Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

KATALÓGUS - II. A Bibliai kiállítás, a zsűrimentes tárlatok és az Ellenszalon

II. A BIBLIAI KIÁLLÍTÁS, A ZSŰRIMENTES TÁRLATOK ÉS AZ ELLENSZALON Az 1910-es évben a csoportkiállításokat követően több nagyjelentőségű tárlatra került sora Művészházban. Az egyesület negyedik kiállítása egy nagyszabású Bibliai kiállítás volt, amelyen közel ötven hazai művész munkáiból válogattak. A névsor a történeti festészet nagyjaitól (Benczúr Gyula, Lötz Károly) a nagybányai (Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla) és gödöllői (Körosfői-Knesch Aladár) művészektől egészen a legfrissebb törekvések képviselőiig (Gulácsy Lajos, Egry József) ívelt. „A húsvéti ünnep alkalmából"

1 megrendezett kiállítás keretén belül pár régi itáliai mester műve is helyet kapott, a bibliai anyag mellett pedig kiállították Jakobey Károly (1825-1891) „művészi hagyatékát", amelynek eladásra kínált félszáz darabja túlnyomórészt vallásos témájú képekből állt. A csoportkiállítások mellett a Művészház programjának másik fontos újítása a Magyarországon addig ismeretlen zsűrimentes tárlatok évenkénti megrendezése volt: először 1910 szeptemberében, majd ezt követően minden évben, egészen 1913 őszéig szervezett ilyet az egyesület. Amint azt az alapításkor rögzítették, zsűrimentességben az alapító művésztagok részesültek, akik évente egyszer egy művüket nyújthatták be hivatalos szűrő nélkül a többnyire ősszel megrendezett tárlatra. Ez minden bizonnyal jelentős vonzerőt gyakorolt számos fiatal művészre, mivel így az egyesületbe belépve gyakorlatilag megvásárolhatták a zsűri nélküli bemutatkozás lehetőségét, amit a korabeli cikkek kritizáltak is.

2 Az első kiállításra rendkívül sokan, összesen nyolcvanegyen jelentkeztek, ám ez sem volt elegendő a kiállítóterek megtöltésére, ezért ezt az anyagot az Iványi Grunwald Béla vezette művésztanács egy ennél kétszer nagyobb kollekcióval egészítette ki,

3 A katalógusban csillaggal jelzett művek mutatják azokat a tételeket, amelyeket alkotóik zsűrimentesen adhattak be a kiállításra. A művészek között felbukkannak a korábbi, illetve későbbi csoportkiállítások résztvevői (Egry, Kádár, Plány, Sassy Attila), és olyan művészek, akik a Művészház más kiállításain szerepeltek (Gulácsy, Ferenczy Valér), valamint pár fiatal szobrász is (Fémes Beck Vilmos, Medgyessy Ferenc). A második kiállítás az egyetlen, amelynek katalógusára egyelőre nem sikerült rábukkanni, ezért a résztvevőkről, illetve a bemutatott művekről a korabeli napisajtó segítségével lehet képet alkotni. A felsorolt nevek alapján úgy tűnik, hogy ezen is a Művészház rendszeresen kiállító fiataljai vettek részt (Kádár, Sassy, Feiks Alfréd, Ziffer Sándor), köztük olyanok, akiknek egyéni kiállítást is rendezett az egyesület (Tibor Ernő, Kővári Szilárd). A harmadik zsűrimentes kiállításra viszont olyan sok művet válogattak be, hogy az igazgatóság úgy döntött, ket részletben mutatja be az anyagot. A résztvevők névsorában továbbra is találkozunk jól ismert nevekkel (Bohacsek Ede, Mokry Mészáros, Pechán József, Scheiber Hugó), de többségükben olyan ismeretlen festők voltak, akik túlnyomórészt csak a zsűrimentes kiállításokon bukkantak fel. Az „első sorozattal" párhuzamosan az egyik teremben Bíró Mihály gyűjteményes tárlata kapott helyet. A kiállítást a szokásos őszi időpont helyett májusban rendezték meg, mivel ekkor már tudni lehetett, hogy az egyesület frissen megvásárolt Szegfű utcai új kiállítási palotájának átépítése belenyúlik az őszi szezonba. A Művészház ezzel a rendezvénnyel vett búcsút a Kristóf téri kiállító helyiségtől. Az utolsó, negyedik kiállításon újból kevesebb művet láthatott a közönség, és a nyitva tartás alatt került sor Janossy Béla hagyatékának az árverésére. A zsűrimentes kiállítás anyagában továbbra is hangsúlyosan jelen voltak a fiatalok (Bohacsek, Lehel Mária, Walleshausen Zsigmond), és mint arról a korabeli sajtó beszámolt, a kiállításon részt vett Czóbel Béla és Orbán Dezső, „akik újabban a progresszív »Nyolcak« művészcsoport más tagjaival - Tihanyi Lajossal és Fémes Beck Vilmossal - együtt csatlakoztak ehhez az egyesülethez".

4 A zsűrimentes kiállítások mellett 1910-ben gróf Zichy István igazgatósági tag indítványára egy ún. Ellenszalont is szervezett az egyesület.

5 A Téli kiállítás magját - amelyet a Művészházat 1910 telén ideiglenesen befogadó Erzsébetvárosi kaszinó Városligeti fasorban álló „nyári helyiségében" rendeztek - a közeli Műcsarnok Téli kiállításáról kizsűrizett művek alkották. A tizenhat elutasított művészhez (többek között Kádár Béla, Nemes Lamperth József, Schönberger Armand) társult még további negyvenhárom alkotó, köztük Götz B. Ernő, Sassy Attila és Ziffer Sándor. A kiállítás anyagát egyébként a Művészházban is zsűri bírálta el, amelynek Iványi Grünwald Béla művészeti alelnök mellett a tiszteletbeli tagok (Szinyei, Ferenczy, Rippl-Rónai és Kernstok), továbbá Csók István voltak a tagjai.

6 Z. A.