Bakos Katalin - Manicka Anna szerk.: Párbeszéd fekete-fehérben, Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (MNG, Warszawa–Budapest, 2009)

III. KATALÓGUS - 2. HAGYOMÁNYKERESÉS - - Hit és vallás

hű viseletek, a míves kidolgozás és finom archaizálás kielégíthette mind a megbízók konzervatív elvárásait, mind a műértő közönség esztétikai igényét. Személyes érdeklődés és vonzalom Szent Ferenc alakjához fűzte Molnár-C. Pált. A Szent Ferencemlékév oltárképpályázatának kiállítására (1927) beküldött festménye volt első vallásos témájú műve, majd grafikai munkák sorával hódolt az alázatosság, a tisztaság és a szeretet hitvallójának, felidézve az itáliai trecento ábrázolások éteri atmoszféráját, naiv természetlátását. „Molnár-C. Pál rajongott az ideális szépségért. A ferences természetszeretetben fedezte fel magának azt a metafizikus egységet, amely a földi és az égi szépség összefonódását a modern szekularizált, materialista táradalomban is autentikus elevenséggel jelképezi."

22 AM: Ahogy annak idején Jan Maria Bocheński katolikus gondolkodó és filozófus írta, a lengyel katolicizmus nagymértékben a hagyományokra támaszkodó, statikus katolicizmus. A merev vallás a társadalom védekező funkciója: számos, gyakran egészen abszurd tilalom és rendszabály segítségével gyakorol nyomást az egyénre. A katolikus etikának legtöbbször semmi köze sincs a katolikus dogmákhoz. A lengyelek többségének értelmezésében a katolicizmus kizárólag morális tilalmak és rituális rendszabályok gyűjteményét jelenti. A lengyel értelmiség nagy része a két világháború közti időszakban, többek között a lengyel író és irodalomtudós, Tadeusz Boy-Żeleński hatására távolodott el a katolicizmustól, aki közkedvelt publicisztikáiban megbélyegezte a lengyel katolikus egyház elmaradottságát és képmutatását, különösen a szexualitás dolgaiban. Ez az állapot jól tükröződik az akkori időszak lengyel grafikájában. A lengyel művészek leggyakrabban ábrázolt vallási témái a szentek és a megrendelésre készített passiók voltak. Nincs ezekben semmi személyes vallási átélés, se mélyebb gondolat. Az alkotók egy része a korabeli vallásosságra hivatkozva, tudatosan fordult a középkori mintákhoz, amelyek úgymond, valamiféle sajátságos, egyetemes gyógyírt jelentenének a Civitas Christiana bukásának katasztrófa-víziójára. Ez nem változtat azon a tényen, hogy ezek kiváló grafikák, amelyeket általában a népművészet és az áhítatot szolgáló régi nyomatok inspiráltak. Wiktoria Goryńska grafikái a nem szokványos látásmód és a mondanivaló eredetisége révén, különböznek a Ryt csoportbeli társainak munkáitól. Madonna a Zodiákusban című művében, mely a félholdon álló Madonnát a csúcsain tizenegy csillagjegy szimbólumát viselő tizenegy sugarú csillag hátterében ábrázolja, világi és vallásos vonások kapcsolódnak össze. A tizenkettedik, a Szűz csillagjegy maga a Szent Szűz a kompozíció középpontjában. Goryńska Jeanne D'Arcciklusa már magának a témának a kiválasztása miatt is egyedülállónak számít: a francia szent tettei, akit főként azért ítéltek máglyahalálra, mert férfiruhát hordott, s mert egy fiatal csitri volt, aki, mivel meghallotta az angyalok hangját, nem átallott szembeszállni királyokkal és püspökökkel. Ez a sorozat a vallásos művészet kitűnő példája, amiben nagy szerepet játszik a grafikai megoldás, a bársonyos fekete háttérből kiemelkedő figura csipkeszerű finomsága. A konvencióktól eltérő tartalom és az eredeti kompozíció az egész ciklusnak csaknem misztikus varázst kölcsönöz. Janina Konarska Védőszentek című ciklusa a szenteket meghatározott sorrendet követő képeken ábrázolja. Eredeti elképzelést tükröz a lapok kompozíciója: a szentek pártfogoltjaikkal együtt láthatók úgy, hogy a kiegészítő jelenetek nem a hagiografia szerepét töltik be, inkább csak azt szemléltetik, hogy az adott szent kin segíthet. Az ábrázolásokhoz mindig társul egy konkrét szöveges útmutató, mint például „Ravennai Szent Péter megszabadít a veszettségtőr. A Védőszentek-soTOZdX további sajátossága a humor és a szerző fantáziája. A népi motívumokra alapozó képzőművészet jó példája Bogna Krasnodębska-Gardowska Krisztus keresztútja című ciklusa. A kézzel színezett fametszetek faktúrájának változatossága a művész gazdag képzelőerejére vall. A stációk ábrázolásain feltűnő a különféle mintájú ruhaszö-