Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

KATALÓGUS - II. A Bibliai kiállítás, a zsűrimentes tárlatok és az Ellenszalon

A Magyar Grafikusok Egyesülete A Magyar Grafikusok Egyesülete - külföldi grafikai egyesületek mintájára - bő egy évtizednyi előkészítés után 1908. november 23-án alakult meg a Képzőművészeti Főiskola könyvtárában, Olgyai Viktor és Kammerer Ernő kezdeményezésére. Alapító tagjai Baranski E. László, Conrad Gyula, Erdőssy Béla, Glatz Oszkár, Korosfői Knesch Aladár, Kubinyi Sándor, Lévy-Lénárd Róbert, Nagy Sándor, Olgyai Viktor, Paczka Ferenc és Cornelia, Raáb Ervin, Rauscher Lajos, Rippl-Rónai József, Dobai Székely Andor, Székely Árpád, Wagner Géza és Zichy István voltak. Az egyesület elnöke Rauscher Lajos, titkára Olgyai Viktor lett. Az egyesület kitűzött célja az volt, „hogy a grafikai művészeteknek; ú. m. az eredeti

7 rézkarcnak, kőrajznak, fametszetnek és válfajaiknak fölvirágozását segítse elő".

8 Ennek érdekében „gondoskodik a tagok által készített művek terjesztéséről és értékesítéséről, grafikai kiállításokat rendez, grafikai pályázatokat hirdet és megbízásokat, megrendeléseket közvetít, gyűjteményt szervez, amely tagjai által készített lapokat, másutt megjelent grafikai műveket, a szakbavágó irodalmat, stb. tartalmazza és minden grafikai mozgalomban képviseli és védi a magyar grafikus művészek érdekeit."

9 Az egyesület tagsága évente egy, különleges esetekben két eredeti grafikai lapot kapott. A grafikai lapokat több e célból nyomott grafika közül választhatták ki a tagok. Az egyesület műlapjait ötven példányban nyomtatták.

10 A frissen megalakult Magyar Grafikusok Egyesületének tagjai elsőként a Műcsarnok 1909-es nemzetközi grafikai tárlatának egyik termében állítottak ki együtt, ekkor még nem önálló csoportosulásként Az első hivatalos egyesületi bemutatkozás 1910 januárjában a Művészházban történt.'

1 Az egyesület 54 művet állított ki, ezek között azonban nemcsak sokszorosított grafikai lapok, hanem ceruza-, kréta-, szénrajzok és akvarellek is szerepeltek. A katalógusban megjelölték a tagilletményként választható lapokat is, összesen 27 darabot. 1914-ig évente egy tárlatot rendezett az egyesület, 1911-től az 1910-ben alakult Magyar Aquarell- és Pasztellfestők Egyesületével közösen. 1911-ben a Nemzeti Szalonban, 1912-ben a Műcsarnokban, 1913-ban isméta Nemzeti Szalonban mutatkoztak be. Az egyesület 1914-től kezdve nem volt aktív, és - noha hivatalosan nem szűnt meg - utóda az 1921-ben létrejött Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete lett. "

2 F. E. 42 !•' A T A i. Û i i U S