Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - I. A JAGELLÓ-KOR: VÁLTOZATOK NÉHÁNY TÉMÁRA - Könyvfestészet - MIKÓ ÁRPÁD: Illuminait könyvek a kora újkori Magyarországon

1-12 1-12 németalföldi típusú lapszéldísz nyomai ott maradtak (fol. 44r). Valószínűleg ez nyitotta a Proprium de tempore részt, amely Adventtől Corpus Christi ünnepéig terjed. Ez a sza­kasz a kódex mai állapotában egyáltalán nem díszes, de igen nagyok a hiányok. A fol. 71-et kivágták; ezen a helyen a ka­rácsonyi ünnepkör valamelyik lapjának kellene állnia. A fol. 154r-ról kivágták a virágvasárnap vigíliáját indító iniciálét, megmaradt a lapszélből egy gyíkocska figurája. A húsvéti ün­nepkörből nincsenek miniatúrák, valószínűleg kivágták a la­pokat. Megmaradt viszont az áldozócsütörtöki miniatúra, Krisztus mennybemenetele; az introitus iniciálé-miniatúrája [fol. 223r, U(iri), 234 x 225 mm]. Ugyancsak megvan a pün­kösdhétfőt indító iniciálé-miniatúra is, a Mannahullás [fok 238v, C(ibavit), 255 x 223 mm], hatalmas, kanyargó indák­ból álló lapszéldísszel, de a pünkösdi időből is csak ennyi ma­radt. A Proprium sanctorum kezdeténél, Szent András apostol ünnepének vigíliájánál (fol. 245r) kivágták az iniciálé-mini­atúrát, majd Szent Miklós (247r) után egy lappal az egész le­velet. A következő nagy, figurális miniatúra Keresztelő Szent János születésnapjánál van (június 24.), és ez ránk is maradt [fol. 297v, D(e ventre), 183 x 203 mm].Talán azért, mert na­gyon elázott; épp a szent arca és felsőteste veszítette el a fes­tékréteget, és csak az alárajzolás látható. Sarlós Boldogasszony ünnepének iniciálé-miniatúráját sem vágták ki [fok 310v, S(alve)]. Ez nem figurális, csupán nagyobb méretű keretbe foglalt (160 x 160 mm), gazdagon díszített betűtest. Ezt kö­vetően a Sequentiarum-részben sorakoznak az iniciálé-mi­niatúrák, mindegyik ugyanilyen típusú. Ezekből ma csak kettő hiányzik. Az első adventi [fok 344v,A(ve), 167 x 165 mm], a második a húsvéti idő [fok 367v, U(ictime)], a har­madikat — itt lehetett pünkösd — kivágták [S(piritu)], a ne­gyedik Szentháromság vasárnapja [fok 388v, D(e sancta), 160 X 120 mm], az ötödiket - Corpus Christi - kivágták [fol. 39Ír, L(auda)], a hatodik Keresztelő Szent János ünnepe [fok 396r, S(ancti), 162 x 150 mm], a hetedik Mária-ünnep [fok 416r, A(ve preclara)]. A második kötet épebb. A Kyrialé-ban és a de tempore ­részben, vagyis a fok 26r-n [S(anctus), 154 x 152 mm] és a fok 53r-n [D(omine), 158 x 156 mm] csak díszes kezdőbetűk vannak. A proprium de tempore vége (a fok 122) utáni lapot kitépték, és a fok 123r-n az iniciálét kivágták (T(erribilis)J. A proprium sanctorum részben (május 25 — november 29.) megvan Keresztelő Szent János ünnepének iniciálé-miniatú­rája [D(e ventre), 164 x 161 mm], Krisztus keresztelésének jelenete — ez a graduále leggyakrabban reprodukált, ép képe. Szent András vigíliája után két teljes lap hiányzik. A fok 273r a Sequentiarum kezdete, a kétkötetes kódex egyetlen olyan díszlapja, amely megőrizte a teljes dekorációt. Balra, fent és jobbra kék színű, aranyszegélyű sáv keretezi a lapot, mezejé­ben ecsetarany és zöld indákkal;jobbra lent táblácska függ, az alig olvasható 1518-as évszámmal. A hatalmas iniciálé (258 X 249 mm) csak betű: S(piritus), amelynek testét sötét­kék, világoskék, élénkpiros kehelylevelek burkolják, középütt felnyílva, ahol aranyos bogyók buggyannak elő. A laparany­bordó sávon belül csonkolt faágak alkotják a keretezést. A fok 278v-tól tizenhét reprezentatív iniciálé sorakozik (kettőt ki­vágtak közülük), csak kettő figurális: Szent Péter [fok 289v, P(etre)] és Szent Borbála [fok 346v, (Vale)], a többi színes betűtörzs, változatos növényi dekorációvak Annyi következtetés talán levonható, hogy a reprezentatív díszítés a legfőbb ünnepekre terjedhetett ki, ezeket a lapokat ugyanis kivágták. Kevés - talán eredetileg is kevés volt - a fi­gurális iniciálé; az egész lapnyi hiányok sem jelölnek feltét­lenül hajdan volt jelenetes miniatúrákat. Fontos még, hogy Árpád-házi Szent Erzsébetnek semmilyen kiemelt szerepe nincs, a második kötetben besorolták a többi szent közé, fi­ligrános tucat-inciáléval (fok 238v). Ha ezt a gazdagon illu­minait kódex-párt tényleg a kassai Szent Erzsébet-templom számára rendelték volna meg, a tituláris szentnek kiemelt sze­repet kellett volna kapnia. MÁ Könyvkiállítás 1882, 21-22, 57-58. sz.; HOFFMANN 1928,104-106; BERKO­I ITS 1942,64—86; GüNTHEROVÁ — MisiANiK 1961,26,62-64; RADÓ 1913, 515-518, 173. sz.; BERKOVITS 1915, 79-83; SZENDREI 1981, 38-39. 62, C. 25-26. sz.; SOPKO 1982, 38-41, 216-217. sz.; BALOGH 1982, I, 35-36, II, 298-299; MAMÛLV, 146-147 (MIKÓ ÁRPÁD); VÍZKELETY 2001,26-27, 452. sz. 1-13 Antifonále töredékei Buda, 1500-1510 Pergamen, tinta, tempera, arany, ezüst; egyenként 600 x 320 mm Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.:Töredékek A 23, III. és V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom