Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - Elmélet és gyakorlat: várépítészet - SZÉKELY ZOLTÁN: A győri vár és reneszánsz kapui

városkapuk legimpozánsabb darabja, az 1550 körül elkezdett és felirata szerint 1557-ben befejezett Porta Palio, amelyet a Como környéki szülőfalujába 1564-ben hazalátogató Fera­bosco személyesen is láthatott. A Bécsi-kapu belső homlok­zata esetében a mintaképet az ugyancsak Serliótól kölcsönzött serliana (Palladio-motívum) elemekkel bővítette. A győri vár 1 567/68-ra befejezett reneszánsz kapui a leg­első magyarországi építmények, amelyeken az észak-itáliai manierista építészet elemei megjelentek valamint Serlio és Sanmicheli művészete hazai adaptációjának legkorábbi em­lékei is; másrészről egy, a későbbi évszázadokban általánosan elterjedt építészeti formának első, művészettörténeti szem­pontból is jelentős példái. Egyben Pietro Ferabosco szinte csak írott források adataiból álló munkásságának egy konk­rét és jól megragadható darabja. MAGGIOROTTI- BANFI 1933,1-45; BORBÍRÓ- VALLÓ 1956; ADAMS 1989, 222—227; ACKERMAN 1991,495-545; PODEWILS 1992; VERESS 1993; FAR­BAKY 2003,127-134; SZÉKELY 2003, 83-118. VII-20a Győr, az Aranygyapjú-rendjel a Bécsi kapuról 1568 Mészkő, m.: 62 cm, sz.: 44 cm, v.: 42 cm Győr, Xántus János Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény, ltsz. nélkül Az 1568-ban emelt Bécsi-kapu ívelt oldalú oromzatát fara­gott címerek és a közöttük elhelyezett két feliratos tábla éke­sítette. Az ókori római diadalívek mintájára készített táblák szépen metszett antiqua betűkkel íródott szövege az építtető II. Miksa német-római császár, magyar és cseh király rövidí­tett, legfontosabb címeire szorítkozó titulatúráját tartalmazta valamint a kapu befejezésének 1568-as évszámát: MAXMI­LIAN[V]S 0 ELECT 0 ROM 0 IMP 0 GE^O HVNG 0 BOE 0 REX 0 AR 0 AVST 0 DVX 0 BVRG 0 [EXSjTRVCTVS 0 AN 0 CRISTI 0 M 0 D 0 LXVIII.Az inscripciós táblákat a késő középkorból eredő heraldikai rep­rezentáció jegyében három, Miksa legrangosabb uralkodó cí­meit megjelenítő címer egészítette ki. A középső a császári címer, amelyet — a heraldikailag előkelőbb — jobb oldalról a vágásos magyar-, míg balról az oroszlánnal ékes cseh királyi címer kísért. A Bécsi-kaput a várfalakkal együtt 1858-ban elbontották, töredékei a győri bencés rendház és gimnázium múzeumába kerültek 1872-ben. A gyűjtemény államosítása után, 1949­től a Xántus János Múzeum lett őrzési helyük. 1957-ben a Sforza-félbástyában elhelyezett lapidárium kialakításakor a várkapuk töredékeit is felállították, a császári címert ábrázoló faragványhoz azonban az Aranygyapjút nem illesztették hozzá, amely így raktárba került. A császári címer erősen töredékes állapotban maradt nap­jainkra. A címerábrázolás alapját ívelt oldalú mező alkotja, melynek peremén ornamentális sáv fut végig. Pajzstartóként a birodalmi sas szerepel, amelynek csak karmai és szimmet­rikusan elrendezett farktollai maradtak épségben. Mindkét feje letörött, és a nyakat övező korona is sérült. A nagypajzs mezeje négyeit: az 1. - legelőkelőbb — és a 4. mezőbe a vá­VH-20a gásos magyar, míg a 2. és a 3. mezőbe az oroszlánt ábrázoló cseh címer került. A középpajzs szintén négyeit. Első negyede hasított: a heraldikai jobb oldalra az osztrák hercegség, míg a bal oldalra a burgund grófság címere került. A 2. negyedet Kasztília és Leon négyeit címere, a 3. negyedet Aragónia és Szicília címere alkotja, míg a 4. negyedben a burgund her­cegség és Brabant címere látható. Az ékbe Granada címerét helyezték. A szívpajzsot a tiroli sas és Flandria oroszlánja al­kotják. A táblát az Aranygyapjas Rend lánca övezi, melyről egykor a rendjel, az aranygyapjú csüngött alá. A kosbőr szin­tén töredékes, a fej egy része hiányzik. A faragványok rendkívül kvalitásosak, különösen a császári címer: a kétfejű sas szárnyainak gondos, részletező előadás­módja valamint a lendületesen megkomponált ornamentális részletek egyaránt magas szintű szobrászi munkáról tanús­kodnak. A lenyúzott kosbőr hasonlóképp finoman faragott, a gyapjúcsomók oldottan s lazán megformáltak. A győri faragványok legközelebbi rokon emlékei Miksa apjához, I. Ferdinándhoz köthetők. A komáromi Oregvár ka­puzata fölé helyezett címeres-feliratos táblát 1550-ben, míg a bécsi Hofburg belső udvarára vezető Schweizertor oromza­tán látható címert 1552-ben készítették. Az Aranygyapjas Rendet Jó Fülöp burgund herceg alapí­totta 1430-ben s kezdetektől az egyik legexkluzívabb lovag­rendnek számított, amelyet csak fejedelmi személyek és főrangúak nyerhettek el. A nagymesteri tisztet eredetileg a burgund hercegek viselték, majd 1477-ben nőági örökösö­dés révén a Habsburg-házra szállt.V. (Habsburg) Károly csá­szár 1546-ban adományozta a rendet Miksa főhercegnek, a későbbi császárnak, aki ettől kezdve használhatta címerrep­rezentációjában. SzZ MÉRY 1874; SZÉKELY 2003,83-118.

Next

/
Oldalképek
Tartalom