Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Gótika és barokk között. A reneszánsz művészet problémái a kora újkori Magyarországon
olyan támpontot, amely a barokk felé irányuló esztétikai tájékozódását dokumentálná. Motívumaikat tekintve e rajzok mindegyike a késő reneszánsz közép-európai miliőjében gyökerezik, veret-, illetve növénydíszes kompozíciói a manierizmusnak is csak igen távoli, provinciális tükröződései." 122 Az „erdélyi virágos reneszánsz" magyar stílusának kulcsdarabja volt a Farkas utcai templom szószéke. Ma már tudjuk: építményének dekoratív domborműveit nem a magyar Benedek mester, hanem két szász — Elias Nicolai és Hannes Lew Rehner — faragta, hangvetőjét pedig a fejedelem lengyel asztalosa készítette; a motívumok az európai késő reneszánsz ornamentális eszköztárából származnak. Ugy tűnik fel, hogy a korábbi magyar művészettörténet-írás a régi Erdélyről szólva rossz premisszákból kiindulva alkotta meg a „virágos renaissance" fogalmát. Fogalmát? Talán inkább vágyképet kellene mondanunk. Erdély — és az egész Magyar Királyság — kora újkori művészetének története számtalan felfedeznivalót tartogat még. Ha le tudunk mondani a régi — tudom, súlyos érzelmekkel terhelt — ideákról, a szellemi kaland még izgalmasabbnak ígérkezik. Jegyzetek 1 MIKÓ 2004/a, 19-2. 2 Ld. erről Marosi Ernő írását, a második kötet lapjain. 3 TOMBOR 1957,295-297. 4 Habsburg Mária 2005, 203, IV-30. sz. 5 MIKÓ 2005, 223-224. 6 MIKÓ 2005,219. 7 MIKÓ 2007, 347-362. 8 RlTOÓKNÉ 1991, 79-83; HI.OBIL- PBTRŰ 1992, 107-115. 9 RITOÓKNÉ 1991,79—83; HLOBIL — PETRÖ 1992,1 15-120. 10 MENCL 1985, 94-98; DACOSTA KAUFMANN 1995, 51-63; WARNKE 1999, 29-31. 11 KRASA 1985,274-275. 12 BIALOSTOCKI 1976,18-27; KOZAKIEWICZOWA 1984,11-19; DACOSTA KAUFMANN 1995, 51-63. 13 BIALOSTOCKI 1976, 45-46; KOZAKIEWICZOWA 1984,20-22. 14 KOVÁCS 2006, 167. 15 DÉTSHY 1972, 348-378.Vö. KOVÁCS 2000, 63-86. 16 KOVÁCS 2006,172-173. 17 MIHALIK 1970, 153-154. 18 Csak a visszafoglalás után alakítottak át néhány dzsámit keresztény templommá (Pécs, Szigetvár), és a fürdőket használták tovább. 19 EMŐDI 2002, 323-324; KOVÁCS 2006, 166. Ld. még: HEREPEI 1957, 326-333. 20 II. Rákóczy György esküvője 1990,23. 21 Sz.EBF.NY! 2005, 55-62; BEHRENS-ABOUSEIF 2005, 51-54. 22 SIMON 2005, 27-34. 23 MIKÓ 2001, 284-285. 24 HALMOS 2006. Köszönöm a szerzőnek, hogy disszertációjának CD-változatával megajándékozott. Munkája remélhetőleg könyv alakban is hamarosan megjelenik. 25 Nem ismeretlen megoldás Magyarországon: a Nagydobosról előkerült Perényi-címeres lunetta vörösmárvány tömbjébe valószínűleg a címertartókat applikálták, Egerben pedig fehér márvány angyalok tartottak egy másféle anyagból készült címert. HAVASI 2006, 100-101., 14. kép. 26 SÖRÖS 1898; újabban, irodalommal: SUGÁR 1984, 262-27'4; LAKATOS ADÉL:Verancsics Antal. In: Esztergomi érsekek 1001-2003,261-268. Ld. még Ács PÁL: Katolikus irodalom és kultúra Magyarországon a reformáció századában. In: Ács 2001, 231-233; BENE 2007, 490-491. 27 SlKLÓSSY 1918,394-420. 28 TARDY 1983, 190-191/236., 1, 2, 4. kép 29 CENNERNÉ X955,157-163; GALAVICS 1990,410; PELC 1997,189-192 (127-128. sz.) 30 Verancsics Antal összes munkái, XII. kötet. Közli SZALAY LÁSZLÓ és WENZEL GUSZTÁV. (Monumenta Hungáriáé Historica, Scriptores, XII.) Budapest 1875, 18. 31 Verancsics Antal összes munkái, VI. kötet. Vegyes levelek 1538—1549. Közli SzALAY LÁSZLÓ. (Monumenta Hungáriáé Historica, Scriptores, IX.) Pest 1860,293 (CXXIV.sz.) 32 Verancsics Antal összes munkái,VI. kötet. i. m. (31. j.) 289-290 (CXX. sz.); GARAS 1953, 156/154. 33 MIKÓ 2008, 14-17. 34 ÁLDÁSY 1923-1930, 1 66-168. (233. és 234. sz.) 35 Eger, Egyházmegyei Könyvtár,jelz.: N.III.1. Ld. az 1-25. katalógustételt. 36 SUGÁR 1984,263. 37 TARDY 1983,128-135. 38 RITOÓKNÉ 2000. 39 Ld. Havasi Krisztina írását e katalógus lapjain. 40 SUGÁR 1984,151-152. 41 Verancsics összes művei 9. kötet, 27—28, X. sz. 42 SlKLÓSSY 1918,420. 43 LUDIKOVÁ 2002, 85,92-93.. 2. kép; MIKÓ 2006, 628., 3. kép 44 SIKLÓSSY 1918,414,419. 45 LÁSZLÓ 1980,28-29. 46 CSAPODI 1973/2, 370-371,638. sz.; Matthias Corvinus /994,89-90, 55. sz. 47 CSAPODI 1973/2, 249-250, 337. sz. 48 MIKÓ 200412b, 118-119. 49 RITOÓKNÉ 2000, 297-299. 50 ENTZ 1958, îtâ. 51 Ld. a IX-2 és IX-3. katalógustételeket. 52 MIKÓ 1988,119-125. 53 FISCHINGER 1969,38-44; KOZAKIEWICZOWA 1984,157-158. 54 MIKÓ 1988,122-123. 55 HORN 2002, 236. 56 G. ETÉNYI-HORN-SZABÓ [2006], 221—223. 57 MIKÓ 1988, 123,133/100. 58 MIKÓ 2007/2, 648., 13. kép. 59 MIKÓ 1988, 123,133/103. 60 DÉTSHY 1966,26-30. 61 Vö. SZABÓ 2006,19-28. 62 Szalárdi 1980,305. 63 ENTZ 1958,125. 64 Ekkor éppen a székesegyház kőtárában végeztünk feltáró munkát (Tóth Sándorral, Kovács Andrással, Takács Imrével, Emődi Tamással és a kolozsvári egyetem diákjaival); az oltárépítmény frissen volt felfalazva, jól elkülönültek a márványelemek. 65 MIKÓ 1988,133/109. 66 ENTZ 1958, 169. 67 Történelem - kép 2000,319-320.V-13. sz. (NYULÁSZINÉ STRAUB ÉVA MIKÓ ÁRPÁD) 68 FALLENBÜCHL 2002, 327-328. 69 1598. január 8., Prága. Történelem - kép 2000, 318-319, V-l 1. sz. (NYULÁSZINÉ STRAUB ÉVA - MIKÓ ÁRPÁD) 70 PÁLFFY 2002/2,923-1007. 71 FlALA - HRDUÓKA - Zf 'PANIC 1997, 93-95, 64. sz., 70. kép. E kötet és a következő mű - ismeretét Pálffy Gézának köszönöm.
