Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - X. PORTRÉK - GÖDÖLLE MÁTYÁS: Elias Wideman portrésorozatai

bői az ajánlásban szereplő 1646 után is (Zrínyi báni kineve­zése: 1647. december 27, beiktatása 1648 elején) nyomtattak „javított" példányokat. Zrínyi és Wideman kapcsolata a port­résorozatokon kívül is fennállt, mivel Zrínyi könyvtárának megmaradt példányai szerint, a második és harmadik vari­ánst, valamint az 1652-es kötet metszetét is nagy számban használta a könyvtáblák belső oldalára ragasztott exlibrisként. A korábbi, büszkeséget sugárzó „Nemo me impune lacesset" jelmondatú metszetek alá, mint a jelen példánynál is látható, saját kezével írta oda — az élet által már megpróbált ember­ként - az újat: „Sors bona nihil aliud". GM Zrínyi kiállítás 1919, 665. sz.; CENNERNÉ WILHELMB 1951, 2,29;JENÉI 1964, 4-5 között; CENNERNÉ WILHELMB 1964, 187-188, la. sz.; HAUSNER ­MONOK- ORLOVSZKY 1991, 38-39; CENNERNÉ WILHELMB 1991, D la; SlMAT 2000, 70-71, 1. kép; Kosic 2005, 16, 19; RÓZSA 2006, 264, 8. kép; PALEFY 2001, 52-53, 57. j.; TÜSKÉS 2007, 230. X-24b Zrínyi Miklós képmása Elias Wideman (1619-1652), 1652 Papír, rézmetszet; 14,8 x 12 cm (lemezméret), 28 x 18,5 cm (lapméret) Körirata: „C. NICOLAç â ZRINIO EQ: AVR: R. DAL: CRO: et SCLAV: BANQ AGAZ: R in HVNG: M R, COMit SZAL: et SIM: SVP: COM: CONF: R. SCLAV: COLAP: SVP: nec non PRaes: LEGRAD: et tot: Ins: MVRAK: HAER: CAP: S.C.Rq'M C s Cam:Jelmondata: SORS BONA NI I HIL ALIVD." Jelezve jobbra lent: „E.Widenman scalpsit." Megjelent Wideman: „Icones Illustrium..." (X-23c) 96. képeként Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 5505. X-24b X-25 Az első arckép után 6 évvel, 1652-ben a portrésorozat har­madik, immár csak magyar főurakat bemutató kötetéhez Wi­deman újra rézbe metszette Zrínyit. Ha hihetünk a szignatúra csak „scalpsit"-jának, akkor valamilyen általunk nem ismert előképet használhatott. Felirata megegyezik az előző metszet harmadik (1648) változatával, de portréját újraalkotta. A ki­csit statikusabb, idealizálóbb ábrázoláson Zrínyi itt is egyszerű dolmányt visel, de bal vállára vetve mentéjének kis részlete is látszik. Feje fedetlen, és itt jelenik meg elsőként a későbbi portrékon oly jellemző, fejét dúsan keretező, hullámos, nya­kig érő haja. Jelmondata is megváltozik, itt már a haláláig használt „Sors bona nihil aliud" szerepel. Könyvtárában Zrí­nyi ezt a metszetet is használta exlibrisként. GM Zrínyi kiállítás 1919, 668. sz.; CENNERNÉ WILHELMB 1951, 329; CENNERNÉ WILHELMB 1964, 188-190, II. sz.;HAUSNER—MONOK- ORLOVSZKY 1991, 40-41; CENNERNÉ WILHELME 1991, D 13; SIMAT2000, 71,2.kép; WIDEMAN 2004 (hasonmás); Kosic 2005, 19, 25; RÓZSA 2006, 265, 9. kép; TÜSKÉS 2007, 230; Zrínyiek és Európa 2001, 14. X-25 Esterházy Miklós képmása Elias Wideman (1619-1652), 1650 körül Papír, rézmetszet; 15 x 11,3 cm (lemezméret), 21,4 x 17,2 cm (lapméret) Körirata: „COM: NICOLAç, ESTERHASY de GALAN: PERP: de FRAKNO, COMIT: SOPRON: ZOL: et de BER: SVP: COM: R. HVNG: PALAT: lud: Cum:Aur:Vel: Eq: S.C.Rq'M int: Cons: Cam: et per

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom