Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FÉNYKÉPÉSZ / JÓZSEF BORSOS THE PHOTOGRAPHER - FARKAS Zsuzsa: Borsos József fényképeinek feldolgozásáról

ülő beállítások, helyette a derékkép és a közeli arckép vált kedveltté, amelyeken kissé nagyobb méretben látható az emberi arcmás. Eltűntek a kisméretű kártyák, kapóssá vált a kabinetkép, amely tükrét tekintve kétszerese a korábban kedvelt vizitkártyának. 1871-ben Borsos részt vett a londoni világkiállításon: színezett arcképeket és a Lánchidat ábrázoló képeit küldte ki.

75 Ő és volt társa új cége: Doctor és Kozmata is díszoklevelet kaptak.

76 Egészen friss kutatási eredmény, hogy Klösz György Budapest látköre című sorozatának 82. képeként be tudjuk mutatni Borsos második műtermét, mely a Deák utca 4. szám alatt volt (kat. F247). Műtermének ablakából megörökítette a Gizella (mai Vörösmarty) (88. kép; kat. F189) és József nádor teret (kat. FI 90); e képeken keresztül mint kiváló városfényképész mutatkozik most be.

77 1874-ben Koller Károly besztercebányai fényképésszel társult,

78 aki egy év múlva már saját műtermében látta vendégül a magyar arisztokrácia színe-javát. Borsos a következő, vejével való társulás idején kiemelkedő munkát nem vállalt. 1877-ban újra közös a cégük Doctor Alberttel. Mindössze egy alkalommal említi őket a sajtó:

79 a corvinákat Magyarországra kísérő török küldöttséget ábrázoló képük a hatalmas méretű fényképészeti műterem pazar belső terére hívja fel a figyelmet. A Szép Juhászné vendéglő anyagi biztonságot nyújtott Borsosnak. 1869-ben kiépítették a telken áthaladó városi utakat.

80 A fogadó egyre könnyebben megközelíthető lett, új kutakat fúrtak, és padokat is telepítettek. 1872-ben Linzbauer József építész tervei alapján önálló hangverseny- és tánctermet építettek a fogadó mögötti díszes kertben.

81 A favázas épület elé a közönség kényelmére széles verandát emeltek, mely számos kirándulás és bál színhelye lett.

82 1874-től már a budai körúti vaspályán, a fogaskerekűn is el lehetett érni,

83 a Lánchídtól társaskocsin és saját fogatos kocsin is megközelíthető volt.

84 A művész, miután felszámolta pesti műtermét,

85 a budai hegyekbe költözött. 1878 decemberében jelent meg az utolsó híradás Borsosokról a sajtóban.

86 Az Ellinger fivérek vásárolták meg a műtermet, amelynek címe a tér házainak átszámozása miatt Erzsébet tér 7-re változott. Az Ellinger testvérek

87 után 1888-tól Mertens Ede működtette tovább 1905-ig a műhelyt, amely Budapest legnagyobb és technikailag legtökéletesebben felszerelt műterme maradt, és ahol hetven személyről is tudtak csoportképet készíteni.

88 A KÉPEKEN MEGÖRÖKÍTETT EMBEREK A festészet mostohatestvérének nevezett fényképészet a képzőművészeti, esztétikai értékelések perifériájára szorul, pedig elkerülhetetlen szembenézni az általa felvetett kérdésekkel. „Mostantól a festészet halott" - ez a Paul Delaroche francia akadémikus festőművésznek tulajdonított, a dagerrotípia feltalálása pillanatában elhangzott kirohanás teremtette meg először a fényképellenes hangulatot. Vajon jogos volt a harag és a félelem? Ellenfél született vagy segítőtárs? Vajon tönkretette a fényképészet a festészet több száz év alatt kifejlődött akadémikus nimbuszát? Ezek a kérdések merülnek fel újra és újra a fénykép történetének közel százhetven évnyi krónikájában.

89 Borsos József fényképei alkalmat teremtenek a fentiek végiggondolására, miközben a portrékon keresztül megelevenedik előttünk az 1860-as évek Pestje is. A megörökíttetés még annyira új és vágyott volt, hogy előkelőségeink: arisztokraták és más vezető személyiségek, hírességek mind bevonultak a műtermekbe. Egyszersmind kialakult az arcképek 87. BORSOS JÓZSEF: Zichy Sarolta jelmezes képe, 1869 körül (kat. F114) 88. BORSOS JÓZSEF: Pest, Gizella tér, 1874 (kat. F189)