Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Tanulmányok - Ács PÁL: A késő reneszánsz meglazult pillérei: sztoicizmus és manierizmus az irodalomban

42 Bethlen Miklós levelei I. Kiad.JANKOVICS JÓZSEF. Budapest 1987 (Régi magyar könyvtár, 6/1), 68-71. 43 KOVÁCS SÁNDOR IvÁN:Justus Lipsius és a magyar késő-reneszánsz utazási irodalom. In: Uő.: Pannóniából Európába i. m. (30. j.), 72—79. 44 TARNÓC MÁRTON: Egy ismeretlen magyar államelméleti munka. Irodalomtörténeti Közlemények 69 (1965), 701—707. - A Lipsius szellemiségétől megihletett magyar nyelvű fejedelmi tükrökről — köztük PATAKI FÜSÜS JÁNOS Királyoknak tüköré című könyvéről - új monográfia készült: VINCZE, HANNA ORSOLYA: The Politics of Translation and Transmission. The Beginnings of Political Theorising int he Hungarian Vernacular. PhD Dissertation. Budapest 2007. 45 SZÓNYI GYÖRGY ENDRE: Ideológia és stíluseszmény Prágai András prózájában. In: Irodalom és ideológia a 16—17. században. Szerk. VARJAS BÉLA. Budapest 1987 (Memoria Saeculorum Hungáriáé, 5), 295—310. 46 KLANICZAYTlBOR: Egy epizód Erasmus utókorából: a magyar Enchiridion. In: Uő.: Pallas magyar ivadékai i. m. (34. j.), 129—137. 47 KESERŰ BÁLINT: A magyar protestáns-polgári későhumanizmus néhány problémája. Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominate. Sectio Litteraria 1966, 5—6. 48 LASKAI JÁNOS: Válogatott művei. Magyar Justus Lipsius. Kiad. TARNÓC MÁRTON. Budapest 1970 (Régi Magyar Prózai Emlékek, 2); VARGHA I. m. (10. j.), 85-95; TARNÓC MÁRTON: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában. Budapest 1978, 126. skk.; HARGITTAY EMIL: Justus Lipsius és Laskai János. In:Tarnai Andor-emlékkönyv. Kiad. KECSKEMÉTI GÁBOR. Budapest 1996 (História Litteraria, 2), 117-126; FAZEKAS SÁNDOR: „A soknyelvű tolmács"-A Sebes agynak késő sisak forrásai, műfaj- és eszmetörténeti jellemzői. Doktori disszertáció. Szeged 2006; BENE SÁNDOR: Theatrum politicum. Nyilvánosság, közvélemény és irodalom a kora újkorban. Debrecen 1999, 151. skk.; Uő.: Opponensi vélemény Fazekas Sándor „A soknyelvű tolmács": A Sebes agynak késő sisak forrásai, műfaj- és eszmetörténeti jellemzői című PhD-értekezéséről. Kézirat. Budapest 2007. 49 TURÓCZI-TROSTLER JÓZSEF: Keresztény Seneca. In: Uő.: Magyar irodalom — világirodalom. Tanulmányok II. Budapest 1961, 156—218; MONOK: A Batthyány család i. m. (31. j.), 86. - Lipsius katolikus korszakára vonatkozóan lásd: Lipsius en Leuven. Catalogus van de tentoonstelling in de Centrale Bibliotheek te Leuven, 18 September — 17 október 1997. Onder de red. van TOURNOY, GILBERT, PAPY, JAN en LANDTSHEERJEAINE DE. Leuven 1997 (Supplementa humanistica Lovaniensia, 13). 50 TRENCSÉNYI BALÁZS: Államrezon - állam nélkül. In Uő.: A politika nyelvei. Eszmetörténeti tanulmányok. Budapest 2007, 132—169. 51 VARGHA i. m. (10. j.), 95-115. 52 Vö.: KLANICZAY TIBOR: A manierizmus politikai filozófiája: Paruta és Lipsius (1985). Az arisztokrácia és Justus Lipsius politikai gondolkodása (1987). In: Uő.: Stílus, nemzet és civilizáció. Kiad. KLANICZAY GÁBOR, KÓSZEGHY PÉTER. Budapest 2001 (Régi Magyar Könyvtár.Tanulmányok, 4), 224-249. 53 Magyarországon alighanem elsőként: ANGYAL ENDRE: Udvari kultúra, udvari költészet. Kolozsvár 1944. 54 HAUSER i. m. (2. j.) — lásd a mű Manierizmus és a modern művészet című fejezetét, 445-494. 55 KLANICZAY TIBOR: A reneszánsz válsága és a manierizmus. In: Uő.: A múlt nagy korszakai i. m. (22. j.), 226—282. 56 SCRTVANO, RlCCARDO: Studi sul manierismo letterario. Roma, 2000; L'epoque de la Renaissance, IV, Crises et essors nouveaux (1560-1610) Dir. par KLANICZAY, TIBOR, KUSHNER, EVA. Amsterdam-Philadelphia 2000. 57 HATZFELD, HELMUT: Estudios sobre el barroco. Madrid 1964; KLANICZAY TIBOR: Barokk vagy manierizmus? In: Uő.:A múlt nagy korszakai í.m. (22. j.), 306-313. 58 A manierizmus. Szerk. KLANICZAY TlBOR. Budapest 1975; Uő.:A manierizmus esztétikája. In Uő.: Hagyományok ébresztése. Budapest 1976, 327-409. 59 WEINBERG, BERNARD: A History of Literary Criticism in the Italian Renaissance [-II. Chicago, 1961; HATHAWAY, BAXTER: The Age of Criticism. The Late Renaissance in Italy. Ithaca (New York), 1962; Az olasz reneszánsz irodalomelmélete. Szerk. KOLTAY-KASTNER JENŐ. Bev. BÁN IMRE. Budapest 1970 (Az irodalomelmélet klasszikusai, 2); Francia és angol poétikák. Kiad. HORVÁTH IVÁN. Budapest 1975. 60 HOCKE, GUSTAV RENÉ: Die Welt als Labyrinth. Manier und Manie in der europäischen Kunst. Beiträge zur Ikonographie und Formgeschichte der europäischen Kunst von 1520 bis 1650 und der Gegenwart. Hamburg 1957; Uő.: Manierismus in der Literatur. Sprach-Alchimie und esoterische Kombinationskunst. Beiträge zur vergleichenden europäischen Literaturgeschichte. Hamburg 1959. 61 YATES, FRANCES A.: Giordano Bruno and the Hermetic Tradition. London 1964; GARIN, EUGENIC: Ermetismo del Rinascimento. Roma 1988; EVANS, ROBERT JOHN WESTON: Rudolf II and his World. A Study in Intellectual History (1576-1612). Oxford 1973; SZŐNYI GYÖRGY ENDRE: Exaltatio és hatalom. Keresztény mágia és okkult szimbolizmus egy angol mágus műveiben. Szeged 1998 (Ikonológia és műértelmezés, 7). 62 HALL,MARCIA B.: Color and meaning. Practice and Theory in Renaissance Painting. Cambridge 1992. — Lásd a mű Mannerism and Counter-Reformation című fejezetét. 63 DROST, WOLFGANG: Strukturprobleme des Manierismus in Literatur und bildender Kunst.Vicenzo Giusti und die Malerei des 16. Jahrhunderts. Arcadia 7 (1972), 12-36; KOVÁCS SÁNDOR IVÁN: A reneszánsz verskompozíció és felbomlásának néhány példája Rimay János költészetében. In: Uő.: Pannóniából Európába i. m. (30. j.), 66—71. 64 ZEMPLÉNYI FERENC: Műfajok reneszánsz és barokk között. Budapest 2002 (História Litteraria, 11). 65 VÍGH ÉVA:Tasso, cortiggiano dissimulatore. In: Nuova Corvina 3 (1996), 129-137. - A fogalom előtörténetéhez lásd: TRAPMANJOHANNES: Erasmus on Lying and Simulation. In: On the Edge ofTruth and Honesty. Principles and Strategies of Fraud and Deceit in the Early Modern Period. Ed. by HOUDT.TOON et al. Leiden 2002, 33-46. 66 BATTISTI, EUGENIO: Per un ampliamento del concetto di manierismo. In: Annali dell'Istituto storico italo-germanico inTrento 3 (1977), 321 — 428; WEISE, GEORG: Manierismo e letteratura. La tradizione letteraria delle contrapposizioni concettose nella poesia spagnola dal tardo Medioevo al Seicento. In: Rivista di Letterature moderne e comparate 21 (1968), 85-127. 67 SCAGLIONE, ALDO: Cinquecento Mannerism and the Uses of Petrarch. Medieval and Renaissance Studies (Durham) 5 (1971), 122—153. 68 BUCK, AUGUST: Barock und Manierismus. Die Anti-Renaissance. Forschungen und Forschritte 39 (1965), 246-249; EUGENIO BATTISTI: L'antirinascimento. Milano 1989. 69 KYTZLER, BERNHARD: Manierismus in der Klassischen Antike. Colloquia Germanica 1 (1967), 2-25; BORZSÁK ISTVÁN: AZ antik manierizmus kérdéséhez. In: Antik Tanulmányok 22 (1975), 233—246. 70 HENKEL, ARTHUR-SCHÖNE, ALBRECHT: Emblemata. Handbuch zur Sinnbildkunst des 16. und 17. Jahrhunderts. Stuttgart 1967; PRAZ, MARIO: Emblémajelkép, epigramma, concetto. Ford. KÜRTÖSI KATALIN. In: Az ikonológia elmélete. Szöveggyűjtemény az irodalom és a képzőművészet szimbolizmusáról. Szerk. PÁL JÓZSEF. Szeged 1986 (Ikonológia és műértelmezés, 1), 291—336. 71 ASSMAN,JAN: Mózes, az egyiptomi. Egy emléknyom megfejtése. Ford. GULYÁS ANDRÁS. Budapest 2003,34-37.