Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - V. Az EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 2. AZ EVANGÉLIKUSOK
V-23 V-23 V-22 Kuríurstenbibel. Biblia a szász fejedelmek és hercegek ábrázolásával Biblia, das ist die gantze H. Schrifft, Altes und Newes Testaments teutsch I). Martin Luthers, auff gnädige Verordnung dess... Herrn Emsts Hertzogen zu Sachsen. .. Von etlichen reinen Theologen ... erkläret... (Vö. VD 17,3:300417V) Nürnberg, Wolfgang Endter, 1641 [ 1643] Papír, foil. 35, 29 rézmetszet; 2°; a kiállított példány rendkívül csonka: a biblia szövege hiányzik. A kiállított kötet a díszcímlapot, a Keresztény Olvasóhoz szóló előszót, Luthernek az Ószövetséghez írt előszavát, a szász fejedelmek, hercegek képeit (egy-egy oldalas életrajzzal) és az ágostai hitvallás szövegét tartalmazza. Bejegyzés az előtábla belsején: „Querfeld Antal ajándéka 1879. január 27." Budapest, Országos Széchényi Könyvtár,Törzsgyűjtemény, jelz.: Bibi. 176n Német biblia díszkiadásban, amely I. (Jámbor) Ernő (1601 — 1675) Szász-GothaAltenburg hercege, lutheránus uralkodó megbízásából a Luther-fordítás javított változatának alapulvételével készült. I. Ernő a harmincéves háború után komoly erőfeszítéseket tett országa újjáépítésére és megreformálására. Hercegségét a német nyelvterület egyik legvirágzóbb államává fejlesztette. Intézkedései a kulturális színvonal fejlesztésére és a hitéletre is kiterjedtek. Nagytekintélyű tudósok (Johann Gerhard, Salomon Glassius stb.) irányításával új bibliakiadás elkészítését is támogatta. Az új bibliakiadás a szász választófejedelmek és hercegek egész oldalas metszeteit is tartalmazza, közkeletű nevét (Kuríurstenbibel) innen nyerte. A kötet a következő személyiségekről készített egészalakos rézmetszeteket tartalmazza: III. Frigyes (1463—1525), I.János (1467-1532), I. János Frigyes (1503-1554), I. János Vilmos (1530-1573), IV. János (1570-1605), János Ernő (15941626), IX. Frigyes (1596-1622), IV. Vilmos (1598-1662), III. Albert (1599-1644), I. (Jámbor) Ernő (1601-1675) és I. Bernát (1604-1639). A népszerű, több kiadást megért (francia és olasz nyelven is megjelent) mű címlapján Krisztus látható a szőlőprésben. A szőlőprés a passiót jelképezi: a prés a szenvedést, a szőlő Krisztust, a must Krisztus vérét szimbolizálja. Ez a díszcímlap szolgált előképül a Selmecbányái ötvös, Johann Weidner számára, amikor (1685-ben) egy reprezentatív úrvacsorakanna vésett díszítését alkotta. A kanna 1771-ben a nemeskéri gyülekezet tulajdonába került, ahonnét 1919-ben elszármazott; ma a Nemzeti Múzeum őrzi. EP V-23 Karzatmellvéd Nagyszebenből(P) 17. század Fa, festett, aranyozott; 128 x 350 cm Feliratok a próféta-mellképek alatt „Profét: ESAJAS" és „Profét: JEREMIAS". Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Régi Magyar Gyűjtemény, ltsz.: 3.136. Valószínűleg karzatmellvéd kétszakasznyi darabja. Az alapszerkezet feketére festett fenyőfából van. Alacsony lábazatát csekély kiülésű, zöld-sárga profilú lécek szegélyezik. Koronázó párkánya sokkal gazdagabban tagolt: vörös-sárga-zöld színű, profilált lécek futnak rajta végig, fölöttük zöldre festett, lánggyalult léccel záruló szima ugrik előre. Függőlegesen két szakaszra osztja, illetve végein lezárja egy-egy lizéna. A lizénákhoz festett-aranyozott hermák tapadnak, mindkét oldalukon és a párkány alatt dúsan faragott porcdíszes betétek helyezkednek el. Ezek egy része sajnos nem őrizte meg eredeti, festett-aranyozott felületét. A két nagy szakasz központját egy-egy festmény alkotja: az egyiken Jeremiás, a másikon Ézsaiás próféta mellképe. Az építmény felső lapja lekoptatott, farigcsált stb., ez is — nemcsak az aránytalanul alacsony lábazat — bizonyítja, hogy karzatmellvéd volt. MÁ
