Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből

79 ÉBER 1913, 181-184. 80 ÉBER LÁSZLÓ: Apaffy György síremléke. Archaeologiai Értesítő' 22 (1902) 97-113. 81 ÉBER LÁSZLÓ: A szigetvári plébániatemplom kupolafestménye. In: Ma­gyarország Művészeti Emlékei III. Szerk. FORSTER GYULA. Budapest 1913, 193-220. 82 HEKLER 1934. Megjelent németül is: HEKLER 1937. 83 HEKLER 1934, 106, a német kiadásban: HEKLER 1937, 85-86. 84 Uo. 85 Uo. A 234. lapon csak két másik Balogh Jolán-mű szerepel. A kötet 1937­es, német változatában szerepelnek a hivatkozások (végjegyzetek) között az 1933-as és 1934-es Magyar Művészet-beli cikkek. 86 HEKLER ANTAL: A magyar művészettörténelcm föladatai. Századok 50­51(1921-1922)161-171. 87 Klasszika archeológusi korszakáról: NAGY ÁRPÁD MIKLÓS: Hekler Antal (1882—1940) Pont — ellenpont. Hekler Antal, a klasszika archeológus. In: Enigma 2006, I, 47, 161-177; vö. Vocespaginamm 2008, 87-97. 88 Erről nincs részletes, modern feldolgozás. Pályája mindkét feléről, a baráti szemtanú hitelével: PETROVICS ELEK: Emléksorok Hekler Antalról. In: HEKLER ANTAL: Gondolatok. Budapest 1941, 3-16. A tanítványok közül Zádor Anna emlékezett vissza Heklerre több, a televíziónak adott inter­jújában is (MTV, Szakály István és Vikol Katalin filmjei). Ld. még: MA­ROSI 1999, 183-185; TÓTH ENDRE: Hekler Antal. In: Arcképcsarnok 2002, 364-365. 89 SZAKÁCS BÉLA ZSOLT: Gerevich Tibor (1882-1954). In: Enigma 2006, 1, 47, 178-204; BARDOLY ISTVÁN: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. In: Magyar Műemlékvédelem (A Műemlékvédelmi Tudomá­nyos Intézet Közleményei, 13) Budapest 2006, 7-72. 90 A híres főmű: BlRÓ JÓZSEF: Erdélyi kastélyok. Budapest 1943. Bibliográ­fiája: BiróJózsef (1907-1945) emlékkiállítása. Szerk. BIRO, ADAM-LŐVEI PÁL. Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest 1991, 21-23. (LŐVEI PÁL); legújabban: LŐVEI PÁL: Biró József és az erdélyi Gubernium törté­nete. Ars Hungarica 34 (2006) 415-428. 91 A Jagelló-kori budai humanizmusról, például. Ld. GENTHON 1934. 92 GOSZTONYI FERENC: „A modernség is relatív". Genthon István írásai a modern művészetről az 1920-as és az 1930-as években. Ars Hungarica 32 (2004) 40-43. 93 GEREVICH 1924. 94 SOLTÉSZ ZOLTÁNNÉ: Berkovits Ilona (1904-1986). Magyar Könyvszemle 102 (1986) 325-326; Arcképcsarnok 2002, 90. (SZATMÁRI GIZELLA) 95 BERKOVITS ILONA: A budapesti Egyetemi Könyvtár Pannonhalmi kódexe. Magyar Művészet 5 (1929) 181-196. 96 BERKOVITS ILONA: Az esztergomi Ulászló-Graduale. Magyar Könyv­szemle 45 (1941) 342-353. 97 BERKOVITS 1942, 64-86. 98 BERKOVITS, ELENA: Felice Petanzio Ragusino. Capo della bottega di mi­niatori di Mattia Corvino. Budapest 1941. [Klny. Corvina. Rassegna Italo-Ungherese 3 (1940) 53-84.] 99 BERKOVITS 1962; BERKOVITS 1975. 100 WOLF RÓZSI: II. Lajos egy ismeretlen olasz címerfestóje. Magyar Művé­szet 4 (1928) 697-708. 101 Életrajzát ld. : Szent Imre 2008. 102 A Műemlékek Országos Ideiglenes Bizottsága és a Műemlékek Országos Bizottsága tisztségviselői és tagjai (1872—1949). Összeállította GRANASZ­TÓINÉ GYÖRFFY KATALIN. In: A magyar műemlékvédelem korszakai. Ta­nulmányok. Szerk. BARDOLY ISTVÁN - HARIS ANDREA. Budapest 1996, 274. 103 Művészeti Lexikon, I. Budapest 1965, 454. 104 CSABAI 1934. Balogh Jolán cikkére hivatkozik, azzal a megjegyzéssel, hogy saját dolgozata már készen volt, amikor az megjelent: 41. lap, 1. jegyzet. Az idézett könyvek száma egyébként nem éri el az ötvenet, és azok jó része általánosság; nem magyar(országi) mű csak OSWALD SPENG­LERtól A Nyugat alkonya, valamint RICHARD HAMANN 1933-ban megje­lent művészettörténete (Hamann 1933). A fényképek egy részét a szerző készítette, és a szövegből is látni, járt a terepen. 105 LEHEL FERENC: Magyar művészet a török világ idején. Budapest 1913. 106 CSABAI 1934, 10. 107 CSABAI 1934, 9. 108 CSABAI 1934, 12/1. 109 BALOGH 1943, 14. 110 MIKÓ 2006/2, 421—439. A jegyzetekben és az irodalomjegyzékben to­vábbi cikkek. 111 Pl. BALOGH JOLÁN: Adatok Milano és Magyarország kulturális kapcsola­tának történetéhez. Budapest 1928. 112 BALOGH JOLÁN: A renaissance építészet Magyarországon, I—II. Magyar Művészet 9 (1933) 12-26, 328-350; BALOGH JOLÁN: A renaissance épí­tészet és szobrászat Erdélyben. Magyar Művészet 10 (1934) 129—158. 113 DIVALD KORNÉL: Magyar művészettörténet. (Szent István könyvek, 47) Budapest 1927, 118, 124. 114 PÉTER 1930, 12-14. 115 Ld. a 90. jegyzetet. 116 Vö. BALOGH 1985, passim. Pákeiről, ill. tervezett művéről: BALOGH JOLÁN: Pákei Lajos rajzai Kolozsvár építészeti emlékeiről. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 186) Kolozsvár 1944. Ld. még: Pákei Lajos rajzai Kolozsvár re­neszánsz építészeti emlékeiről. Az OMF Magyar Építészeti Múzeuma, Székesfehérvár 1983-1984; GAÁLGYÖRGY-MIKLÓSI-SIKES CSABA: Pákei Lajos. In: Arcképcsarnok 2002, 671—672; SISA JÓZSEF: Pákei Lajos, Theo­phil Hansen és a budapesti József Műegyetem. Ars Hungarica 31 (2002) 441-446. 117 KOVÁCS2007/2, 359-366. 118 BALOGH 1966,1., 13-15, 119 BALOGH JOLÁN: Mátyás király arcképei. In: Mátyás király emlékkönyv. Szerk. LuKiNiCH IMRE. Budapest [1940,] 435-548. 120 BALOGH 1943. 121 Schaliaburgl982. 122 MEI.LER, PÉTER: La fontana di Mattia Corvino a Visegrád. In: Annuario dell'Istituto Ungherese di Storia dell'Arte di Firenze I. Firenze 1947, 47-73. - SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY visszaemlékezése Meiler Péterről a Szépművészeti Múzeum Közleményeiben jelenik meg; köszönöm Szi­lágyijános Györgynek, hogy kéziratát elolvashattam. 123 MELLER PÉTER: Gótikus és reneszánsz kutak Magyarországon. Magyar Művészet 15 (1948) 138-143. 124 Vö. BALOGH 1966,1, 230, 248-250. 125 MELLER PÉTER: Mecurius és Hercules találkozása Galeotto Marzio em­lékérmén. Antik Tanulmányok 3 (1955) 170-180. 126 MELLER, PÉTER: Physiognomical Theory in Renaissance Heroic Portra­its. In: Acts of the XX. International Congress of the History of Art. Stu­dies in Western Art, II. The Renaissance and Mannerism. Princeton — New Jersey 1963, 53-62. 127 MELLER PÉTER: A Verrocchio-kút problémái. Előadás Budapesten, az MTA Jakobinus termében 2000. október 17-én. A szöveg sajnos nem je­lent meg. 128 MELLER, PÉTER: Leonardo da Vinci's Drawings to the Divine Comedy. Acta Históriáé Artium 2 (1954) 135-168. 129 Szophoklész drámái. Budapest 1979, 425—441 ; Görög költők antológiája. Budapest 1982, 460-462, 468-470. Mindkét kötetnek ZSOLT ANGÉLA volt a felelős szerkesztője. 130 BÚZÁS 2001. 131 ROLL 1994, 122-132. 132 AGCHÁZY 1959, 1— III.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom