Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - I. A JAGELLÓ-KOR: VÁLTOZATOK NÉHÁNY TÉMÁRA - Könyvfestészet - MIKÓ ÁRPÁD: Illuminait könyvek a kora újkori Magyarországon

Jegyzetek 1 Fans, Bibliothèque Nationale, Cod. Lat. 2129. CSAPOD] 1973,174-175, 153.SZ. 2 BALOGH 1927,1-4. 3 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Cod. Lat. 380. Habsburg Mária 2005, 184, III-16. sz. 4 Olomouc, Státní vedecká knihovna, rkp. M IV 1. HOFFMANN 1929, 175-176; vö. Schallaburg 1982, 542-543, 597. sz. 5 Berlin, Kunstgewerbemuseum, F 398. Zimelien 1975, 232, 161. sz. 6 HOFFMANN 1929,176. 7 Znojmo, Státní okresni archív, pobocka Znojmo, Fond Archivu mesta Znojmo, cod. 286/A. Habsburg Mária 2005, 184-185, [11-17. 8 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: MNy 73. Kiadása: Festetics-kódex 1996 9 Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, jelz.: K 42. Kiadása: Czech-kódex 1990 10 Székelyudvarhely, rk. plébánia. Kiadása: Székelyudvarhelyi kódex 1993 11 Budapest, Ferences kolostor, Könyvtár. Az adatokat Lázs Sándornak köszönöm. 12 Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, Ms. II. 1. és Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: MNy 4. Pannónia Regia 1994, 435-437, IX-15. sz. (Ács PÁL, ROZSONDAI MARIANNE) 13 Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, jelz.: K 47. Kiadása: Kriza-kódex 1988 14 Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, Ms. I. la. Habsburg Mária 2005, 179-180, III-9.SZ. 15 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Cod. Lat. 452,170. 16 Esztergom műemlékei 1948,319; SzELESTEl NAGY 1994,59. 17 Esztergom műemlékei 1948, 320-321; SZELESTEI NAGY 1994, 64. 18 Eger, Egyházmegyei Könyvtár, Leírását ld. e katalógus lapjain. 19 Győr, Egyházmegyei Könyvtár, MS. I. 8—9. Leírását ld. e katalógus lapjain. 20 Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár. HUBAY 1938, 53-55, 16. sz.; Esztergom műemlékei 1948,321—523. 21 Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, K 71. Leírását ld. e katalógus lapjain. 22 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Oct. Hung. 511. Leírását ld. e katalógus lapjain. 23 SZENDREI 1981,48-51. 24 Budapest, Egyetemi Könyvtár, Kézirattár, A 115. Leírását ld. e katalógus lapjain. 25 Paradisum plantavit 2002, 217, IV.29. sz. (WEHI.I TÜNDE) 26 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Fol. Hung. 2153. Leírását ld. e katalógus lapjain. 27 Budapest, Ráday Könyvtár, K-l .480. Graduate Ráday 1997; STOLL 2002, 11. sz. 28 Debrecen, Református Kollégium Nagykönyvtára, R 507. Leírását ld. e katalógus lapjain. 29 Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, K 72. Leírását ld. e katalógus lapjain. 30 Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, K 62. Leírását ld. e katalógus lapjain. 31 Vö. GALAVICS 1982, 12. 32 Vö. KOVÁCS 2006,172-174. 1-12 Kassai graduále, I—II. 1518 Pergamen, tinta, tempera, arany; 715x 590 mm; I. kötet: foil. 429, II. kötet: foil. 374; mindkét kötet 18. századi fatáblás, vaknyomásos bőrkötésben. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, jelz.: I. kötet: Cod. Lat. 452., II. kötet: Cod. Lat. 172. A nagyméretű, kétkötetes kóruskönyv erősen sérült. Az első kötet elején több lap átégett, lyukas; a felső metszésen szintén égésnyomok látszanak; a második kötet valamivel épebb, ennek csak a végén vannak égésnyomok. A lapok ázottak, vízfoltosak; némelyiken a víz lemosta a tintát és a festéket is. Az első kötet elejébe illesztett, a kódex történetéről szóló több lapos, 1782-ben kelt bejegyzés már égettnek és hiányosnak mondja. Mindkét darabot csonkították: vannak lapok, amelyeknek csak széle hiányzik (hosszában), és kivágás közben nem akarták, hogy sérüljön a szövegtükör, mert csak üres pergamencsíkra volt szükségük, másutt viszont éppen a miniatúrákat akarták kivágni, és ezt olyan durván — sietősen? — tették, hogy olykor négy-öt lapot is átmetszettek egyszerre. A kódexet a művészettörténeti kutatás hosszú ideje számon tartja, de festett díszéhez meggyőző miniatúra-párhuzamot eddig még nem talált. A hazai kódexek között nincs párja. Hoffmann Edith, Berkovits Ilona és Alzbeta Güntherová foglalkozott a kérdéssel bővebben. Hoffmann Edith az északi reneszánsz elemekre figyelt fel, és cseh-morva hatást regisztrált; Berkovits a kassai táblakép-festészettel vélt felfedezni kapcsolatokat, Güntherová is hazai mester munkájának tartotta. Balogh Jolán — a származás és az állapot alapján — felvetette a kódex esetleges nagyváradi eredetét; a zenetörténet-írás viszont Kassára lokalizálta. A graduále magyarországi eredete kétségtelen — benne vannak a magyar szentek ünnepei -, és égett állapota, csonkasága, valamint provenienciája is ezt erősíti meg. A török hódítás elől az ország közepéről valóban észak felé menekítették a székesegyházak kincstárait (már ahol erre volt idő), és Kassán a 17. századi inventáriumokban feltűnnek váradi eredetű darabok is. Az első kötet (Cod. Lat. 452) elején áll a Kyriale (foil. 1— 40v); az első rész nyitó iniciáléját [K(yrie)J kivágták (fol. Ír), a második részé megvan [fol. 19r, S(anctus), 180 x 160 mm]. Ezután következik a „Credo", amelynek végénél egy teljes lapot kivágtak; a szabadon szétszórt virágokból kialakított, 1-12