Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - MAROSI ERNŐ: AZ Alpokon innen és túl. A reneszánsz látszólagos válaszútjai Magyarországon 1500 körül és után

királyt védőszentje, Szent László által pártfogolva, a Madonna előtt ábrázoló reprezentatív votívképe. 83 A kép előhírnöke annak — az „északi reneszánsz" későbbi magyarországi meg­honosodása szempontjából nem lebecsülendő — politikai ér­deknek, amely a Habsburg-igényeket megalapozó Jagelló­kori politikai szerződések nyomán a bécsi udvari körökben megélénkülő érdeklődés fejez ki. 84 Ezeknek a dinasztikus érdekeknek előhírnökeiként és szó­szólóiként a bécsi udvari kör humanistái léptek fel. A Sodali­tas Danubiana humanistáinak érdeklődése Mátyás könyvtára és művészete iránt a legismertebb jelenség ebben a körben. 83 Ennek a humanista tradíciónak késői emléke — s rámutat e humanista kör szerepére Mátyás emlékezetének és kultuszá­nak fenntartásában — az 1535-ben meghalt boroszlói dóm­prépost, Stanislaus Sauer síremléke, amely egyszerre idézi a bécsi reneszánsz stílusát, s utal, portré-medaillonjának alkal­mazásával, Mátyás király személyére. 86 Ugyanez a kör őrizte meg a budai nimfa-kútra vonatkozó, 1479 óta ismert huma­nista tradíciót. Ennek az itáliai hagyománnyal való egyesíté­sében nagy szerepe volt Konrád Celtisnek, s a „dunai stílus" jegyében feldolgozott motívum nem véletlenül foglalkoztatta egész munkássága során Lucas Cranachot. 87 Mindenekelőtt a Celtis által elképzelt és szervezett humanista társulások, ame­lyeknek része volt az ifjabb Vitéz János vezette Sodalitas Da­nubiana is, 88 alkották azt a szellemi hátteret, amelyet az „északi reneszánsz" tág hatóköre mögött sejthetünk. Az Olmützi Ágoston által 1508-ban „magának és a kedves utókornak" ajánlott, antik pénzekkel díszített aranycsészét felirata a be­avatottak titkos társaságának kultikus eszközeként tűnteti fel: „Phoebus szülötteinek megszentelt csapata és titkos rendje 15. Prága, Szent György-templom, déli kapu, 1500 körül 16. Kolozsvár, Szent Mihály-templom, sekrestyeajtó, 1528 részesüljön ezzel az áldozati csészével Bacchus bőséges ado­mányaiban. Távozzatok innen, beavatatlanok." A felirat a hu­manista szimpozionok hangulatát idézi, s Olomoucban, amely egykor Mátyás uralma alá tartozott, a Mátyás-repre­zentációban fontos szerepet játszó érem- és gemma-kultusz olyan őrzését jelzi, amely a humanisták kedvelt „pogánypén­zes" ötvöstárgyaihoz vezet. 89 Nem kevésbé tág volt az a szel­lemi perspektíva, amely a lőcsei Jánosok-oltára donátorának, Johannes Henckelnek erazmista tájékozódásától a korai reformáció humanista előkészítőiig terjedt. 9 *' Ennek a doná­tor-típusnak képviselője volt Kolozsvárott a Szent Mihály­plébániatemplom plébánosának megrendelésére készült, bizonyára alsó-ausztriai hátteret és széles körű humanista tájékozódást feltételező, 1528-as sekrestyeportál. 91 A közép­európai humanista körök közös tanultságából és szellemi kör­nyezetéből nőtt ki a két Wolphard, az utolsó katolikus plébá­nos, Adorján és unokaöccse, István, a humanista városbíró házának stiláris és heraldikai, majd asztrológiai koncepciója. 92 Talán itt mérhető le a legvilágosabban az „északi reneszánsz" új - és sokszor a Mátyás-kori előzmény túlhangsúlyozása ér­dekében feledtetett — kontextusteremtő szerepének jelentő­sége. E humanista, majd reformációs kontextus nélkül más lenne — ha nem éppen hiányoznék - képünk a „korai rene­szánszról" is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom