Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)
TANULMÁNYOK - Zwickl András: „A modern művészet háza"
tagjai, hogy kiválasszák a megvásárlásra felterjesztendő műveket, amelyek aztán többnyire a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét gyarapították. Számos fontos mű a Múvészház kiállításáról került múzeumi tulajdonba, így például Rippl-Rónai gyűjteményes kiállításáról nemcsak a Szépművészeti Múzeum {Öreganyám), hanem a Fővárosi Múzeum - a leendő Fővárosi Képtár - is vásárolt {Apám - anyám) w Érdemes szemügyre vennünk a kiállított művek árait, hogy reálisabb képet kaphassunk a korabeli műpiaci helyzetről. 1912-ben Kádár Béla nagyméretű kompozícióinál (pl. Pnmavera, Nőrablás) 1000 koronás vételár van feltüntetve a katalógusban, ez volt az éves nyereménytárgy maximális összeghatára. Egry József kisebb képei 250 koronás áron voltak eladóak (pl. Bohóc, kat. IV.5.), és a többi azonosítható mű közül a kisméretű festmények hasonlóan voltak beárazva. Az előzőleg az 1911 -es párizsi Salon des lndépendants-on kiállított Ziffer Sándor-festményt {Pont Neuf Párizsban) ugyancsak 250 koronáért, egy hasonló témájú, nagyobb képét {Szajnarészlet Párizsban, kat. IV.8.) kétszer annyiért, 500 koronáért kínálták, Feiks Jenő kávéházi enteriőrjének {Biliárdterem, kat. IV.15.) pedig 700 korona volt az eladási ára a katalógusban. 59 Az árak nagyságát a korabeli fizetések, illetve vásárlóértékük teszi kézzelfoghatóbbá. 1910-ben egy budapesti iskolaigazgató átlagkeresete havi 535 korona volt, ezért az összegért egy nagyobb Ziffer-látképet vagy akár két kisebb Egry-festményt is megvásárolhatott, egy budapesti „rendes tanerő" havi 300 koronás fizetésébe egy Egry-festmény fért volna bele. Az „egyéb tanerőnek", aki havonta átlagosan csupán 90 koronát keresett, ezzel szemben már csak grafikákra telhetett: Vészi Margit Max Reinhardt-karikatúráját 1909 decemberében, az első csoportkiállításon 35 koronáért kínálták. Ekkora összegért már férfiöltönyt reklámoztak a korabeli újságok hirdetései, és ennyi pénzből kiadó szobát is lehetett bérelni. A Művészház kiállításainak 1 koronás belépődíjához képest 2,50-ért egy kiló kávét vagy egy gramofonlemezt lehetett kapni. 60 A két múzeum szerzeményezései ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy a műveket a katalógusokban feltüntetett eladási áraknál átlagosan húsz százalékkal olcsóbban vásárolták meg. 61 A Múvészház a kiállítási szezonon kívül, elsősorban nyári „művásár" formájában próbálta meg értékesíteni az eladásra szánt műveket, de más csatornákat is igénybe vett képei terjesztésére. 62 1913 februárjában az Inteneur folyóirat hirdetése arra hívta fel a figyelmet, hogy az „Interieur vállalat" egyik feladata „A »Művészház« junzett alapítványi képeinek bizományi eladása a Művészház igazgatóságának felügyelete alatt". 63 A Művészház - az OMKT-hoz és a Nemzeti Szalonhoz hasonlóan -vidéki kiállítások szervezésével próbált nagyobb piacot szerezni a művészeknek. 64 Mivel a Művészházban a kiállítások nyaranta szüneteltek, Rózsa Miklós ebben az időszakban igyekezett kiterjeszteni az egyesület tevékenységét vidékre. Különböző városokban szervezett szakosztályokat, és tobb helyen vándorkiállításokat is rendezett, ebben a Nemzeti Szalon titkáraként már korábban szerzett tapasztalatot. 65 1910 nyarán Kolozsváron és Nagyváradon, 1912-ben pedig Ungváron állítottak ki a Művészház tagjai, és mint a helyi sajtó beszámolóiból kiderül, az itteni műpártolók a szakosztály megalapítását követően vásároltak is a kiállított festményekből. 66 A Délvidéken 1911-12 fordulóján szervezett vándorkiállítás után egy évvel, 1913 februárjában és márciusában Pechén Józsefnek és a hozzá csatlakozó Medgyessy Ferencnek a Művészház ismét itt rendezett vándorkiállítást. 67 A Művészház történetében kiemelkedő szerepet játszottak a műgyűjtők és műpártolók. Tobb kiállítás létrejöttéhez járultak hozzá kölcsönzéseikkel, az Impresszionista kiállítás anyaga kizárólag hazai gyűjteményekből állt össze. Közülük Nemes Marcell rendszeresen kölcsönzött különböző tárlatokra, ő 1913 januárjától a Művészház igazgatósági tagja lett, Kohner Adolf, akinek gyűjteményéből szintén jelentős darabok voltak láthatóak az Impresszionista kiállításon, a Váci utcából kiköltözni kényszerülő egyesületnek segített abban, hogy ideiglenesen az Erzsébetvárosi Kaszinó nyári helyiségében kapjon elhelyezést. 68 A Művészház aukciókat is szervezett, 1913 szeptemberében például az Impresszionista kiállítás harmadik kiemelkedő kölcsönzőjének, Jánossy Bélának a hagyatékában maradt műveket árverezték el. 1911-ben a Keleti kiállítás és Tornyai gyűjteményes kiállítása végződött aukcióval. 69 A múbarátok díjakat is alapítottak, 1912 májusában a Múvészház által Szinyei Merse Pál tiszteletére rendezett ünnepi vacsorán „Lánczy Leó főrendiházi tag ötezer koronás művészeti alapítványt 5. A Muvészház Rozsa utcai palotájának terve, Vago László, 1913 • M : : i h M i s ; i : H A /, A " 17