Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből

A pápai ún. Corvin-ház all'antica faragványairól — a kapualj peduccióiról is — kiderült, hogy másodlagos elhelyezésűek, az épület nem középkori. 246 A devecseri Choron-kastély (15 2 6) 247 mellett a legfontosabb reneszánsz világi épület a Nyugat-Dunántúlon a jánosházai Erdődy—Choron-kastély, all'antica periódusa miatt. Kőfaragványairól nemrégiben je­lent meg részletes közlemény. 248 A dombói Dombai-kastély egyelőre csak leltárakból ismert, de faragott ajtókereteit - fel­irataikkal - szinte magunk előtt láthatjuk. 249 Ez már délre vezet át, Pécs vonzáskörzetébe. Pécsett G. Sándor Mária monográfiájának 23 ' 1 megjelenése óta kevés új faragvány vált ismeretessé. 251 Az egyik épp a minap; előbukkanása és a székesegyház környékén folytatott ásatások mindenesetre újabb adatokkal — és felismerésekkel — kecsegtetnek. 252 A siklósi várban kőfaragványok sokasága ke­rült elő, 253 közöttük egy különlegesen szép márgakonzol, amely itt valószínűleg budai import. 234 Pécsváradon is egyre világosabban körvonalazódik az apátság épületének rene­szánsz periódusa. 253 Délebbre kevés az adatunk. A pozsegai (Pozega) plébániatemplom szép tabernákulumát — amelyet 1985—1986-ban restauráltak — valószínűleg Pécsről szállítot­ták mai helyére. 236 Nem lehetetlen, hogy erről a vidékről to­vábbi, Pécsett készült faragványok bukkannak még elő. Tabernákulum egyébként kettő is volt még errefelé, ezekről is újonnan jött elő a 19. századi adat. Siklóson, az Ágoston­rendiek (utóbb ferencesek) templomában 1535-ben állítot­tak egyet (töredékét Koller József említette 1805-ben), 237 a középkori Valkó megyei Cseregen (Oerie?) pedig Rómer Flóris látott egy carrarai márványból való töredéket, igen szép 31. A nyitrai Szent Emmerám-székesegyház reneszánsz tabernákuluma feltárás közben betűvel vésett „Ecce Panis" felirattal. 258 Újabb adatokat is­mertünk meg a bácsi várról is,Váradi Péter építkezéseiről. Pé­terváradról egy fríztöredék vált publikussá, szalagokkal, tölgyleveles koszorúba zárt címerpajzzsal (talán Frangepán­címerrel). A Bácshoz közeli Bodrog várának helyén pedig egy építési emléktáblát találtak, rajta Pöstyéni Gergely nevével, 1532-ből. 259 32. A nyitrai Szent Emmerám-székesegyház reneszánsz tabernákuluma feltárás közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom