Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - Elmélet és gyakorlat: várépítészet - SZÉKELY ZOLTÁN: A győri vár és reneszánsz kapui
VII-20b A győri Bécsi kapu felvételi rajza Fruman Antal (1801-1869), 1858 Jelzett jobbra: Anton Fruman 1858 Papír, ceruza; 318 x 490 mm A rajz felirata: „Aufnahme des Wiener Thores der K. F. Stadt Raab welches im Jahre 1858 abgetragen wurde." Győr, Xántus János Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény, ltsz.: C.64.70.1. Fruman Antal Bécsben született és a császárváros művészeti akadémiáján tanult, ahol 1821-ben elnyerte a Hagenmüllerféle építészeti pályázat első helyezését.Tanulmányai befejeztével, valamikor 1826 táján Győrött telepedett le, ahol az elkövetkező évtizedekben szerteágazó művészi tevékenységet fejtett ki. Számos épületet tervezett a városban (lakóépületek, színház, gőzmalom), de megnyerte a veszprémi vármegyeházára kiírt pályázatot is (1840). Legnagyobb szabású épületei egyházi megrendelésre születtek: a klasszicista Győr-újvárosi Szent József plébániatemplom (1836—1841) illetve a balatonfüredi Kerektemplom (1841—1846). Ezzel párhuzamosan foglalkozott képzőművészettel is: kezdetben győri polgárcsaládok gyermekeit oktatta rajzolásra és festésre, majd 1836-tól a győri rajziskola tanára lett. Az intézmény vezetéVII-20b VII-20c sével élte egyik fénykorát. Emellett festett freskót (Szent József templom) és érmészettel is foglalkozott. Fruman a Bécsi kaput 1858-as lebontása előtt mérte fel. A pontos mérnöki rajz egyetlen lapon örökíti meg a kapu mindkét homlokzatát, alaprajzát s a fal keresztmetszetét, az egyes rajzokhoz tartozó léptékekkel együtt. A kapu bizonyára felkeltette az építész Fruman érdeklődését s ezért dokumentálta közvetlenül lerombolása előtt. SzZ BEDY 1930,12-32; SZÉKELY 2001, 56-58; SZÉKELY 2003, 83-118. VII-20C Ferenc József bevonulása Győrbe Fruman Antal (1801-1869), 1849 Jelzett jobbra lent: Nach der Natur von Anton Fruman. Papír, akvarell; 348 x 275 mm A kép alján felirat: Einrücken der Oester:Truppen zu Raab in Begleitung H: Maj: Franz-Josef des P" Kais: v: Oest: im Ungarischen Revolutionsjahre 1849 am 28 tc "Juni. Győr, Xántus János Múzeum, Helytörténeti Gyűjtemény, ltsz.: C.64.79.1. Győr az 1849-es szabadságharc idején több alkalommal is gazdát cserélt, nagyobb ütközetre azonban csupán egyetlen alkalommal, 1849. június 28-án került sor. Ekkor a Haynau irányította császári és királyi csapatok a város mellett legyőzték a Poeltenberg Ernő vezette VII. hadtestet. Ezt követően az ifjú uralkodó, Ferenc József is bevonult Győrbe. Fruman Antal akvarelljén jól látható az 1821-től zajló „bástyadöntés" eredménye. A kapuhoz kapcsolódó várfalakat már részben elbontották, illetve belső oldalukhoz házakat építettek, melyek ablakai áttörték a falat. A kapu architektúrája azonban ekkor még teljesen ép, csupán az északi gyalogos átjárót falazták el. SzZ BORBÍRÓ - VALLÓ 1956; BALOGH 1973; SZÉKELY 2003,83-118.
