Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - X. PORTRÉK - GÖDÖLLE MÁTYÁS: Elias Wideman portrésorozatai

X-26 Hung: Loc t."Jelmondata: „IN VITA INVIDIA. | 1645." Jelezve jobbra lent: „Elias Wideman scalpsit." Megjelent Wideman: „leones Illustrium... " (X-23c) 17. képeként Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 55.1329. Esterházy Miklós nádor (1583-1645) képmása - tisztségeit és ismertségét tekintve meglepően — nem szerepelt Wideman első portrésorozatában, amely egy évvel a főúr halála után jelent meg. Az 1652-es harmadik kötetben viszont, a messze legnagyobb számban (7) bemutatott főúri család tagjai között, családalapítóként az élen áll. Képmása esetében a teljesen egyező beállítás és az ábrázolt korábbi halála azt valószínűsíti, hogy egy nagyméretű, reprezentatív olajfestmény után készülhetett a metszet. A festmény két másolata 1625ből Fraknón, a Hercegi Gyűjteményben van (ltsz.: B00032, I/1—329), egy pedig, a legkvalitásosabb, amely az általa alapított nagyszombati jezsuita templomba készült 1645-ben, Jankovich Miklóson keresztül a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokába került (ltsz.: 36). A virágmintás dolmányt és egyszínű mentét félvállon viselő Esterházy nyakában egyszerű láncon lóg az 1628-ban kapott aranygyapjas rend jelvénye. Alatta jelmondatként „In Vita Invidia" és halálának éve, 1645 áll. GM CENNERNÉ WILHELMB 1957, 328; CENNERNÉ WILHELMB 1962, 145; BUZÁSI 2001/2, 23; WIDEMAN 2004 (hasonmás); Batthyányak 2005, III.22. kat. sz.; RÓZSA 2006, 263,6. kép; Esterházy-kincsek 2006, 76, az előkép 16. kat. sz. X-26 Lippay György képmása Elias Wideman (1619-1652), 1649 Papír, rézmetszet; 14,7 x 10,8 cm (körülvágott) Körirata: „GEORGIVS LIPPAY de ZOMBOR, ARCHIEPISCOP9 STRIGON: lociq eiusdem COM: PERP: PRIM: HVNG: LEG: NAT: SVM: SEC: et CANC: S.C.Rq'M. INT: CONS:" Jelmondata: „CONIVNGERE DEO | ET SVSTINE." Jelezve jobbra lent: „Elias Wideman scalp:" Széchényi Ferenc könyvtárából Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 2938. Lippay György (1600—1666) esztergomi érsek portréja nem került be Wideman 1646-os kötetébe, bár már előző évben elnyerte a legfőbb magyar egyházi méltóságot. A most kiállított metszet, ha hihetünk az évszámnak, 1649-ben készült, és a portrésorozatok egyik kötetében sem jelent meg. Az érsek arcképe Wolfgang Kilian 1641-es metszete után készülhetett (ÎV-25), amit megerősít a másolásból adódó tükörképes testhelyzet is.Wideman a sujtásos papi civü ruhát (1652-es kötetében ilyet visel: Héderváry János zirci apát, Petrachich Péter zágrábi, és Széchényi György veszprémi püspök is) püspöki mocetumra cserélte, és a szakállat kissé hosszabbnak ábrázolta. Annak oka, hogy az 1652-es portrésorozatába Wideman egy újabb másolatot készített saját korábbi metszetéről, nem változtatva a beállításon, a köriraton és a jelmondaton sem, az lehet, hogy ebben a kötetben az összes püspök — Draskovich Györgytől Kisdy Benedeken és Szelepcsényi Györgyön át Zongor Zsigmondig - fedetlen fővel, birétum nélkül van ábrázolva. Az új arcképen a tónusok és a háttér árnyékolása leegyszerűsödött, az arc viszont karakteresebb lett, új elemként csak a selyemtafota vállkendő fényjátékának érzékeltetése jelenik meg. Ez az önálló metszetváltozat is mutatja, hogy a portrésorozat összeállításánál a tartalmi mellett az esztétikai szempontok is szerepet játszottak. GM CENNERNÉ WILHELMB 1957, 336; RÓZSA 2006, 262. X-27 Jankovich János képmása Elias Wideman (1619-1652), 1651 Papír, rézmetszet; 14,1 x 11,2 cm (körülvágott) Körirata: „IOANN: IANKOWIZ EQVES AVR: S.C.Rq'M. LEVIS ARMat: COLON: et SVBSTIT: COMEND: in NEMPTI et LINDVA 1651 "Jelmondata: „DEO DVCE ETVINDI | CE, FIDE ET PATI I ENTI A." Jelezve jobbra lent: „E.Widenman dehn et scalp:" Alul középen levágott pecsét fele, koszorúban: „Ex I Bibi. Com. (F. Széché | nyi.)" Széchényi Ferenc könyvtárából. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 2216. Jankovich János aranygyapjas rendi lovag, a könnyű fegyveresek ezredese és lendvai várkapitány képmása nem került bele a Wideman portrésorozatának III. kötetébe. GM CENNERNÉ WILHELMB 1957, 336; RÓZSA 2006, 262.