Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - Elmélet és gyakorlat: várépítészet - SZÉKELY ZOLTÁN: A győri vár és reneszánsz kapui
VII-25 Daniel Speckle hadi építészeti traktátusa VII-26 Deregnyő várának tervrajza Architectura von Vestungen. Wie die zu unsern Zeiten mögen erbawen werden Daniel Speckle der Statt Straßburg bestellten Bawmeister Strassburg, Bernhart Jobin, 1589 (VD/16 S 8178) Papír; foil. [8], 112, fl] 2°; kartonra kasírozott, díszítetlen pergamenkötés Budapest, Egyetemi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: Ant. 6032. A 16. században elterjedt új tüzérségi harcmodor az erődépítési traktátusok, szakkönyvek önállósulásához vezetett. Ezek nemcsak Itáliában készültek, hanem az Alpokon túli térségben is. Németországban Dániel Speckle/Specklin műve erre a legismertebb példa. A bástyákat érő, illetve a bástyákról nyitható tüzérségi tűz röppályája, ill. ennek kiszerkesztése több metszeten is tanulmányozható. Speckle járt Magyarországon; műve nálunk is ismert volt. Szerepel az esztergomi érsekség nagyszombati könyvtárának 1674-es és 1676-os leltárában (Adattár 19/í, 68,155). Megvolt Esterházy Pál (Adattár 18/2, 173) vagy a lőcsei Nikolaus Hain könyvei között (1711: Uo. 312). Zrínyi Miklós könyvtárában két kiadása is szerepel (1662: Adattár 13/2,23; Bibliotheca Zriniana 1991,229, 195. sz., 414, 620. sz.). Az Egyetemi Könyvtár itt bemutatott kötetében possessorbejegyzés nincs. MÁ VII-26 1612 Papír, tinta; 275 x 418 mm Feliratai: a lap hátán, felül: „Anno 1612. | Delineatio Arcis Deregnyőviensis per Franc(iscum) Daroczy extrui cepta", középütt, a hajtás mentén, 90°-kal elfordítva: „Delineatio Castelli Deregnyőiensis; a lap színén, a rajz alatt: „Deregnjo varának delineatioja, mellyet néhai boldog emlékezetű | Idösbik Daroczy Ferencz kezdette volt építtetni". A rajz csatolva van magához az engedélyhez, amelyben mint melléklet fel is van tüntetve. Budapest, Magyar Országos Levéltár, P. 450. Lónyay család levéltára, Series I. Fase. 3. No. 43. Szabályos alaprajzú, négy sarokbástyás, késő reneszánsz kastély tervrajza. Abba a sorba illeszkedik, amely az egervári Nádasdykastélytól Bethlen Gábor radnóti kastélyáig terjed Magyarországon, illetve Erdélyben.Thurzó György nádor adta ki az engedélyt Daróczi Ferenc királyi tanácsosnak, a Szepesi Kamara elnökének 1612-ben, hogy a Zemplén vármegyei Deregnyőn kastélyt (az oklevél szóhasználata szerint: „arx, Castrum, fortalitia") építsen. Az építkezést meg is kezdték, a kastély felépült. Ma már nincs meg; a 17. század második feléből származó összeírásai szerint egyemeletes volt, és két boltozott pincével is rendelkezett. A rajzot Koppány Tibor fedezte fel és tette közzé; eddig ez az egyetlen ismert kastélyterv a korszakból Magyarországon. MÁ KOPPÁNY 1990/2,229-234. VII-27 Vincenzo Scamozzi építészeti traktátusa L'idea della Architettura universale di Vincenzo Scamozzi, architetto Veneto, divisa in X libri. Venezia,Vincenzo Scamozzi 1615. Papír, pp. 352 + 16 [a—c2], 2°; puha pergamenkötés, metszése vörös, gerincében kottás pergamencsíkok Budapest, Egyetemi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, Ed 2 r 33 Vincenzo Scamozzi (1552—1616) észak-itáliai építész és nagyhatású építészeti elméletíró. Andrea Palladio tanítványa, mestere halála után ő fejezte be aTeatro Olimpicót.Járt Magyarországon is. Scamozzi traktátusát forgatták Magyarországon a 17. században: az esztergomi érsekség 1674-es és az 1676-os nagyszombati könyvtárjegyzékében is szerepel (Adattár 19/1,68,152).Az Egyetemi Könyvtár e kötete a 17. században a Selmecbányái jezsuita kollégiumé volt, a címlapon olvasható bejegyzés szerint: „Collegii Societatis Jesu Schemniciensis Catalogo inscriptus". 1688-ban Paul Kugler soproni kőfaragó birtokában is volt egy Scamozzi-kötet (Adattár 18/1,365). MÁ
