Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)
Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből
vezetőt és a jegyzeteket írta BÁNKUTI IMRE. Budapest 1983, 55. Ld. ehhez: JAKÓ ZSIGMOND: Erdély és a Corvina. In: JAKÓ 1977, 179. 15 VISKOLCZ 2006, 283-288. 16 VISKOLCZ2006, 285—286. Ld. még: CSAPODI 1984, 43-51. 17 LAMBECIUS, PETRUS: Commentariorum de Augustissima Bibliotheca Caesarea Vindobonensi. Vindobonae 1666, I, 72-73. lapok között. 18 BEL, MATHIAS: Notitia Hungáriáé novae geographico-historica. Pars III, Viennae 1737, 589-642. 19 FABRI, PAULLUS: De Augusta Budensi Bibliotheca commentatio. Lipsiae 1756. 20 SCHIER, P. X.: Dissertatio de regiae Budensis Bibliothecae Mathiae Corvini ortu, lapsu, interitu, et reliquiis. Vindobonae 1766. 21 PETRI LAMBECII Commentariorum de Augustissima Bibliotheca Caesareae Vindobonensi Liber secundus. Editio altera, opera et studio ADAMI FRANCISCI KOLLARI. Vindobonae 1769, 953-954. 22 NÉMETH 1996, 15. 23 A vonatkozó irodalom felsorolása: Bibliographia bibliothecae regis Mathiae Corvini. Mátyás király könyvtárának irodalma. Összeállította ZOLNAI KLÁRA. Budapest 1942, 61. skk. 24 MONOK ISTVÁN: Nyitott kérdések a Bibliotheca Corviniana kora újkori történetében. In: A holló jegyében. Fejezetek a corvinák történetéből. Szerk. MONOK ISTVÁN. Budapest 2004, 45-63; MADAS2002, 65-81. 25 MIKÓ 2002, 81-86. 26 PULSZKY FERENC: Adalékok a magyarországi műtörténelemhez. Budapesti Szemle 1874, 4. kötet, 7.8. szám, 226-228. 27 BURCKHARDT, JACOB: A renaissancekori műveltség Olaszországban, I—II. Ford. BÁNÓCZI JÓZSEF. Budapest 1895-1896. 28 ADDINGTON SYMONDS, JOHN: A renaissance Olaszországban, I— III. Budapest 1881-1886. Az elsőkét kötetet PULSZKY KÁROLY, a harmadikat (A szépművészetek) WOHL JANKA fordította. 29 HENSZLMANN 1876, 5. 30 HENSZLMANN 1876, 22. 31 HENSZLMANN 1880, 155-165. 32 HENSZLMANN 1880,192. 33 HENSZLMANN 1873, 182. 34 HENSZLMANN 1878, 116-117, 126. 35 IPOLYI 1859, 10-11. 36 IROI.YI1859, 62, 98, 137. Utóbbi két helyet említi AGGHÁZY 1959, I., 8. Ld. még: ZÁDOR1952, 16. 37 HAJNÓCZI GÁBOR: Nemzeti építészetünk stíluskérdései az Akadémia székházára kiírt pályázat körüli vitában. Építés- Építészettudomány 17 (1985) 86-88; KOMÁRIK DÉNES: Budapest középítkezései és a historizmus. In: A historizmus művészete Magyarországon. Szerk. ZÁDOR ANNA. Budapest 1993, 51-53. 38 MAROSI ERNŐ: Henszlmann Imre és Kassa városának ó német stylű templomai. [Budapest] 1996, 1—6. (Kísérőfüzet a „Kassa városának ónémet stylü templomai. Rajzolá és magyarázá Dr. Henszlmann Imre." reprintjéhez.) 39 IPOLYI 1997. 40 Ez abból is kiderült, hogy az általa említett síremlékek jó részének alig volt újabb kori irodalma. Ld. IPOLYI 1997, 155-158. 41 IPOLYI 1997, 132. 42 Uo. 43 Ezeket BUNYITAI VINCE csak 1886-ban közölte a Századokban (A menyői keresztkút és a renaissance Szilágy-megyében. Századok 20 [1886] 886— 895), Ipolyi talán saját gyűjtéséből ismerte. A keresztelőkút irodalma 1989-ig: Váradi kőtöredékek 1989, 265-267. 44 Ezt saját gyűjteményében őrizte, és 1865-ben közölte is. HAVASI 2006, 107; HAVASI KRISZTINA: Fragmentumok a késő középkori egri székesegyházból és kutatásának történetéből. Ld. az első kötetben: 191, 11. kép 45 Metszetét - épebb állapotáról - közölte Bél Mátyás. MIKÓ 2005/2, 217. 46 IPOLYI 1997, 132. 47 FORSTER GYULA: A műemlékek védelme a magyar kormány visszaállítása óta. In: Magyarország műemlékei, I. Szerk. FORSTER GYULA. Budapest 1905, 43. SISA JÓZSEF: Steindl Imre, a műemlékrestaurátor. In: Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Szerk. VADAS FERENC. Budapest 2004, 305. 48 MIKÓ 2004, 24. 49 SZINNYEIIX, 480-484; GULYÁSXVIII, 1376; Miskovsky 1999; MIHÓKOVÁ MÁRIA: Myskovszky Viktor, mirowi. In: Arcképcsarnok 2002, 632-633. 50 Vö. BORSOS BÉLA: A magyar műemlékvédelem hivatala és gyűjteményei az 1881. évi törvény megjelenésétől Henszlmann haláláig. (1888) In: Magyar Műemlékvédelem 1971—1972. (Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség Kiadványai, 7.) Budapest 1974, 29. skk. 51 MYSKOVSZKY 1879, II, 72-74; vö. MIKÓ2004, 19-52. 52 Erről: LUDIKOVÁ - MIKÓ - PÁI.FTY2006, 371-373. 53 MYSKOVSZKY 1881. 54 MYSKOVSZKY 1881, 21. 55 MYSKOVSZKY 1881, 21-22. 56 MYSKOVSZKY 1881, 37. 57 MYSKOVSZKY 1881, 42. A síremlék másolata: Mátyás király öröksége 2008. 58 MYSKOVSZKY 1879, II, 38-39. 59 MYSKOVSZKY 1885. 60 GERECZE 1905: Abaújvár 1876; Bárcza 1874; Petó'-Szinye 1874; Rozsnyó 1878; Dovalló 1876; Nagybobrócz 1880; Bártfa 1867, 1887; Cselfalva 1893, 1894; Eperjes 1868; Fries 1891; Nagysáros 1893; Csütörtökhely 1896, 1900; Lehniz 1888; Savnyik 1896, 1990; Nagyszőllős 1900, 1901 stb. 61 KERNY-ZAKARIÁS 1990, 263-275. 62 Könyöki2000. 63 Huszka 2006. 64 Bakó Zsuzsanna Ildikó dolgozik rajta; előreláthatóan még az idén ősszel megjelenik — kiállítás kíséretében — a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gondozásában. 65 Gróh Istvánról nem tud a Művészeti Lexikon. Vázlatos életrajza: Magyar Életrajzi Lexikon, I. Budapest 1967, 623; SBS II, 229. 66 PULSZKY 1897. 67 PULSZKY 1897, 230-276. 68 PULSZKY 1897, 236. 69 PULSZKY 1897, 242. 70 Ld. KOVÁCS ÉVA: A Mátyás-kálvária az esztergomi fó'székesegyház kincstárában. Budapest 1983. 71 Ld. KISS 1994, 153-164, valamint KISS ERIKA: Kereszt alakú függő és lánctöredék. In: Jankovich 2002, 187-188. (159. sz.) 72 PULSZKY 1897, 249. 73 SZENTESI EDIT: Szobrászattörténeti másolatgyűjtemények a Magyar Nemzeti Múzeumban a 19. század utolsó harmadában. I. Pulszky Ferenc görög szobrászattörténeti másolatgyűjteménye. Művészettörténeti Értesítő 55 (2006) 1-94. Pulszkyról legutóbb: SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Pulszky Ferenc (1814-1897). Ulixes Pannoniában. Enigma 2006, I, 91110. 74 Életútjáról, bibliográfiával: MAROSI ERNŐ: Éber László (1871-1935). A normális művészettörténész. In: Enigma 2006, Ï, 143-160. 75 ÉBER 1898, 196-214. 76 ÉBER, LÁSZLÓ: Uber einige Denkmäler der italienischen Renaissance Plastik in Ungarn. Offizieller Bericht über die Verhandlungen des kunsthist. Kongress in Lübeck, 16 bis 19. Sept. 1900. Nürnberg 1900, 91-92. 77 ÉBER 1904, 49-84. 78 HAUSZMANN ALAJOS: A magyar királyi vár építésének története. Budapest 1900.
