Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FÉNYKÉPÉSZ / JÓZSEF BORSOS THE PHOTOGRAPHER - FARKAS Zsuzsa: Borsos József fényképeinek feldolgozásáról

orsos J ozsel fényképeinek feldolgozásáról Borsos József életpályája két szakaszra tagolódik: az első korszak festői működésének útja. Képeivel sikert aratott Bécsben; közülük néhány a magyar nemzeti festészet kiemelkedő alkotása. A második szakasz 1861-ben indult Pesten. Első lépésként Borsos eltávolodott a festők társaságától, egyre kevesebbet festett, és már nem motiválta a művek bemutatásának a vágya: az 1861 utáni művekről a kortársaknak nem is volt tudomásuk. Fényképészeti cége indulásakor Borsos kiváltságos helyzetbe került, hiszen művészi ízlése felülmúlta magyar kortársaiét. Műterme az arisztokrácia palotáinak szomszédságában állt a Nemzeti Múzeum mellett, s ez újabb előnyt jelentett számára. Az arisztokrácia ugyanis hamar felismerte, hogy a művész látványteremtő képessége ebben a műfajban is igen kiváló, s jól szolgálja a reprezentáció céljait. A füvészkerti műteremben a divatnak megfelelően teljes alakos képek készültek, hasonlóak, mint Párizsban, Münchenben, Bécsben. Ez az európaiasság adta a műhelynek azt a jellegzetes arculatát, amelyet a fényképtörténet is számon tart. Borsos a magyar főnemesség megörökítője, felvételei, amelyek grafikai átiratokon keresztül az újságokban is megjelentek, a magyar kultúrtörténet fontos részét képezik (79. kép; kat. F195). Az 1870-es években megváltoztak Borsos József anyagi körülményei, hiszen a következő nyolc év alatt három ízben is költöznie kellett, műteremről műteremre. Ez a megrendelői kör változásával is együtt járt. Az arisztokraták lassanként elmaradtak, a szaporodó fényképészeti műtermek mindennapi harcában és a nehezedő gazdasági helyzetben Borsos egyre inkább a nagypolgári és középpolgári rétegek fényképésze lett. Stílusában, ízlésében is alkalmazkodott megváltozott modelljei elvárásaihoz. A polgári portrék, amelyek szűkebb körű érdeklődésre tarthattak számot, csak személyes használatra, kevés példányban készültek, kevesebb is maradt fenn belőlük. Az 1870-es években Borsos - a vejével közösen vezetett cégben - újításokkal próbálkozott: egyebek között heliogravure-ök, olajnyomatok, nagyobb méretű kópiák, kromotípiák készítésével is. 1878-ban hirtelen zárult le a fényképészeti pálya, a műtermet az Ellinger fivérek vitték tovább. A hosszadalmas eladást a csődeljárás miatt a család nőtagjai bonyolították le.

2 1861-1878 között született meg a fényképészeti életmű, és a műtermekben elkészített arcképekkel egy új típusú „ősgaléria" keletkezett. Bár ennek jelentőségéhez nem fér kétség, tartalmi elemzésére még senki sem vállalkozott. Múlt századi őseink a fényképek révén ma is jelen vannak, a fényképészek ránk hagyományozták arcukat, külsejüket. A kutatók pedig kereshetik a választ arra, hogy milyen jellegzetességgel bírnak ezek a képek, vagy hogy kiket és hogyan ábrázolnak. Jelen keretek között csak arra van lehetőség, hogy röviden összefoglaljam a kutatás eredményeit. Borsos József fényképészeti tevékenységének feldolgozása eddig több irányban haladt. Az első a műhely épületének története, a második a kapcsolatok rendszere, a harmadik fényképész élettörténete, a negyedik az ábrázoltak szempontja. A következőkben arra keresem a választ, hogyan dolgozható fel egy jelentős mennyiségű képet tartalmazó fényképészeti életmű, a fenti megközelítésmódok alapján. A HELY: A RÉGI FÜVÉSZKERTBEN ÁLLÓ MŰTEREM Borsos József fényképészeti tevékenységének feltérképezését a műhely történetének rekonstruálásával kezdtem. A kutatások során három forrásanyag különült el: a levéltári iratok, azután a korabeli újságok tanulmányai, esszéi, hírei és hirdetései, végül maguk a képek elő- és hátlapjai segítettek tagolni az életművet. Mindhárom irányból jelentős mennyiségű adatot gyűjtöttem; számomra először a legérdekesebb rész a különleges helyszín, a régi füvészkert volt.

3 A régi egyetemi füvészkert 1860-1870 között a szórakozást szolgáló terület volt. FARKAS ZSUZSA