Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)
Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből
30. Mossóczy Zakariás nyitrai püspök síremléke a nyitrai Szent Emmerám-székesegyházban, 1587 (Archív felvétel, Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) Innét kezdve tematikusán szeretném áttekinteni a szakirodalmat, pontosabban, egyetlen műfajt emelek ki, mustraként, az építészetet, illetve a kőfaragást, amely - a régi hagyományoknak megfelelően — ma is a legtöbbek által számon tartott, vizsgált terület. Nem is annyira a teljes irodalmat, mint inkább az új leleteket és az új gondolatokat, ötleteket. A budai vár, a királyi székhely továbbra is a tudományos érdeklődés homlokterében áll, bár a rajzi rekonstrukciós buzgalom elcsitulni látszik. A reneszánsz kőfaragványok leggazdagabb adattára továbbra is Balogh Jolán 1966-ban megjelent monográfiájában található, 219 teljes kőkatalógus azóta sem született. A palota épületeinek és mestereinek problémái újra és újra felszínre kerülnek. 22 " Giovanni Dalmatáról és magyarországi műveiről fontos publikációk születtek, 221 a Márványmadonnák Mesterét pedig az előttünk mostanáig ismeretlen Gregorio di Lorenzóval azonosítják. 222 A királyi palota Mátyás- és Jagelló-kori periódusairól aggályos körültekintéssel, nagy — folyvást bővülő — anyagismeret birtokában írott összefoglalókat olvashatunk, 223 és nemrég a második világháború utáni feltárásokról is újabb adatok birtokába jutottunk. 224 A várbeli — nem királyi palotai — régészeti kutatások közül ki kell emelni azt az ásatást, amelyen teljes egészében sikerült feltárni egy Jagelló-kori budai palotát, Ragusai István királyi borbély házát. A leletek között kőfaragványok, terrakotta építészeti elemek, freskótöredékek, valamint iparművészeti tárgyak - közöttük olasz majolikatálak - töredékei is szép számmal akadtak. 22 " 1 Nagy tanulsága ennek a leletegyüttesnek, hogy a budai polgárvárosban éppúgy voltak reneszánsz részletekkel ékes épületek, mint például Pécsett. Arra is adódott most példa, hogy egy korábban a palotához kötött (és persze Mátyás-korinak tartott) faragvány nem tartozott a palotához: itt került elő másik darabja. 226 Végh András disszertációja (megjelenés előtt) a középkori város topográfiájáról a késő középkorra nézve is alapvető fontosságú lesz. 227 A nyéki királyi villa hitelesítő ásatása korábban ismeretlen all'antica kőfaragványokat hozott a napvilágra. 228 A gondosan publikált eredmények közelebb vittek az építmények szerkezetének ismeretéhez és pontosabb datálásához is, ami sokáig kruciális pontja volt a kutatásnak. 229 A visegrádi palota anyagának tudományos feldolgozása sokat haladt: megjelent például a faragott kőanyag részletes katalógusa, 230 és publikáció készült a legjelentősebb újabb lelet, a gótikus zárterkély problémáiról. 231 A Hercules-kút rekonstrukciójáról gazdagon illusztrált kötetet adtak ki. 232 Esztergom reneszánsz korszakáról több közlemény is napvilágot látott az utóbbi évtizedekben.Tisztázódott Vitéz János gótikus palotájának művészettörténeti helye. 233 Ippolito d'Esté (és Beatrix királyné) udvaráról, művészeti reprezentációjukról több írás is megjelent; 234 nemkülönben az esztergomi kora reneszánsz sírkövekről 233 vagy más Jagelló-kori kőfaragványokról. 236 A késő középkori Esztergom topográfiájához fontos adalékul szolgált egy tanúvallomás (1548) közzététele. 237 A Bakócz-kápolnáról — műemléki helyreállítása után — könyv jelent meg (Horler Miklós munkája), 238 valamint terjedelmes cikk is,Tóth Sándor tollából, aki a csak rá jellemző könyörtelen precizitással és elmélyültséggel mutatta ki, hogy a kápolna stiláris eredete nemcsak Firenzében, hanem Beatrix királyné Nápolyában is kereshető. 239 Pilisszentkereszten a ciszterci kolostorban kerültek elő — korábban teljesen ismeretlen — reneszánsz részletek. 240 Győrben felbukkant a városban az első all'antica vörösmárvány faragvány, amelynek pontos pécsi analógiái munkaszervezeti problémákat is fölvetettek. 241 Pannonhalmán az északi reneszánsz elemei kerültek új stiláris kontextusba; hasonlókat Somogyvárott is sikerült felismerni. 242 Ezekkel, valamint a soproni oltártöredékekkel 243 (és a bajnai szentségházzal) egyre élesebben rajzolódik ki az Alpokon túli reneszánsz — persze továbbra sem igazán jelentős — hatása az ország nyugati részein. Székesfehérvárt nemrégiben vált ismertté az első komoly all'antica faragvány, egy feliratos tábla, amely Szent Imre születési helyére utalt, és amelyet valószínűleg Kálmáncsehi Domonkos prépost állíttatott. 244 Veszprém különösen kiemelt hellyé avanzsált korábban ismert és újonnan előbukkant reneszánsz kőemlékeivel. A Vetési Albert által átépíttetett Szent György-kápolnából újabb (korai) antikvabetűs fragmentum került elénk, és a székesegyház szentélyéből is publikus lett egy szép pilasztertöredék — talán tabernákulum része. 245
