Bakos Katalin - Manicka Anna szerk.: Párbeszéd fekete-fehérben, Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (MNG, Warszawa–Budapest, 2009)

III. KATALÓGUS - 1. VÁROS. TÖMEG. GÉP. A MODERNIZMUS ARCAI - - Az építés eszméje. Konstruktivizmus és geometrikus absztrakció

Az építés eszméje. Konstruktivizmus és geometrikus absztrakció BK: ..Romboljatok, hogy építhessetek és építsetek, hogy győzhessetek!" A bécsi emigrációban Kassák még tágabb horizonttal továbbra is megjelentette a MÁ-t. Igen hamar közvetlen kapcsolatokat épített ki az orosz, holland, német művészeti központokkal, folyóiratokkal, tájékoztatva közönségét az expresszionizmuson kívül most már a dada. a szuprematizmus. és a konstruktivizmus programjairól, alkotásairól is. A konstruktivizmus esztétikájának alakításában két új partnere volt, a Németországban működő kritikus. Kállai Ernő és Moholy Nagy-László. A magyar művészek hozzájárulása a konstruktivizmus nemzetközivé váló mozgalmához a képarchitektúra. Kassák szóleleménye Bortnyik Sándor hat lapos, absztrakt sablonnyomatos albumának előszavában szerepelt először, és a geometrikus formák, tiszta színek szerkesztett rendjét a jövő ésszerű, harmonikus társadalmával asszociálta. Az alkotók szándéka szerint elvont formában társadalmi utópiát hirdető képarchitektúra ideális médiuma a grafika. Bortnyiknál sablonnyomat, Kassák, Peri László, Kudlák Lajos és Molnár Farkas esetében linóleummetszet. Moholy-Nagy különböző grafikai, festészeti és kollázstechnikákat használt. A képarchitektúra hasonlóan grafikus jellé tömörített vizuális kiáltvány lehet, mint a lakonikus expresszionista fa-vagy linóleummetszet, s ugyanúgy emblémaként képviseli egy csoportosulás programját a társfolyóiratokban, mint ahogy az expresszionista grafikák is kiadványról-kiadványra vándorolva szolgálták a gondolatcserét és az avantgárd mozgalom egységének eszméjét. így kerülhettek a magyar konstruktivisták - az időközben rövid időre az absztrakcióra áttérő Bortnyik, a képverstől a grafikáig eljutó Kassák, továbbá Moholy-Nagy és Peri László metszetei is - a Der Sturm illusztrációi közé, nem egyszer a címlapra. Uitz Béla 37 lapos linóleummetszet-sorozata, az Analízis szintén a síkkonstruktivizmus jegyében készült, de alkotóját a képarchitektúrák mestereitől eltérő szándék vezette. Uitzot a vizuális alapelemek viszonyainak - egyensúly, térbeli elmozdulás, átfedések, áthatások - módszeres vizsgálata izgatta. Először körzővel-vonalzóval vázolta fel az alap problémát, amit aztán a nyomólemezre vitt át. A véső nyomán kialakuló változatos faktúra vibráló mozgást, festői hatásokat csempész a szigorú geometrikus rendbe. Az egyébként következetesen figuratív műveket alkotó Uitzot 1921-ben Moszkvában szerzett tapasztalatai inspirálták sorozata megalkotására. Itt nagyszabású kiállításokon ismerhette meg az orosz szuprematisták és konstruktivisták legújabb alkotásait. Közülük nyilvánvalóan Alekszandr Rodcsenko volt rá legnagyobb hatással, akinek két 1918-ban készült linóleummetszetét magával is vitte. A MA által számon tartott nemzetközi művészeti központok közé tartozott a Weimarban. majd Dessauban működő Bauhaus is. MoholyNagy László, a Bauhaus tanára. Kállai Ernő, kritikus, a Bauhausbücher későbbi szerkesztője és Molnár Farkas, a Bauhaus növendéke - aki Walter Gropius. a Bauhaus igazgatója építész-stúdiójának munkatársa volt műveiket közölték illetve írásokat publikáltak a M4-ban. Forbálh Alfréd, a Münchenben képzett építész, aki 1920-1922 között Gropius építész irodájában dolgozott. 1922-1924-ben párhuzamos sávokból alkotott absztrakt kompozíciókat színes krétarajz és litográfia technikával. Kisméretű rajzai színes vonalak, sávok segítségével téri viszonylatokat sűrítettek a síkba. A grafikai elemek és a szabadon maradó papír felület aktív felhasználása speciális optikai hatásokat ér el. mintegy a fényt is bevonja a kompozícióba. Forbáth Horizontális kompozíciója egy húszas évek eleji művének szitanyomatos replikája. Uitz Béla, szkic do „Peterloo" 1819 / Peterloo, 1819. (vázlat) / Peterloo 1819, sketch of the print, 1922, 1/22