Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - MAROSI ERNŐ: AZ Alpokon innen és túl. A reneszánsz látszólagos válaszútjai Magyarországon 1500 körül és után

Jegyzetek 1 DÜRER 1971,126. - DÜRER 1982,182. 2 GOMBRICH 1985,80-94. 3 MIKÓ 1983,49-75. 4 BALOGH 1956, 274. 5 BALOGH 1956, 274 sk. 6 MIKÓ 2006/2, 421-439, különösen: 431 sk. -Vö. MAROSI 1990, 435438. 7 FEUERNÉ 1986,41;HORLER 1986,55-60;MIKÓ 1988/2,135; FARBAKY 1988,152-157; VÉGH 1994,343 skk. 8 MIKÓ 1988/2,133-142. 9 MIKÓ 1998, 207-223; TÓTH S. 2002, 216-222. 10 FARBAKY 2002,40-42. 11 TÓTHS. /99(7, 207-228, különösen: 214. 12 MűCÓ í 97-113, különösen: 101. 13 MIKÓ 1986,104. 14 FEHR 1961,33-36,112-115; vö. HORLER 1986,59. 15 A kérdés áttekintése (az addigi irodalommal): MAROSI 1996,173—187. — Az áttekintés számára akkor különösen Jan Bialostocki Kelet-Európakoncepciója volt a kiindulópont (BIALOSTOCKI 1976). Időközben felváltotta Thomas DaCosta Kaufmann eltérő - már a művészetföldrajzi egység megnevezésében ([Kelet-, keleti] Közép-Európa) is különböző megközelítése (ld. DACOSTA KAUFMANN 1995). -Vö. DACOSTA KAUFMANN 2004, 51-64, különösen: 58, 60. - A kérdés újabb áttekintése (és a vonatkozó emlékekről szóló újabb irodalom, DACOSTA KAUFMANN 2004, 451-453): MIKÓ 2001, 252. 16 DACOSTA KAUFMANN 1995/2,40. 17 Ebben a szellemben: FEUERNÉ 1977, 23 sk., valamint KUHN 1982, 25 skk.; KRESAK 1995,1-4.-A Brengyssen-azonosítást kidolgozta: KAHOI'N 1973, 45 skk. — A városháza építéstörténetéről és stiláris helyzetének problematikájáról legújabban: MlKÓ 2003, 562-571, és Gótika 2003, kat. 1.2.19, 615-617; illetve MIKÓ 2004, 19-52, az általános témánk szempontjából fontos, „Olasz reneszánsz vagy északi reneszánsz?" című zárófejezettel: i.h. 33. 18 MIKÓ 2003, 562 sk.; MIKÓ 2004, 19-21. - Vö. MIKÓ 2005/2, 205-244, különösen 224—229. 19 MIKÓ 2005/2,229 sk. 20 Vö. DACOSTA KAUFMANN 2004, 59. 21 Burckhardt alapvető és maradandó hatású műve e tekintetben a Geschichte der Renaissance in Italien (1867); immár klasszikus elemzése: FRANKI. 1960, 606. Vö. még: MAROSI 1976,73. 22 A „német reneszánsz" koncepciója programszerűen 1899-ben jelenik meg SCHMARSOW: Reformvorschläge zur Geschichte der deutschen Renaissance című művében. — Ehhez vö. FRANKL 1960,644. — Schmarsow ideáinak azonnali kritikus fogadtatásában különösen jelentős Georg Dehio szerepe („Uber die Grenze der Renaissance gegen die Gotik"), róla FRANKL 1960, 646. 23 HAENEL 1899. 24 GERSTENBERG 1913. 25 Voss 1907. 26 A hangulat, a modern művészet tartalma (posztumusz első publikációja: 1919), RlEGL 1998, 258-267. - Ugyanakkor Riegl elhatárolódott a „német reneszánsz és más, Itálián kívüli reneszánszok elképzelésétől": Reneszánsz a művészetben (1895): RIEGL 1998,48-73, különösen: 60-63. 27 Külön fejezetet („Pózny gotyk jako renesans") szentelt ez elméleteknek mindmáig alapvető munkájában Jan Bialostocki (BIALOSTOCKI 1965,2941). —A terminológiai és szemléleti kétértelműség jellemző példája „Renaissance" szócikk (WUNDRAM, MANFRED), in: Dictionary of Art, szerk. TURNER, JOAN, London 1996, 26, amely egyik helyen a párhuzamos reneszánszok feltételezése mellett érvel: „North of the Alps there is the same passion as in Florence for depicting the body and representing the space and the reciprocal relationship between the two." (i.h. 184), Németországról szólva a reneszánsz jelenségkörét Dürerre korlátozza: „Dürers great German contemporaries cannot be categorized as High Renaissance artists." (i.h. 188).-Vö. CuTTLER 1968, x-xi. 28 HAMANN 1933, ld. 5—6, Inhaltsverzeichnis: Erste Abteilung: Frühnaturalismus und Reformationskunst: Prunkstil und Naturalismus — Volkstümlicher Frühbarock — Die Neogotik des 15.Jahrhunderts — Die Kunst der Reformationszeit in Deutschland (Dürer) - Der Andachtsstil in Italien (Leonardo). 29 GEREVICH 1924, különnyomat 18. 30 HOFFMANN 1937. 31 PÉTER 1930,

1,122. 32 GEREVICH L. 1956,215. 33 GEREVICH L. 1956,230. 34 Portréművészet és firenzei polgárság. Domenico Ghirlandaio a Santa Trinitàban, Lorenzo de' Medicinek és környezetének portréi (1902), WARBURG 1995,101. 35 Flamand művészet és firenzei kora reneszánsz (1902), WARBURG 1995, 132. 36 SAXL, FRITZ: Rinascimento dell'antichità. Studien zu den Arbeiten A. Warburgs (1922), In: WARBURG 1992,364. 37 TÖRÖK GY. 1985, 7-31; ENDRÓDI 1998, 1-33; CHAMONIKOLASOVA 2003,372-382; SÜCKAU: 2004, 363-384. 38 PAPP 2005. 39 BALOGH 1966, II. illetve BALOGH 1975 - illetve: BALOGH 1985/2, továbbá anyagának a németül kiadott és a későbbi magyar változat kiadása közé eső megjelenítése a Mátyás-kori reneszánsznak, de következményeinek is a maga nemében minden bizonnyal utolérhetetlen és megismételhetetlen kiállításán: Schallaburg 1982. 40 RADOCSAY 1955; RADOCSAY 1967. - Revíziójának eredményei a legrészletesebben a 2003-as pozsonyi kötetben: Gótika 2003. 41 RADOCSAY 1972,37-46. 42 VÉGHJ. 1994,36-44. 43 Ry\DOCSAY 1955, 132 skk. 44 Körének műhelystílusához ld. VÉGHJ. 1993,764 sk. 45 VFGHJ. 1991, 107-111. 46 KOTRBA 1955, 22 skk. és 62 skk. ezen kívül még Schäuffelein és Hans Süß von Kulmbach grafikai előképeinek használatát mutatta ki. 47 GIATZ 1987,55-9%. 48 Gl ATZ 1987, 169 sk. 49 GLATZ 1987, 70 sk.-Vö. (a továbbiakban is): MAROSI 2001, 182 sk. 50 GLATZ 1987, 71. és Gunz 1995, kat. 35. sz., 77-80. 51 ENDRÓDI 2006, 37-78. 52 VOSS 1907, 111-114. 53 Vö. TÖRÖK GY. 1997,101-110. 54 A műhely egyik tagjának tulajdonította (utalva M.Z. mesterre s a besztercebányai Borbála-oltár Ix'fejezés-jclcnetére) TÖRÖK GY. 1997,108. és uo. 17. j., vö. Mojzer Miklós megjegyzését is uo. 10. 55 MS mester 1997, kat. 17. sz., 222 sk. A müncheni rajz (Staatl. Graph. Sammlung, Inv.Nr. 986) ugyanolyan irányú, mint az M.Z mester Borbála vértanúsága-hpp. 56 URBACH 1997,77-100. 57 HUBEL 1987,117. 58 MOJZER 1982/2,117. 59 MOJZER 1982/2, 117; Gótika 2003, kat. 4.93. sz., 765 sk. 60 TOROK GY. 1978,219-232. 61 HEKLER 1937,73. 62 Vö. EORF.NZ 2004, 31-47.