Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - I. A JAGELLÓ-KOR: VÁLTOZATOK NÉHÁNY TÉMÁRA - Könyvfestészet - MIKÓ ÁRPÁD: Illuminait könyvek a kora újkori Magyarországon

Oláh Miklós címerével díszített lap Perényi Ferenc misszáléjában A Jordánszky-kódex egyik lapja A kontinuitást a korábbi reprezentatív szerkönyvekkel Perényi Ferenc váradi püspök — jelenleg lappangó — Missale Strigoniense-példánya példázza a legvilágosabban. A Jagellókorban illuminait ősnyomtatvány dekorálását tovább folytatták a 16. és a 17. században: Oláh Miklós is festetett bele új díszlapot, címerével, majd 1619-ben Ivánczy János nagyprépost egy oldalpárt, Hetési Pethe Márton püspök és saját címerével, hosszú felirattal. A címerpárt tartó, hosszú ruhás angyal érzékenyen formált alakja nagyon jó festő kezére vall. Elvétve készültek új, díszes kéziratok a 16. század végén és a 17. században is. Ilyen például itt két aprócska könyv: az egyik Rimay János imakönyve, amelyet végig pergamenre írtak, igen gondosan; dekorációja a míves, rézmetszetű nyomdadíszekre emlékeztet. Elején szép — bár kopott — rollwerkdíszítmény mutatja, hogy a kódex készítője nem archaizált, hanem éppen modern alkotást hozott létre.

21 A másik, Nyéki Vörös Mátyás imakönyve szerény papírkódex, amelyet azonban nagyon gondosan írtak, és néhol — egy-egy címsorban, kezdőbetűben — arany kalligráfiát is alkalmazott seriptora.

22 Igényes illusztrációként rézmetszeteket köttetett az imakönyvecskébe. Egyik tulajdonos evangélikus, a másik katolikus volt: a festett dekorációban nincs lényeges különbség. A nagy kóruskönyvek a középkor végével kikoptak a liturgikus használatból; sokszor csak nyersanyagnak tekintették őket, és még miniált lapjaik is végezték könyvborítóként. Ugyanakkor nemcsak a bennük foglalt zenei hagyomány bukkant fel néhol újra,

23 hanem maga az illuminait kóruskönyv - ha diminuait változatban is. Készült néhány katolikus szerkönyv, mint például aVágújhelyi graduále,

24 vagy egy Pannonhalmán őrzött antifonále.

23 Ezek formailag is követték a középkori kéziratokat: gyarlóbb kivitelben másolták le a késő gótikus iniciálé-formulákat. Az eperjesi magyar evangélikusok graduáléját viszont reneszánsz stílusú, tollrajzos incipit-iniciálék díszítik.

26 A református graduálok díszítése hasonló stílusú: ilyen a könnyed — zöld, vörös, okker színű — virágokkal ékesített Ráday-graduál (1613—1633),

27 vagy a kevésbé ismert Béllyei gradual.

28 Általában elmondható, hogy a 17. században készült protestáns liturgikus könyveknek a díszítménye elsősorban növényi elemekből állt össze. De nemcsak a liturgikus könyveket borították el a virágok. Gazdag - bár egyszerű vonalú, szűk színskálájú - növényi dísz ékíti a Csorna-kódexet, amely világi énekeket is őriz.

29 Van növényi dekorációja a Wathay-kódexnek is, amely a régi magyar költészet egyik legfontosabb szövegforrása. Ez a kódex ezen túl arról is híres, hogy Wathay Ferenc jelenetekben örökítette meg török fogsága történetét.

30 Ilyeténképp hapax a magyar anyagban.

31 A hazai kéziratok többségét ornamentális, jelesül virágos dekoráció ékesíti. Ez tény. Kérdés azonban, hogy ebből milyen következtetést vonunk le. A kutatás — amely nem foglalkozott szisztematikusan e könyvekkel - hajlott arra, hogy e virágokat összekösse a famennyezetek virágos dekorációjával, s ezekben valamiféle nemzeti stílus nyomait fedezze fel.

32 Két dologról nem szabad azonban megfeledkeznünk. Az egyik, hogy a legkifinomultabb ornamentális dekoráció sem pótolhatja a figurális ábrázolásokat, és igazából a jó kezű mesterek hiánya is eredményezte a virágos díszítmények bővedjét. A másik közhely, és nem magyar sajátság: az írott könyv helyét átvette a nyomtatott, és annak dekorációs módszerével - a metszetekkel — nem lehetett volna versenyezni.