, melyen ugyanezen alakok szerepelnek, csak hogy itt rokoko-ruházatban, míg amazok inkább pongyolában." - D. M. I. [dalnoki Medve Imre]: Mütárlat. Magyar Sajtó, 1856. márc. 8. o. n. (A Kíváncsiság fi­gurái valójában nem viselnek„rokoko-ruházatot", legfeljebb a neorokokó által befolyásolt legújabb divat termékeit; a kritikus látásmódját a kép ro­kokó hangulata befolyásolja.) Medve Imre, aki festőként is tevékenykedett, a Magyar Sajtó állandó kritikusa volt, és a Délibábban is többször jelentek meg írásai. Vö. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VIII. Bp., 1902. (reprint: Bp., 1980-1981) 987-993; A magyar sajtó története II/1. 1848-1867. Szerk. Kosáry Domokos - Németh G. Béla. Bp., 1985. 391. (Buzinkay Géza) Utóbbi a Magyar Sajtóban „M. I." jelzéssel megjelent képzőművészeti kriti­kákat említ; nyilván ezeknek is Medve Imre a szerzője. 52 „Végre a tárlat utósó számú képét említjük Molnár Józseftől: A felfödözött szerelem; mi abból áll, hogy a mamácska haragvó szemekkel és szemüveg­gel lesi ki, a mint leánya - egy levélkét olvas. Az alakok rococo divat szerint vannak tartva; egyébiránt igen csinos dolgozatu, élénk színezetű, szeren­csés öszhangu mü, - valódi szalón-darab. Ajánljuk a mübirák figyelmébe."­[n. n.]: Szeptember-októberi műtárlat. Családi Lapok, 1854. szept. 30. 284. 53 A festmények később kikerültek a gyűjteményből, és ma ismeretlen helyen vannak. Mi Ormós Zsigmond leírásából ismerjük őket: Ormós 1859. 255­256, 257. Létezik egy Borsosnak attribuait kép, amelynek témája megegye­zik Schlesinger művével, így talán annak másolata lehet; attribúciója azonban felülvizsgálatra szorul. Ld. ABF 11/152. 54 Eitelberger v. Edelberg, R[udolf]: J. Danhauser und Ferdinand Waldmüller. In: Eitelberger 1879. 84. 55 Vö. Stalla: i. m. (35. j.) 221. 56 Leribault, Christophe: Jean-François de Troy (1679-1752). Paris, 2002. 343-344. kat. P.234, P. 235. 57 Egyetlen példa: a Pesti Napló 1853-as cikke utal arra, hogy az álarcosbálokat sokan erkölcstelennek tartják. Vö. [n. n.]: Fővárosi és vidéki újdonságok. Pesti Napló, 1853. dec. 15.0. n. 58 R.: Biedermeier 1987. 608. kat. 7.6.13. R. 610. Geyerről: Börsch-Supan: i. m. (29. j.) 299. 59 [n. n.]: Ausstellung des österr. Kunstvereines. (Monat Dezember) III. Wiener Zeitung, Abendblatt, 1850. dec. 24.1201; A 1851. 60 Vö. Riding, Christine: Marriage A-Ia-Mode. In: Hallett, Mark - Uő: Hogarth. Tate Gallery, London, 2006.147-148. 61 Litografálta Régnier, kiadta Goupil & Cie., Párizs. Ld.: Pieske, Christa: Bürger­liches Wandbild 1840-1920. Populäre Druckgraphik aus Deutschland, Frank­reich und England. Sammlung Dr. Christa Pieske, Lübeck. Göttingen, 1977. 33-34. kat. 40. R. 36. 62 A 1851.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom