Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - I. A JAGELLÓ-KOR: VÁLTOZATOK NÉHÁNY TÉMÁRA - Könyvfestészet - MIKÓ ÁRPÁD: Illuminait könyvek a kora újkori Magyarországon

cseh nyelvű Lectionarium, a znojmói pedig részben latinul, részben németül íródott. Ilyet nem tudunk a magyarországi anyagban felmutatni. Nem mintha nem lennének illuminait magyar nyelvű kó­dexeink. Van ilyen, nem is kevés. De a Cassianus-mester ra­gyogó stílusa egyikben sem tükröződik. Még a legérdekesebb a Festetics-kódex, Kinizsiné Magyar Benigna imakönyve (1494 előtt), amelyben a fol. lv-n kettős aranylécre felfutta­tott, szimmetrikus virágsor kétségkívül firenzei kódexekből vette példaképeit. A kódexnek több lapján is találni virágin­dákat: ezek egy része szabadon hullámzik (fol. 63v), másik része pedig tengelyesen szimmetrikus felépítésű (fol. 89r). 8 Kinizsiné másik imádságos könyve, a Czech-kódex (1513) inkább gótikus, kalligrafikus, tucat-iniciálékkal van tele. 9 A legtöbb 16. századi nyelvemlékünk csak kezdetleges indákkal díszített, mint például a Székelyudvarhelyi kódex (1526—1528), amelynek cirkalmai leginkább stílustalanok (37r, 50v). 10 A Pozsonyi-kódex egyik lapján tollpróbaként megjelenik egy finom rajzú, örvénylő inda, amely levélmaszk vagy sárkány szájából sarjad ki, ez azonban nem kapcsolódik szöveghez. 11 Két magyar nyelvű kódexünk van a 16. század első har­madából, amelyben izgalmas aU'antica illusztrációk vannak. Az egyik a Jordánszky-kódex. 12 Ennek legkevesebb kétféle stílusrétege van: az egyiket a reneszánsz motívumok erősen provinciális rétege alkotja. Ezek között lapszéldísz is akad, igen gyarló kivitelben; a másikból kevesebb van. Ezek nö­vénydíszes incipit-iniciálék, amelyeknek levelein, szirmain érzékeny ecsetarany csúcsfények bujkálnak, és az ornamen­tika rajza is gyakorlott, jó kezű könyvfestőre vall. A másik későbbi, már Mohács után készült, 1532-ben. Ez a Kriza-kódex. 13 Aprócska pergamen-imakönyv, amelyet azonban igen gazdagon illumináltak. Kiadták facsimiléjét is, ez a kiadvány azonban — a kvalitást tekintve — erősen félre­vezető. Csak a rajzok ügyetlenségeiről árulkodik, a festés igé­nyességéről nem. Az 5. lap rectóján az architektomkus címlapkonstrukciók másolásának igyekezete érződik: alul még egy maszkos sarkú, örvénylő indákkal díszített oldalú ókori szarkofág utánérzése is megjelenik. Más lapok kerete­zésén a szimmetrikus, vázákból sarjadó indadísz dominál (p. 13, 59, 40, 37, 31 stb.), ismét másokon az aszimmetrikus elrendezés (p. 66, 75). A festésmód részletező, kicsit nehézkes, de nincs híján a finomságnak. Csak sajnálhatjuk, hogy nem maradt ránk ebből az illuminációtípusból több. A Jordánszky-kódex, vagy kiváltképp a Kriza-kódex rene­szánsz dekorációja egy nagy múltú műfaj vége felé született. A reprezentatív díszkódexek kora lejárt. A 16. század elején még készültek nagyméretű, pazarul díszített szerkönyvek, mint például a Bakócz-graduále, amelynek olaszos, reneszánsz de­korációja befejezetlenül maradt, 14 vagy a Kassai graduále, 1518-ból, amelynek lapjain az északi reneszánsz stílusa ural­kodik. 1 "' Ennek iniciáléi néha hihetetlen finomságról árul­kodnak, már ahol a festett felület teljesen ép: a ruhák könnyed ecsetjárással modelláltak, lazúrosán festettek, a tájak megejtően szépek, a keretezést alkotó csonkolt gallyak, hosszan elnyúló virágindák hibátlanok.Töredékessége persze hozzájárul ahhoz, hogy többnek lássuk, mint ami; egyetlen — viszonylag — épen maradt díszlapjának festésén érződik némi sietség. A 16. század közepén már csak ritkán illumináltak a kéz­iratokat vagy a nyomtatványokat. Oláh Miklós megpróbálta Oláh Miklós címere a Bakócz-graduáléban folytatni a Bakócz-graduálét: egyik lapján látható is a befe­jezetlen előrajz, rollwerk kartusra fűzve az egész dekorációt (fol. 139r). 16 Új iniciálékat is terveztek. Oláh — elveszett — pontificaléjába is belefestette nagyméretű címerét. 17 Veran­csics Antal 1563-ban Pozsonyban készíttetett magának díszes szerkönyvet, 1H Liszthy János veszprémi püspök — előzőleg Oláh Miklós sógora - pedig egy 15. századi itáliai Breviá­rium Romanumot látott el díszes címlappal (és kötéssel), 1573 előtt. 19 Kuthassy János, Cherődy János is miniatúrával díszíttették misszáléjukat (mindketten egy-egy Missale Zag­rabiensét); 20 Cherődy misszáléjában jelent meg elsőként, da­tálhatóan, Szent István király magyar ruhás alakja (1592). Hetési Pethe Márton és Ivánczy János címerével díszített lap Perényi Ferenc misszáléjában

Next

/
Oldalképek
Tartalom