Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - HAVASI KRISZTINA: Fragmentumok a késő középkori egri székesegyházból és kutatásának történetéből

Eger vár,Tömlöc—bástya. Kozák Károly lelete, 1960-as évek Eger, Dobó István Vármúzeum, Kőtár („Tömlöc-bástya IX. 2-24. / Vegyes kő-finomfaragványok, töredékek, 11" feliratú dobozból) i. Püspöksüveg töredéke 1490-1500 körül Sárgás színű homokkő; m.: 23,5 cm, sz.: 21 cm, mélys.: 7 cm Eger, vár. A tömlöcbástya és gótikus püspöki palota kutatása során került elő 1957-1962 között. Kozák Károly ásatásaiból. („A palota falából kibontott, másodlagosan beépített faragvány", másutt a Tömlöc-bástyából előkerült faragványok között említik.) Eger, Dobó István Vármúzeum, ltsz.V. 80. 9. 1. A lapos, közel életnagyságú darab háta homorúan ívelt kialakítású, vésővel precízen megmunkált illesztési felület. A süveg tetején a csúcs számára előkészített egyenes, simára dolgozott illeszték. Rendkívül igényes alakítású, kvalitásos munka. Ornamense a hímzett püspöksüvegekét imitálja: körbefutó szegélyét és a középső függőleges sávot sodort szálak keretezik, köztük drágakövek sora. A süveg fennmaradt jobb oldali mezejét — a kisarchitektúra töredékein láthatókhoz hasonló — rozetta, valamint drágakövek, hármasával, négyesével felvarrt gyöngyök díszítik. A szövet textúráját vékony bekarcolások szövevényével jelezte a firagó. KOZÁK 1963, 137. és 72. kép; DÉTSHY- KOZÁK 1972, 131, 90. kép. j. Ragadozó állatfigura mancsa 16. század első fele, 1542-1543(?) Sárgás színű homokkő; 4,5 x 4,2 cm, m.: 2,7 cm Eger, vár területe. A címeres kőtábla az egykori külső vár területén, az András bíró utcában, garázsépítkezés során került elő az 1960-as években (Fodor László szíves szóbeli közlése) Eger, Dobó István Vármúzeum A karmos mancs egymással derékszöget záró alja és háta síkra dolgozott felület, a jelek szerint pontosan illeszkedik az egykori külső vár területéről másodlagos, újkori beépítésből előkerült Thurzó-címer oroszlánjának lábához. (A címer jelenleg VII-3J a gótikus püspöki palota állandó kiállításán látható, m.: 72 cm, mélys.: 12 cm, sz.: 51 cm körül; címerpajzs m.: 45 cm, sz.: 33 cm.) Az egyszer vágott, csücskös címerpajzs alsó mezejében három, előre kivájt, kör alakú mezőbe beágyazott, azonos, sárgás homokkőből faragott rozetta látható (a rozetták átmérője: 5—6/8 cm). A felső mezőben jobbra forduló ágaskodó oroszlánfigura, az oroszlán farka kettős bojtban végződik, mellső lábainak mancsai hiányoznak, a lábak vége simára dolgozott illesztési felület, a lábak mögött a címerpajzs felülete vésővel enyhén borzolt. A faragványt kőanyaga, kivitelének precizitása, bizonyos részletmegoldásai, így például az applikált rozetták, a késő gótikus szentély töredékeivel rokonítanák, azonban a 16. század elejéről aThurzók és az egri káptalan, püspökség kapcsolatára vonatkozó adat nem ismert. Címerük egri jelenléte számos kérdést vet fel. Az egyik válaszlehetőség talán a stratégiai fontosságú várat 1542-ben Frangepán Ferenc püspök távollétében felügyelete alá vevő Perényi Péter személye (fi548) körül kereshető, aki ekkor Felső-Magyarország főkapitánya s Ferdinánd által kinevezett kancellár is volt. A nem sokkal később összeesküvés vádjával fogságba vetett Perényi érdekében többek között Ferdinánd-párti karrierjét is egyengető sógora,Thurzó Elek (fl543) országbíró, utóbb helytartó is közbenjárt a királynál (a kérdéshez: PATAKI 1934, 14; DÉTSHY 2002, 63-71; LUDIKOVA - MIKÓ - PÁLFFY 2006, 342-344). Perényi alatt jelentős, a székesegyházat is érintő hadászati célú átalakítások, építkezések folytak a várban, az emléket állító feliratot 1 542—ben, a késő gótikus szentély egy tagozott kőfaragványának hátára vésték (VII-lb). k. Fiáié töredéke 15. század vége - 16. század legeleje Sárgás színű homokkő; m.: 23,5 cm, sz.: 13 cm, v.: 12 cm Eger, vár. Kozák Károly ásatásaiból, a faragványra felírva: „Hippolit — kapu tetejéről. 69. XI." Eger Dobó István Vármúzeum Kisméretű, hasáb alakú fiáié töredéke. Teteje és alja letörött, két oldala illesztési felület, a másik kettőn finom keretezésű, aláfaragott vakmérműves dísz, az egyik sarkon kúszólevél töredéke. A csúcsuknál tükrözött, háromkaréjos mérművel fedett, szamárhátíves lezárású mezők motívuma a sekrestye lavabófülkéje feletti falmező tagolását idézi. KOZÁK - SEDLMAYR 1987,24, 81. kat. sz. 1. Tagozattöredék 15. század vége - 1 6. század legeleje Sárgás színű homokkő; m.: 7,5 cm, sz.: 5 cm, v.: 6 cm Eger, vár. Tömlöc-bástya, valószínűleg Kozák Károly ásatásaiból Eger, Dobó István Vármúzeum, Kőtár („Tömlöc-bástya IX. 2-24. / Vegyes kő-finomfaragványok, töredékek, 11 " feliratú dobozból) Függőlegesen tagozott, megégett, sérült felületű töredék. Oldalain vékony lemeztagos, homorlatos keret fut. Egyik oldalán szöglet, a másikon vékony, meredek vonalú körtetag kezdeménye látható, kúszólevélke maradványával. HK