Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)
TANULMÁNYOK - Zwickl András: „A modern művészet háza"
tett, Sacelláry György országgyűlési képviselő pedig két darab egyenként kétezer koronás pályadíjat ajánlott fol a Művészház részére egy festő és egy szobrász jutalmazására", 70 a kisebb díjak felajánlói között Nemes Marcell neve is feltűnik. 71 A mecénások közül gróf Teleki Géza a Művészház finanszírozásához is jelentős mértékben hozzájárult: már az egyesület első válságánál jelentős összeggel sietett a Művészház segítségére, egy ideig ő fedezte a kiadásokhoz képest alacsony tagdíjjövedelem miatt jelentkező hiányt. 72 Mivel a kiállítóhely drága bérleti díja nagy összegeket emésztett fel, megoldásnak egy saját épület megszerzése látszott, ami azonban nagy terhet jelentett az egyesület számára. Amikor 1912-ben 400 000 koronás áron megvásárolták néhai gróf Zichy Jenőnek a Képzőművészeti Főiskola közelében álló Szegfű utcai palotáját, az új kiállítóhely megszerzéséhez ismét csak Teleki nyújtott 200 000 koronás kölcsönt. 73 A palota átépítésére is jelentős összegeket költöttek, a terveket a Művészház igazgatóságában ülő, múgyűjteményének egyes darabjait kiállításokra kölcsönző építész, Vágó László készítette. 74 Az új székház ugyanakkor pénzbevételi forrással is kecsegtetett, mivel a Művészház a számára túl nagynak bizonyuló palotának csak az egyik felét foglalta el, a másikat egy újonnan alakuló Múvészklub számára kívánták bérbe adni. A klub alapításának szándéka először 1912 márciusában a Zichy-palota megvásárlásával kapcsolatban - még a Művészház említése nélkül - jelent meg a sajtóban, és csak két héttel később számoltak be arról, hogy a Művészház szerződést kötött az épület megvételéről. Április közepén tudósítottak arról, hogy a leendő Művészklub megalapítására a Művészház közgyűlésén Rózsa Miklós előkészítő bizottságot kért fel. 75 A klub alapításának pontos körülményei teljességgel nem tisztázhatóak, úgy tűnik, hogy egy új művészklub létrehozásának gondolata először a Múvészháztól függetlenül merült fel, de az kitűnő lehetőséget látott egy ilyen klub alapításában. Tobb forrás szerint a korábban a Fészek klubból kiváló művészek, köztük a Japán-asztal tagjai szerettek volna új helyet találni a maguk számára, 76 erre utalhat az a körülmény is, hogy az előkészítő bizottság vezetésére - Teleki Géza és Andrássy Gyula mellett - Szinyei Merse Pált és Lechner Ödönt kérték fel. 77 A klubalapítás azonban hamarosan botrányos fordulatot vett, a sajtóban ugyanis megszellőztették a hírt, hogy a művészklub tulajdonképpen egy illegális kártyabarlang fedőszerveként működne, és hogy a Művészhez már tárgyalt is egy francia úrral, aki szerencsejáték céljaira bérbevenné a klubot. 78 A Művészház vezetése visszautasította a vádakat, és sajtópert is indított, de az újságok ezt követően számos művész, köztük Szinyei, Ferenczy, Falus Elek, Rippl-Rónai, Lechner, Iványi Grünwald, Csók es Ligeti kilépését adták hírül. 79 A botrány 1912 utolsó napjaiban kulminált, amikor a Művészklub december 30-án megtartott alakuló közgyűlésen két tábor nézett farkasszemet egymással. 80 Rózsa Miklós a klub eredeti szervezőivel szemben ellenlistát állított, amelyen a Művészház emberei sorakoztak, és Szinyeiék tiltakozása, illetve távozása után végül ők alakították meg az új klubot. 81 A csatározások egészen 1913 tavaszáig elhúzódtak, de nyárra már elcsitulni látszottak a kedélyek, a Művészklub júliusban megtartott közgyűlése alkalmával közzétett névsor arról tanúskodik, hogy a vezetőségben a művészeti élet jeles képviselői foglaltak helyet. 82 A két alelnök Beöthy László és Kernstok Károly lett, a választmányban többek között neves műkritikusokkal (Boloni György, Cserna Andor, Relie Pál), műpártolókkal (gróf Somssich Géza) és művészekkel (Fémes Beck Vilmos, Pór Bertalan, Tuszkay Márton) találkozhatunk. A közgyűlésen részt vett: Rippl-Rónai József, Vaszary János, Márffy Ödön, Tihanyi Lajos, Scheiber Hugó, Kádár Béla, Vedres Márk és Vágó László. 83 Közben a Művészház kiállítási programja fél évig szünetelt, mivel a Palota megvásárlását követően az átépítési munkálatok az 1912-es év teljes őszi szezonját igénybe vették. Az utolsó, Kristóf téren megrendezett tárlat az éves zsűrimentes kiállítás, illetve az említett Bíró Mihály gyűjteményes kiállítás volt. Az eddig tárgyalt kiállítások mellett a Művészház más típusú tárlatokat is rendezett, előfordult köztük tematikus válogatás és az ahhoz társuló hagyatéki kiállítás (pl. Bibliai-kiállítás, 18 Z W ICKL AN DR ÁS 6 Egry József Szimbólum, 1912 korul
