Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Tanulmányok - Ács PÁL: A késő reneszánsz meglazult pillérei: sztoicizmus és manierizmus az irodalomban

1586-ban nyomtatásban is megjelent Lipsius válogatott levélgyűjteményének első kötetében (Epistolarum selectarum centuria prima), így az egész Respublica Litteraria tudomást szerezhetett barátságukról. Lipsiusszal levelet váltani rendkívüli dicsőségnek számított, aki pedig a publikált levelezéskötetekben is szerepelt, halhatatlannak érezhette magát.

24 Ez a vágy hajtotta a magyar Lipsius-rajongók újabb nemzedékét, amikor leveleikkel felkeresték a nagy hírű mestert — erre egyébként ő maga is bátorította híveit.

25 Irodalmi kört alkottak azok a fiatal magyarországi főnemesek és értelmiségiek, akik Lipsius szellemi családjába sorolták magukat. A Wittenbergben tanuló Forgách Mihály 1588-ban írta meg lelkesült episztoláját Lipsiushoz, melyben felhívta a filozófus figyelmét a Marsnak és Pallasnak egyaránt hódoló, vagyis a hadakozásban és az irodalomban egyformán jártas magyar nemesség kiúttalanságára, egyszersmind azokra, akik tanítványi tisztelettel viseltetnek iránta.

2

'' Lipsius ettől fogva különös figyelmet szentelt Magyarországnak, a török veszélynek, a magyarországi vallási küzdelmeknek és az ezen a tájon kibontakozó szellemi mozgalmaknak. Forgáchnak írott válaszát — melyben „Pallas ivadékai"-nak nevezte ifjú magyar barátait — beemelte soron következő levélgyűjteményébe is (Epistolarum ccnturiae duae, 1590). Ez az episztola, melyben Lipsius önálló politikai szerepvállalásra biztatta a magyar arisztokráciát, olyannyira népszerűvé lett, hogy Joannes Bocatius kassai költő versbe szedte.

27 Ezt olvasva, hasonló válasz reményében, mások is kinyilvánították hódolatukat. Révay Péter turóci főispán — aki a magyar politikai elméletírás lipsiusi szellemű úttörője volt

28

— 1592-ben fordult levéllel a híres filozófushoz.

29 írása azért különösen érdekes, mert eleven beszámolót nyújt azokról a napokról, amikor Révay és barátja, a költő Rimay János kimondhatatlan lelkesedéssel vették kezükbe Lipsius episztoláit, és „olvasgatták, csodálták, ízlelgették", vagyis értelmezték a Constantiát és a Politicát. Ugyanebben az évben Rimay is levelet írt a mesterhez. Ez az episztola a magyar Lipsius-recepció legigényesebb megnyilatkozása.

30 Alapos jártasságot árul el Lipsius műveiben és gondolataiban. Forgách Mihályhoz hasonlóan Rimay is Tacitus-idézetet illeszt szövegébe, ő is értesíti a címzettet az éppen ekkor kitört tizenöt éves háború magyarországi hadi eseményeinek részleteiről. Ennél azonban sokkal jelentősebbek a levél azon reflexiói, amelyek az újsztoikus filozófia és teológia lényegét érintik. Rimay nyíltan kiáll a vallási türelem mellett, elutasítva a „babonaságot". Védelmébe veszi Lipsius sorsfilozófiáját, érzékeltetve, hogy érti és értékeli a mester sokat vitatott kegyelemtani elgondolásait. Lipsiusnak a gondviselésről szóló fejtegetései, melyekre a magyar költő utal, a protestánsok által vallott eleve elrendelés és a katolikusok által hirdetett szabad akarat között mutatnak utat. Rimay valószínűleg nem kapott választ levelére, feltehetően azért, mert kapcsolatfelvétele egybeesett a mester rekatolizációjával. Rimayhoz és barátaihoz a keleti protestáns misszió csatornáin át — a frankfurti Wechelnyomda egyik ágense,

Jean Aubry révén — jutottak el Lipsius könyvei, miként erről ő maga beszámol.

31 A magyar költő mindazonáltal élete végéig hű maradt az újsztoikus eszmékhez, melyek teljesen áthatják verseit és prózáját.

32 Halála után megjelent verseskötete egy sztoikus versiűzért is tartalmaz, ennek egyik legszebb darabja (Ez világ mint egy kert)

33 a ConsííWííűbóljól ismert kert metafora lírai kibontása. Rimay maga köré gyűjtötte mindazokat a magyar értelmiségieket, akik Lipsius eszméi iránt fogékonyak voltak. Forgách Mihályon és Révay Péteren kívül Melith Istvánt és Forgách Imrét is Lipsius rajongói közt említi. De Rimay irodalmi körének többi tagja — Iswanffy Miklós, Káthay Mihály, Szokoli Miklós — is sztoikus volt.

34 Ugyanez elmondható Rimay főpapi rangú levelezőpartnereiről, Naprágyi Demeterről, a jeles műpártoló humanista főpapról,

35 a katolikus polémiaszerző Balásfi Tamásról és magáról Pázmány Péterről is.

36 Lipsiushoz hasonlóan a protestáns Rimay János is kitűnően megértette magát a katolikus elittel. Naprágyinak szóló levelében Rimay fennen hangoztatja, hogy „Senecával, Petrarcával, Ciceróval és Epictetussal beszélgetek többet, hogynem egyéb emberekkel". Lipsius eddig ismert utolsó magyarországi levelét Koppay György neolatin költőhöz intézte 1595-ben.

37 Persze nemcsak főrangú értelmiségiek, hanem polgárok és egyháziak is igyekeztek kapcsolatot találni, ha nem is magával mesterrel, de legalább a könyveivel. Sebastian Ambrosius Lahm késmárki lelkész birtokolta, népszerűsítette és kölcsön is adta barátainak a Constantiát és a Politicát. A művelt szepességi polgárok Sziléziából kapták a Lipsius-köteteket. A felső-magyarországi és sziléziai sztoikus körök állandó kapcsolatot tartottak fenn egymással.

38 Boroszlóban Dudith Andráson kívül is sok humanista híve volt a flamand filozófusnak. A lutheránus Szepesség felől pedig a kálvinista Sárospatakra is eljutottak a sztoikus kiadványok. De egyre nagyobb számban érkeztek Nyugat-Európából is. Olyan peregrinusok hozták magukkal, mint Krakkai Demeter, aki mentorként kísérte végig a Lipsius-rajongó Forgách Mihályt külföldi tanulmányútján, később a pataki iskola tanára lett.

39 A lipsiusi sztoikus eszmék gyorsan terjedtek Magyarországon, a könyvtárak megteltek Lipsius és antik sztoikusok műveivel,

40 Senecát és Epiktétost lépten-nyomon idézték, ez utóbbi auktort magyarra is lefordította az unitárius Thordai János.

41 A mesternek a levélírás retorikájáról szóló műve (Epistolica institutio, 1591) tankönyv gyanánt szolgált a magyar iskolákban, ebből tanult többek közt Bethlen Miklós is.

42 Az utazás, a peregrináció elméletét megfogalmazó híres levelét (Epistola de peregrinatione italica, 1578) Forgách Mihálytól Rimay Jánoson át egészen a polihisztor David Frölichig szinte valamennyi magyarországi híve olvasta és idézte.

43 A magyar utazási elmélet első dokumentuma, Forgách Mihály 1587-ben megjelent beszéde (Oratio de peregrinatione et eins laudibus) Lipsius levelének hatása alatt keletkezett. Pataki Füsüs János 1626-ban megjelent Királyoknak tüköré című könyve — a magyar fejedelmi tükrök legkiválóbbika — Justus Lipsius politikai erénytanával támasztja alá a Bethlen Gábor személyében megtestesülő magyar protestáns uralkodói eszményt. Bethlen „nemzeti királyként", Hunyadi Mátyás reinkarnációjaként jelenik meg Pataki Füsüs királytükrében. Vetéssi István mezőtúri pap I. Rákóczi Györgyhöz intézett államelméleti tárgyú levele (1631) teljes egészében Lipsius Politicájírz támaszkodik.

44 Rákóczi György pártfogolta a magyar neosztoikus irodalmat. Udvari papja, Prágay András, Antonio Guevara magyar fordítója, Lipsius szellemiségének követője volt.

43 A 16—17. század fordulóján a magyar protestánsok köreiben érlelődött meg az igény Erasmus filozófiájának nemzeti nyelvű megszólaltatására. Az Enchiridion militis Christians teljes magyar fordítását 1627-ben jelentette meg Salánki György a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi György