Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)
TANULMÁNYOK - Zwickl András: „A modern művészet háza"
továbbá Jakobey Károly művészeti hagyatéka, 1910). Újdonságnak számított az a műfaji nyitás, amelynek keretében a képzőművészet mellett megjelent az iparművészet és a fotóművészet (pl. az iparművészeti kiállítás, 1913) 84 , sőt az Európán kívüli művészetnek is szenteltek egy kiállítást (Keleti kiállítás, 1911). 85 A Múvészház iránymutató, progresszív programjában meghatározó jelentőségűek voltak a külföldi művészetet bemutató tárlatok Ezek közül kiemelkedik a két valóban nemzetközi válogatás: a Nemzetközi impresszionista kiállítás (1910) és a Nemzetközi posztimpresszionista kiállítás (1913), melyek együtt mutatták be a hazai és a külföldi művészeket, az előbbire az összes művet magyar gyűjtők kölcsönözték. 85 Címén messze túlmutatva már az Impresszionista kiállításon megjelentek az újabb, sőt a legfrissebb törekvések képviselői: Cézanne és Van Gogh mellett többek között Matisse és Picasso műveit láthatta a budapesti közönség. 1913-ban a berlini Sturm-galéria által szervezett vándorkiállítás, a Posztimpresszionista kiállítás a kortárs európai művészet széles spektrumát vonultatta fel, a budapesti állomáson Vaszílij Kandinszkij, Robert Delaunay, Natalja Goncsarova és mások társaságában magyar művészek is kiállítottak. 87 A külföldi művészet bemutatása terén kiemelkedő szerephez jutottak az osztrák művészek. 1912 januárjában a bécsi Neukunstgruppe kiállításának keretében többek között Egon Schiele és Oskar Kokoschka művei jártak Budapesten, 1913 tavaszán pedig a Bund Österreichischer Kunstler és Gustav Klimt kiállítását rendezték meg, amelyen a képzőművészet mellett a Wiener Werkstätte nagy iparművészeti anyaggal képviseltette magát. 88 1913 januárjában a Művészház történetében ismét új fejezet kezdődött. Új vezetőséget választottak, a művészeti alelnök Kernstok Károly, a műpártoló alelnök a korábbi kultuszminiszter, Lukács György 89 lett, az igazgatóságban Nemes Marcell, gróf Somssich Géza, Szabó József és Vedres Márk foglalt helyet. 90 Az 1913 januárjában rendezett Palotafelavató kiállítás nagy létszámban, demonstratívan vonultatta fel az egyesület művészeit a látványos körülmények között megnyíló új székházban. Az eseményről önéletrajzi regényében Kassák Lajos így számol be: „Ebben az időben nyílt meg a Művészház Szegfű utcai palotája. Társadalmi szenzáció, a lapok foglalkoznak az egyesület múltjával, részletesen megtárgyalják a palotaszerű épületet, s a megnyitás napján a hatalmas termek megtelnek nézőközönséggel. Uitzcal együtt mentünk el a megnyitóra. [...] Az általános zsongásból ki lehetett hallani Rózsa Miklós hangját. Vitatkozott, gúnyosan fölnevetett, lelkesedett a képek előtt, és harcolt a hitetlenekkel. Olyan volt ez a gyülekezet, mint valami népgyűlés. S ez a vékony termetű, nagy gesztusú ember volt az ünnepi szónok. Élet van körülötte, s ő maga az élet kikiáltója. A tömeg ide-oda sodrott bennünket, alig tudtunk megállni egy-egy kép előtt, értelemmel föl sem foghattuk a rengeteg anyagot." 91 A Művészház ekkor, 1913-ban ért működésének zenitjére. Kiállításmegnyitói a társadalmi élet eseményeivé váltak, amelyeken rendszeresen megjelentek a kulturális élet jelentős személyiségei. A vernisszázsokon gyakran ott volt Korongi Lippich Elek miniszteri tanácsos és Majovszky Pál osztálytanácsos, Bárczy István polgármester és Térey Gábor, a Szépművészeti Múzeum igazgatója. A „kultuszminiszter képviseletében" 92 többször nyitottak meg kiállításokat államtitkárok, leggyakrabban Molnár Viktor, illetve Náray-Szabó Sándor, 1914 februárjában pedig a későbbi kultuszminiszter, gróf Klebeisberg Kunó. A Művészház által többször invitált gróf Zichy János kultuszminiszter mindössze egyetlen alkalommal tett eleget a felkérésnek, de az ötödik csoportos kiállítás megnyitását valószínűleg azért is vállalhatta el, mert azon műveikkel olyan előkelőségek is részt vettek, mint gróf Edelsheim-Gyulai Lipót és Charles Fontenay vikomt. 93 Utódja, Jankovich Béla a bécsi Kunstlerhaus művészeinek Művészház-beli kiállítását nyitotta meg. A Művészház rendszeresen szervezett lakomákat, amelyeken többnyire egy-egy művészt - mint például Rippl-Rónai Józsefet vagy Szmyei Merse Pált - ünnepeltek meg, de társasvacsorákat és banketteket rendeztek az idelátogató külföldi vendégeknek és a különböző kiállításokon díjazott művészek tiszteletére. 94 7. Egon Schiele Vetkőző nő, 1913
