Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - V. Az EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 2. AZ EVANGÉLIKUSOK

Beythe István (1532—1612) születési helye a Baranya megyei Kő. A Dunántúl református püspöke lett. Ez a műve a vasárnapokra rendelt újszövetségi levelek mondanivalójának kifejtése, e kötet első kolligátumának, az ugyanott és ugyanakkor megjelent evangéliumi magyarázatoknak folytatása. Beythe István a kegyes lelkészeknek, Isten szolgáinak szóló ajánlását latinul írta, de a kötet végén magyarul mond hálaadó imát a mű befejezéséért. Kötetének szerkezete katekizmusszerű, a szentírási részt azzal kapcsolatos kérdések követik, majd ezekre néhány soros feleleteket ad. — Beythe botanikus munkássága is igen jelentős. Johannes Manlius (Mannel) (1540? - 1605?) nemcsak nyomdász volt, hanem könyvkereskedéssel és könyvkötéssel is foglalkozott. Laibachból jött Nyugat-Magyarországra, sokat változtatta működési helyét. Ezt a több művet tartalmazó könyvet is ő kötötte be. A sötétbarna, restaurált, egykorú, fatáblás, vaknyomásos bőrkötés elő- és háttáblája azonosan van díszítve. Kétféle görgetővel nyert keret látható: a külső keretben a négy evangélista, a második keretben lombdíszes, medalionos görgető. Ezek az Alpokon túli reneszánsz kötések tipikus formakincséhez tartoznak. A középmezőt nagyméretű gránátalmavirág, alatta és fölötte hajlított gótikus levélbélyegző díszíti. Gerincén új a bőrborítás. Az igen vaskos kötetet négy sarokvasalással erősítették, két kapoccsal zárul. RM RMNy 553; NEMESKÜRTY 1957, 457; MírodT 1, 502; BOKSA 1970, 301-320. V-21 Heltai Gáspár agendája Agenda, az az szentegyhazi chelekedetec, mellyeket köuetnec közenségesképpen a keresztyéni ministerec es lelkipásztoroc. Kolozsvár, (Heltai) 1559 Papír; foil. [108] fol. Címlapja hiányzik. Új félbőrkötésben. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, RM I 4" 277. Id. Heltai Gáspár (1510 k. — 1574?) protestáns lelkész, író, Kolozsvár neves nyomdásza, a magyar reneszánsz széppróza egyik megteremtője. Eredetileg katolikus pap volt, felnőttként tanult meg magyarul. Luthert és Melanchthont felkereste Wittenbergben, ahol tanulmányokat folytatott. Ezt az evangélikus agendát ,,a keresztyén lelkipásztoroknak és a szentegyház szolgáinak" szánta, s tartalmazza a keresztség, a házasságkötés és a gyónás kiszolgáltatására, a betegek vigasztalására, a temetésre és a halálraítéltek gondozására vonatkozó előírásokat, imádságokat és beszédeket. Ez egy korábban megjelent Agenda (RMNy 85. sz.) javított és bővített kiadása. A liturgiatörténet szempontjából fontos, hogy Heltai a legrégibb magyar nyelvű nyomtatott agendát állította össze, amely alapvetően Luther tanítását követi. Nyomdája nagy szerepet játszott a magyar helyesírás szabályozásában, később a Vizsolyi Biblia és Szenei Molnár Zsoltárfordítása is átvette az ő rendszerét. RM RMNy 154; HOKI ÁTH 1957, 367-370; MírodT 1,362-363. V-21 V-22