Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

TANULMÁNYOK - Zwickl András: „A modern művészet háza"

tagjai, hogy kiválasszák a megvásárlásra felterjesztendő műveket, amelyek aztán többnyire a Szépművészeti Múzeum gyűj­teményét gyarapították. Számos fontos mű a Múvészház kiállításáról került múzeumi tulajdonba, így például Rippl-Rónai gyűjteményes kiállításáról nemcsak a Szépművészeti Múzeum {Öreganyám), hanem a Fővárosi Múzeum - a leendő Fővárosi Képtár - is vásárolt {Apám - anyám) w Érdemes szemügyre vennünk a kiállított művek árait, hogy reálisabb képet kaphassunk a korabeli műpiaci helyzetről. 1912-ben Kádár Béla nagyméretű kompozícióinál (pl. Pnmavera, Nőrablás) 1000 koronás vételár van feltüntetve a katalógusban, ez volt az éves nyereménytárgy maximális összeghatára. Egry József kisebb képei 250 koronás áron voltak eladóak (pl. Bohóc, kat. IV.5.), és a többi azonosítható mű közül a kisméretű festmények hasonlóan voltak beárazva. Az előzőleg az 1911 -es párizsi Salon des lndépendants-on kiállított Ziffer Sándor-festményt {Pont Neuf Párizsban) ugyancsak 250 koronáért, egy hasonló témájú, nagyobb képét {Szajnarészlet Párizsban, kat. IV.8.) kétszer annyiért, 500 koronáért kínálták, Feiks Jenő kávéházi enteriőrjének {Biliárdterem, kat. IV.15.) pedig 700 korona volt az eladási ára a katalógusban. 59 Az árak nagyságát a korabeli fizetések, illetve vásárlóértékük teszi kézzelfoghatóbbá. 1910-ben egy budapesti iskolaigazgató átlagkeresete havi 535 korona volt, ezért az összegért egy nagyobb Ziffer-látképet vagy akár két kisebb Egry-festményt is megvásárolhatott, egy budapesti „rendes tanerő" havi 300 koronás fizetésébe egy Egry-festmény fért volna bele. Az „egyéb tanerőnek", aki havonta átlagosan csupán 90 ko­ronát keresett, ezzel szemben már csak grafikákra telhetett: Vészi Margit Max Reinhardt-karikatúráját 1909 decemberében, az első csoportkiállításon 35 koronáért kínálták. Ekkora összegért már férfiöltönyt reklámoztak a ko­rabeli újságok hirdetései, és ennyi pénzből kiadó szobát is lehetett bérelni. A Művészház kiállításainak 1 koronás belépődíjához képest 2,50-ért egy kiló kávét vagy egy gramofonlemezt lehetett kapni. 60 A két múzeum szerzeményezései ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy a műveket a katalógusokban feltüntetett eladási áraknál átlagosan húsz száza­lékkal olcsóbban vásárolták meg. 61 A Múvészház a kiállítási szezonon kívül, elsősor­ban nyári „művásár" formájában próbálta meg értékesíteni az eladásra szánt műveket, de más csatornákat is igénybe vett képei terjesztésére. 62 1913 februárjában az Inteneur folyóirat hirdetése arra hívta fel a figyelmet, hogy az „Interieur vállalat" egyik feladata „A »Művészház« junzett alapítványi képeinek bizományi eladása a Művészház igazgatóságának felügyelete alatt". 63 A Művészház - az OMKT-hoz és a Nemzeti Szalonhoz hasonló­an -vidéki kiállítások szervezésével próbált nagyobb piacot szerezni a művészeknek. 64 Mivel a Művészházban a kiállítások nyaranta szüneteltek, Rózsa Miklós ebben az időszakban igyekezett kiterjeszteni az egyesület tevékenységét vidékre. Kü­lönböző városokban szervezett szakosztályokat, és tobb helyen vándorkiállításokat is rendezett, ebben a Nemzeti Szalon titkáraként már korábban szerzett tapasztalatot. 65 1910 nyarán Kolozsváron és Nagyváradon, 1912-ben pedig Ungváron állítottak ki a Művészház tagjai, és mint a helyi sajtó beszámolóiból kiderül, az itteni műpártolók a szakosztály megalapítását követően vásároltak is a kiállított festményekből. 66 A Délvidéken 1911-12 fordulóján szervezett vándorkiállítás után egy évvel, 1913 februárjában és márciusában Pechén Józsefnek és a hozzá csatlakozó Medgyessy Ferencnek a Művészház ismét itt rendezett vándorkiállítást. 67 A Művészház történetében kiemelkedő szerepet játszottak a műgyűjtők és műpártolók. Tobb kiállítás létrejöttéhez járultak hozzá kölcsönzéseikkel, az Impresszionista kiállítás anyaga kizárólag hazai gyűjteményekből állt össze. Közülük Nemes Marcell rendszeresen kölcsönzött különböző tárlatokra, ő 1913 januárjától a Művészház igazgatósági tagja lett, Kohner Adolf, akinek gyűjteményéből szintén jelentős darabok voltak láthatóak az Impresszionista kiállításon, a Váci utcából ki­költözni kényszerülő egyesületnek segített abban, hogy ideiglenesen az Erzsébetvárosi Kaszinó nyári helyiségében kapjon elhelyezést. 68 A Művészház aukciókat is szervezett, 1913 szeptemberében például az Impresszionista kiállítás harmadik kiemelkedő kölcsönzőjének, Jánossy Bélának a hagyatékában maradt műveket árverezték el. 1911-ben a Keleti kiállítás és Tornyai gyűjteményes kiállítása végződött aukcióval. 69 A múbarátok díjakat is alapítottak, 1912 májusában a Múvészház által Szinyei Merse Pál tiszteletére rendezett ünnepi vacsorán „Lánczy Leó főrendiházi tag ötezer koronás művészeti alapítványt 5. A Muvészház Rozsa utcai palotájának terve, Vago László, 1913 • M : : i h M i s ; i : H A /, A " 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom