Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)
Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből
A Dunától keletre eső területeken Pest városa - Buda tőszomszédságában — igen fontos központ volt. A középkori plébániatemplom nagy tabernákulurnáiról, illetve reneszánsz kőfaragványairól két alapos cikk is született az utóbbi időben, új adatokkal, új felismerésekkel. 260 Vácról különösképpen megszaporodtak az ismereteink. A vár különböző ásatásain előkerült reneszánsz kőfaragványokról összefoglaló feldolgozás látott napvilágot, az egyes darabok katalógusával, 261 és újabb művészettörténeti elemzésükre is — a szentélykorlát egyik pillérén nemrég felismert Mátyás-embléma bevonásával — tettünk kísérletet. 262 Megoldódott Báthory Miklós síremlékének hosszú ideje nyugtalanító dilemmája is: a sírkő, amelyből tényleg lavabót faragtattak a ferencesek, csakugyan középkori volt. 263 A Hungaroring építése miatt feltárt mogyoródi kolostor kőfaragványait ugyancsak mintaszerű közleményből ismerjük. 264 A 18. században talált váci reneszánsz kövek — valamint a BáthoryMadonna - provenienciájáról is újabb tudnivalók jelentek meg. 26 "' A legfontosabb lelet azonban egy csodaszép terrakotta-dombormű töredéke, amely biztosan itáliai (firenzei) mester műve, s amely Báthory Miklós püspök műpártolásának egyik legfontosabb ránk maradt emléke lehet. 266 Egerben címertartó angyalok fragmentumai bukkantak fel; anyaguk szürkésfehér márvány, amely helyi eredetűnek bizonyult. 267 (A kőanyagvizsgálat azt is kiderítette, hogy ugyanebből a bányából származik a diósgyőri Madonna márványa is.) 268 Az egri középkori székesegyház késő gótikus periódusának reneszánsz részletei is voltak, amint ez az épület most közzétett részletes építéstörténetéből kiviláglik. 269 Észak felé a legjelentősebb felfedezés a nyitrai székesegyház kora reneszánsz tabernákuluma. Ezt tavaly találták a szentély barokk stukkóburkolata alatt. 270 Bár kicsit sérült, annyi mégis látszik, hogy ma ez a pesti tabernákulumok legközelebbi társa, kettős (márga és vörösmárvány) anyagában, motívumaiban és talán kvalitásában egyaránt — csak éppen egy évtizeddel korábban készült, valószínűleg a humanista nyitrai püspök, Sánkfalvi Antal megrendelésére. Fontos levéltári adatok kerültek elő a bártfai városháza építéstörténetéhez is: Myskovszky Viktor annak idején csak a töredékét hasznosította a számadásoknak. Ráadásul az építkezések egyik főszereplőjének, Alexander mesternek a nevét egyszer félre is olvasta: így lett az „olasz ablakok"-nak külön mestere, a soha nem volt Alexius, aki — ahhoz képest, hogy egyáltalán nem létezett — a lexikonokban és a kézikönyvekben óriási karriert futott be. A forrásokban említett „olasz ablakok" pedig természetesen az északi reneszánsz felől tekintve voltak olaszok, nem Budáról nézve. 271 Erdély vonatkozásában a legnagyobb újdonság — bár argumentum ex süentio —, hogy a korai (Mohács előtti) korszak építészetéből továbbra sincsenek elsöprő erejű újdonságok. A későbbiből annál több. A korai szakaszból kiemelkedik a szásztörpényi templom két levélmaszkos sarokgyámköve; a templomot valószínűleg Wolphard Adorján, a gyulafehérvári káptalan humanista tagja építtette át, 1520 körül, gótikus stílusban. 272 Halmos Balázsnak a Lázói-kápolnáról írott monográfiája bővelkedik új adatokban és megfigyelésekben. 273 Azt pedig felsorolni sem lehet, mi mindent köszönhetünk a két megszállott, kitűnő restaurátornak, Lángi Józsefnek és Mihály Ferencnek, akik eddig három gazdag kötetben tették közzé hosszú évek óta folytatott erdélyi leletmentéseik, szondázásaik eredményeit. 274 Munkásságuk zöme a késő reneszánsz és kora barokk időszakot is érinti. Ezt az időszakot viszont érdemes Erdéllyel kezdeni. Kovács András egyre bővülő életműve teljesen átalakította a korábban rögzült képet. Számtalan tanulmányt tett közzé elsősorban Bethlen Gábor műpártolásáról; a nagy fejedelem építkezéseiről írta disszertációját is. 275 A radnóti kastélyról, 276 a dévai Magna Curiáról, 277 a marosillyei Veres bástyáról, 278 a váradi fejedelmi palota stukkóiról 279 és különösképpen Gyulafehérvárról 280 szóló dolgozatai az erdélyi fejedelmek műpártolását mindig magyarországi és kelet-európai kontextusba helyezik el; nemcsak társadalmi jelentőségét, hanem intellektuális tartalmát is elemzik, bevonva a kortárs történeti és szépirodalmat is. 281 Az erdélyi szabályos alaprajzú várkastélyokról írott tanulmányát olvasni a Magyar Királyság területén álló várkastélyokra nézve is revelatív volt. 282 Azonosította a váradi vár régóta keresett tervező építészét is. 283 A több évtizedes kutatómunka eredményét monográfiában is összegezte: az Erdély késő reneszánsz építészetéről írott modern monográfia — amely a stílus felső határát 1720-ban jelöli ki — a magyar reneszánszkutatásnak is egyik csúcsteljesítménye. 284 Erdély műemlékeiről írott „zsebmonográfiái" — köztük a besztercei templomról szóló — nemrég összegyűjtve is megjelentek. 283 Nemcsak az építészettel, hanem más műfajokkal is foglalkozik. 286 Az Entz Géza Alapítvány általa szerkesztett művelődéstörténeti forráskiadványai rengeteg művészettörténeti adatot is tartalmaznak. 287 Az erdélyi reneszánsz művészet kutatását nemcsak publikációi hosszú sorával újította meg, hanem oktatói tevékenységével is; mára tanítványai sora foglalkozik Erdély kora újkori művészetével. 288 Nehéz tallózni — de csak tallózni lehet — a késő reneszánsz építészet utóbbi két, két és fél évtizedének újdonságaiból. Csak néhány tétel: az erdélyi építészeti kutatások megújulásakor fontosnak bizonyult a nagyváradi múzeum kőfaragványainak katalógusa (1989); sok — korábban elveszettnek hitt — reneszánsz kőfaragványt sikerült közölni benne. 289 E Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének szerkesztésében megjelent kötet biztatóan hatott az erdélyi - magyar és román - kutatókra is. 290 A Partiumban a Telegdi család építkezéseiről kiváló cikk jelent meg, 291 a Rákócziak kelet-magyarországi építkezéseiről pedig több is. 292 Sárospatak a régió legtöbbet kutatott vára. Détshy Mihály foglalta össze teljességre törekedve a sárospataki vár birtoklás- és építéstörténetét. 293 Eredményeit több ponton sikerült kiegészíteni, kivált a vár restaurálása - a Vörös torony eredeti kőfaragványainak kiemelése — után. 294 Észak-kelet Magyarország késő reneszánsz kastélyépítészetéről önálló monográfia is napvilágot látott (Feld István). 295 A Lorántffy Zsuzsanna születésének 400. évfordulójára kiadott kötet sok idevágó cikket tartalmaz, 296 akárcsak a török művészet és kultúra magyarországi hatását elemző új tanulmánygyűjtemények. 297 A sárospataki (vagy a gyulafehérvári) „bokályos ház" helyzetét például sokkal világosabban látjuk, mint korábban. Monográfia jelent meg Ottavio Baldigaráról, a korszak itt tevékenykedő legjelentősebb hadiépítészeinek egyikről. 298 A Felföldről Szlovákiában is intenzív művészettörténeti kutatómunka folyik: hadd utaljak általában Fedor Kresák, 299
