Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Tanulmányok - Ács PÁL: A késő reneszánsz meglazult pillérei: sztoicizmus és manierizmus az irodalomban

72 PANOFSKY, ERWiNiThe Life and Art of Albrecht Dürer (1943). Prince­ton 1995,173. 73 VISSER.ARNOUD SILVESTER QuARTUS:Joannes Sambucus (1531-1584) and the Learned Image. Forms and Functions of a Humanist Emblem Book. Leiden 2003.- Lásd a könyv Subject-Matter, Structure and Style című fejezetét: 121-150; ALMÁSI GÁBOR: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában: Dudith András (1533—1589) és Zsám­boky János (1531-1584). Századok 139 (2005), 889-922,1131-1157. 74 HÓRAPOLLÓN Hieroglyphicáját, amely a késő antik korban keletkezett, 1419-ben fedezték fel, és 1505-ben jelent meg nyomtatásban. FlLIPPO FASANINI latin fordítása 1517-ben került sajtó alá. 75 KLANICZAY: A manierizmus esztétikája i. m. (58. j.), 367. skk.; VASOLI, CESARE: Francesco Patrizi da Cherso. Roma 1989. 76 DOBOLÁN KATALIN: Költemény „da seme" és „da" séma. Francesco Patrizi poétikája. Líteratura 1995/3; Uő.: Giulio Camillo és Francesco Patrizi versmodellje (http://www.btk. elte.hu/celia/regimod/dobo­lán.htm); Uő.: A dolgok kettős rendje — Jacopo Mazzoni és Francesco Patrizi poétikájának kapcsolatáról. In: Palimpszeszt 8 (http://magyar­irodalom. elte.hu/palimpszeszt/08_szam/13.htm) 77 ONG, WALTER J. (S.J.): Ramus. Method, and the Decay of Dialogue, Cambridge (Massachusetts) 1958; HOTSON, HOWARD: Commonplace Learning. Ramism and Its German Ramifications 1543—1630. Oxford 2007. 78 DUMONT, CATHERINE: Le maniérisme (état de la question), Bibli­othèque d'Humanisme et Renaissance 28 (1966), 439-457; WARNKE, FRANK J.: Mannerism in European Literature. Period or Aspect? In: Revue de Littérature Comparée, 56 (1982), 255-260. 79 HATZFELD, HELMUT: Literary Mannerism and Baroque in Spain and France. Comparative Literature Studies (Urbana) 7 (1970), 419-436. 80 HAUSER i. m. (2. j.), 445-494. 81 CURTIUS, ERNST ROBERT: Europäische Literatur und lateinisches Mit­telalter, Bern, 1947. —Ezt a felfogást Klaniczay Tibor erőteljesen bírálta a többi közt Häuser művészetszociológiájával kapcsolatban: Uő.: A művészet és az irodalom társadalomtörténete. In: Uő.: A múlt nagy korszakai i. m. (22.j.), 410-419. 82 ANGYAL ENDRE: Európai manierizmus és magyar irodalom. Irodalom­történeti Közlemények 63 (1959), 95-101. 83 GöMÖRi, GYÖRGY: Baroque elements in the poetry of Mikolaj Sep Szarzyriski and Bálint Balassi. Slavonic and East European Review 46 (1968), 383-396. 84 MERÉNYI VARGA LÁSZLÓ: A manierista stíluseszmény Rimay levelében. In: Irodalomtörténeti Közlemények 74 (1970), 503-507; Uő.: Rimay János: Kiben kesereg a magyar nemzetnek romlássán s fogyássán. In: A régi magyar vers. Szerk. KoMLOVSZKi TIBOR. Budapest 1979. (Me­moria Saeculorum Hungáriáé, 3) 181—200. 85 KOVÁCS: A reneszánsz verskompozíció i. m. (63. j.) 86 BALASSI BÁLINT: Összes verse. Hálózati kritikai kiadás. Szerk. HORVÁTH IVÁN.TÓTH TÜNDE.VADAI ISTVÁN. (http://magyarirodalom.elte.hu/~balassi/krit/kk/bbv_061_kk.html) 87 RIMAY: írásai i. m. (30. j.), 105-107. 88 ZEMPLÉNYI FERENC: Magyar kísérlet a meditativ verskötet-kompozíci­óra és európai kapcsolódásai (Rimay). In: Uő: Műfajok i. m. (64.j.), 139. 89 Udvar s irigy tisztek... In: RiMAY: írásai i. m. (30. j.), 1 12. 90 Ács PÁL: Balassi Bálint apoteózisa Rimay János Epicédiumában. In: A magyar irodalom történetei LA kezdetektől 1800-ig. Főszerk. SZE­GEDY-MASZÁK MIHÁLY, szerk. JANKOVICS LÁSZLÓ, ORLOVSZKY GÉZA. Budapest 2007,374-381. 91 RIMAY: írásai i. m. (30. j.), 29. 92 BORZSÁK ISTVÁN: Ausoniustól Rimay Jánosig. Antik Tanulmányok 30 (1983), 241-247; RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: Rimaiana. Irodalomtör­téneti Közlemények 86 (1982), 600—667; Uő.: Rimay János verse egy Petrarca-kötetben. In: Jankovics József 50. születésnapjára. Budapest 1999.8-9. 93 „Balassi a Célia-versekben már a késő-reneszánsz manierizmusának a határát súrolja" - írja KLANICZAY TIBOR: A szerelem költője. In: Uő.: Reneszánsz és barokk i. m. (8.j.), 276; vö. SZÉKELY JÚLIA: Balassi Bálint énekei és komédiája. Budapest 2001, 46—50. 94 KNAPP ÉVA: AZ irodalmi hagyományozódás rétegei Rimay János For­tuna-Occasio-versében. In: Irodalomtörténeti Közlemények 101 (1997), 470-507. 95 RIMAY: Összes művei i. m. (30. j.), 166-167. 96 BÁN IMRE: A magyar manierista irodalom. In: Uő.: Eszmék és stílusok. Budapest 1976,168-185. 97 KESERŰ BÁLINT: Adalékok Rimay és a Báthoryak kapcsolatához. Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominate. Sectio Litteraria 1958,45-49. HORVÁTH IVÁN: Telegdi Kata verses levele. In: A régi magyar vers i. m. (84. j.), 161—180; RMKT XVI/12, 14. sz. - A legújabb feltevések szerint a levelet való­jában nem Telegdi Kata, hanem férje, Szokoli Miklós írta, aki bizonyo­san Rimay köréhez tartozott. (Szentmártoni Szabó Géza szóbeli közlése.) 98 RIMAY: írásai i. m. (30. j.), 18-19. Káthayról lásd: Ács PÁL: „Ha kérdi Isten Káthay, tetőled...". Pázmány vitairata Bocskai haláláról. In: Acs, 2001, 287-303. 99 SZÖNYI: Ideológia és stíluseszmény i. m. (45. j.), 296. 100 Rimay Ferenczffyhez írott levele: RIMAY: írásai i. m. (30. j.) 214—215. Kettejük kapcsolatáról lásd: HOLL BÉLA: Ferenczfiy Lőrinc. Egy magyar könyvnyomtató a 17. században. Budapest 1980, 107-129. 101 SZABÓ IGNÁC: Balásfi Tamás élete és munkái. Budapest, 1897; HARGIT­TAY EMIL: Balásfi Tamás és Pázmány Péter politikai nézetei. Irodalom­történet 12 (1980), 134-147. 102 DÉZSI LAJOS: Balassa Bálint minden munkái. Budapest 1923, 701-702; VADAI ISTVÁN: Balassi és Echo. In: Palimpszeszt 10 (http://www.btk.elte.hu/palimpszeszt/palilO/02.htm) 103 BÁN IMRE: „Fejedelmeknek serkentő órája". In: Uő.: Eszmék és stílu­sok i. ni. (96. j.), 140-156; SZÖNYI: Ideológia és stíluseszmény i. m. (45. j.) 104 DRASKOVICH JÁNOS: Horologii Principum, azaz Az fejedelmek órájának második könyve. Graz 1610. - Fakszimile kiadás: Szerk. KÖSZEGHY PÉTER. Kísérő tanulmány KOMLOVSZKI TIBOR. Budapest 1989 (Bibli­otheca Hungarica Antiqua, 23). 105 RIMAY: írásai i. m. (30. j.), 224-234. Új elemzését lásd: KECSKEMÉTI: Rimay t. m. (1 .j.), 222-242. 106 KOMLOVSZKI TIBOR: Egy manierista „Theatrum Europaeum" és szer­zője. Irodalomtörténeti Közlemények 70 (1966), 85-105; FAZEKAS: „A soknyelvű tolmács" i. m. (48. j.) 107 Kat. sz. 2024. FAZEKAS SÁNDOR-JUHÁSZ LEVENTE: A kaméleon színe­változása. A Sebes agynak késő sisakról és forrásáról. In: A magyar köl­tészet műfajai és formatípusai a 17. században. Szerk. ÖTVÖS PÉTER és mások. Szeged 2005, 9-22. 108 VADAI ISTVÁN: Solvirogram Pannonius. Előadás A zsoltár a régi magyar irodalomban című tudományos konferencián. Csurgó 2007. május 24— 26. 109 ANGYAL ENDIVE: Szenei Molnár Albert manierizmusáról. Irodalomtör­téneti Közlemények 80 (1976), 340-345. 110 Batthyány Boldizsár köreire vonatkozóan a teljesség igénye nélkül lásd: KLANICZAY TIBOR: A reneszánsz udvari kultúra Magyarországon. In: Uő.: A múlt nagy korszakai i. m., 298. skk.; BARLAY Ö. SZABOLCS: Romon Virág. Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról. Budapest 1986, 192-196; SZENTMÁRTONI SZABÓ GÉZA: Balassi Bálint barátsága Batt-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom