Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - Elmélet és gyakorlat: várépítészet - SZÉKELY ZOLTÁN: A győri vár és reneszánsz kapui
VI 1-23 mében alapvetően gyakorlati útmutatásokkal teli kézikönyv, jóllehet Marcus Vitruvius Pollio De architecture!, azaz Tíz könyv az építészetről című, 1414-ben egy svájci kolostorban felfedezett teoretikus értekezésén alapszik. Építészeti stílusa (az ún. palladianizmus) és elméleti munkája a késő reneszánszra, valamint a 19. század (főként angolszász) építészetére is nagy hatással volt. Palladio számtalan megrendelése miatt — rövid ideig tartó provence-i útja kivételével — nem mozdult ki Itáliából, és a Lord Burlington által gyűjtött, ma Londonban őrzött rajzain kívül az itt kiállított levél az egyetlen, amelyet külföldön őriznek. A rövid levél első felében a címzett nagy befolyással rendelkező főnemes által megrendelt tengeri hajókkal kapcsolatos teendőket említi, valamint jelzi, hogy a hamarosan vízre bocsájtandó hajó legfontosabb adatait és tervrajzát is el fogja küldeni. A levél második fele az itáliai mesternek egy építés alatt álló loggia boltozatának építésére vonatkozó intéseit tartalmazza. A levél címzettje ismeretlen, de mind a levelet közzétevő Herzog József, mind a Palladio magyarországi hatását vizsgáló Zádor Anna a komoly itáliai kapcsolatokkal rendelkező Nádasdy Tamáshoz kötötte. Az azóta végzett kutatások azonban nem támasztották alá, hogy a Nádasdy által elrendelt építkezések (főként a Zádor Anna által leginkább preferált sárvári kastély) közül melyikhez kapcsolódhat. A levél lelőhelye és a levélben említett témák mindenesetre nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy az a Magyar Kamara Archívumában őrzött családi levéltárak közül a Nádasdy család mellett talán a most Zágrábban őrzött Zrínyi család levéltárából kerülhetett jelenlegi helyére. HNI VII-23 Andrea Palladio levele ismeretlenhez HERZOG 1927, 136-137; ZÁDOR 1967, 213-242; Tóm 1966-1970, 193-280. Velence, 1560. július 31. Papír; 315 X 210 mm Budapest, Magyar Országos Levéltár, I. Központi és regionális kormányszervek (1526—1867) Osztálya, Magyar kincstári levéltárak. Magyar Kamara Archívuma, jelz.: Missiles (E 204) Palladio, Andrea - N. N. Andrea Palladio (eredeti neve: Andrea di Pietro della Gondola) 1508. november 30-án született aVelence fennhatósága alatt álló Padovában, ahol felnőve kőfaragóként és kőművesként tanult. Ezt követően Vicenzába utazott, ahol Bartolomeo Cavazza műhelyében tanult. 1541-ben Rómában találjuk, ahol a klasszikus, antik építészetet tanulmányozta. Épületei a klasszikus Róma építészetét tükrözik vissza. Főként Veneto tartományban (Vicenza,Velence) találhatók palotái és villái. Oszlop- és pillér-architektúrás homlokzatai az antik oszloprendből indultak ki. E stílust fejlesztette Palladio tovább, és alakította ki saját, új arányokat és jellegzetes ritmust mutató stílusát, amely őt a reneszánsz építészet legtermékenyítőbb hatású mesterévé avatta. Maga nagy figyelmet szentelt a klasszikus építészeti arányok és formák megismerésének és alkalmazásának. A klasszikus építési formák megismerésére alkalmasabbnak tartotta a gyakorlati munkát, mint az elméletek vagy csak könyvek tanulmányozását. Fő elméleti műve, a Négy könyv az építészetről (I Quattro Libri dell'Architettura. Velence 1570) című műve is ennek értelVII-24 Andrea Palladio építészeti traktátusa, a Quattri libri delVarchitettura Andrea Palladio: Quattro libri dell'architettura Venezia, Domenico de'Franceschi 1570 Papír, pp. 63 + 76 + 42 + 131,1°; aranyozott, piros félbőrkötésben Budapest, Egyetemi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: Ant. 6193. A 16. századi, itáliai reneszánsz építészeti traktátusok legismertebbike Andrea Palladio munkája. Maga a szerző gyakorló építészként sok épületet emelt Venetóban és magában Velencében is, és a későbbiekben az európai építészet történetének egyik legnagyobb hatású alakjává vált. (Kapcsolatban állt egy magyar főúrral is.) A Quattro libri az olasz építészeti traktátusok legszebbike; számos, nagyméretű fametszet ékesíti, köztük Palladio saját épületeiről készült ábrázolások. A Quattro libri Zrínyi Miklós könyvei között is ott volt (1662: Adattár 13/2, 31), és megvan ma is (Bibliotheca Zriniana 1991, 313, 375. sz.).Az Egyetemi Könyvtár itt szereplő kötetében sajnos nincs possessorbejegyzés. MÁ 21 I
