Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - X. PORTRÉK
körgallér emeli ki. Bal válla fölött (talán konzolon, polcon állva) a Feszületjobbra fönt a császári sas látszik; a kép alján fehér papírlap, hosszú felirattal, amelynek heraldikai jobb oldalán Sopron, a másikon az ábrázolt címerpajzsa áll. Krisztus, az uralkodó (illetve az ország), valamint a város és saját címerejelöli ki jelképesen is az ábrázolt helyét, a felirat pedig felsorolja a legfontosabb tudnivalókat róla. A kompozíciót tükörképesen megismétli rézmetszetű önarcképe 1611-ből, amelyen azonban a négy jelképes ábrázolás heraldikailag az ittenivel azonos sorrendben áll, a sas helyén nyitott koronával; a felirat jelmondatára szorítkozik. Lackner Kristóf Sopronban, illetve Csepregen végezte iskoláit, majd — miután apja mesterségét, az ötvösséget kitanulta — egyetemre került. Először Wittenbergbe ment, majd onnét Grazba, végül Padovába, ahol protestánsok is kaphattak doktorátust (HÁZI 1982, 607). 1593-ban iratkozott be a padovai egyetemre, ahol 1595. szeptember havában szerzett jogi doktorátust (VERESS 1915, 104, 106; RMK III 860; OSZK, Kézirattár, Fok Lat. 2740, fok. 13v-14v). 1597 januárjában a bolognai, majd pár nap múlva a sienai egyetemen tűnt fel (KERESS 1941, 116, 337; OSZK, Kézirattár, Fol. Lat. 2740, folk 1—2). O volt az első világi Sopronban, aki doktori fokozatot szerzett. A városba visszatérve, 1599-ben választották meg belső tanácsosnak, s ettől kezdve részt vett a város irányításában.Többször volt városbíró és polgármester. 1600ban folyamodott nemességért, amit meg is kapott II. Rudolftól (PAYR 1932,12; OSZK, Kézirattár, Fok Lat. 2740, foil. 11-12v; Házi Jenő szerint csak 1601-ben: HÁZI 1982, 607608). Ezt követően készíttette el az arcképet, amelynek heraldikailag bal alsó sarkában ott van a címer. Kérdés azonban, hogy a felirat mikor keletkezett: bíróvá ugyanis csak 1603ban választották először (HÁZI 1982, 607); kapitány pedig 1605-ben lett, amikor Bocskai hadai ostromolták a várost (PAYR 1932, 15).Viszont 1602-ben csakugyan 31 éves volt, ahogyan a könyv metszésén olvasható. MÁ PAYR 1915, Í87;PAYR 1932,12; GARAS 1953,127; CSATKAI 1956,416;Luther 1983,37, 407. sz.; KOVÁCSJ. 2004,169. X-5 Dobner Sebestyén soproni szenátor, valamint feleségének és kisfiának ábrázolása Bécsi vagy prágai festő, 1607 Olaj, rézlemez; 28 x 23,5 cm, ill. 28 X 23,5 cm A női portrén felirat jobbra fent a pilléren: „AETATIS SUAE 26 | ANNO MDCVII"; balra a függöny alatt: AETATIS SUAE II; a kép hátoldalán „BENEDICTUS DOBNER de RI.V.D. | SEBASTIANVS | JACOBVS | SEBASTIAN | DANIEL ERHARD | Cum Epithaphio conforment testatur | J(ohann). A(ndreas). Gensei Philos(ophus) | et Medic(us). D(omini). S(uae). Palat(ini)". Sopron, Soproni Evangélikus Gyűjtemények (letét a Soproni Múzeumban) A soproni patrícius család portréi még a megelőző évtizedek, a késő 16. század stiláris és kompozíciós sajátosságait mutatják. Olyan jellegzetes manierista megoldások figyelhetők X-5 meg rajtuk, amelyek a spanyol udvari arcképek nyomán a 16. század második felében jelentek meg Bécsben, az udvar körében készült képmásokon, s reprezentatív kifejezésmódként a 17. század elejéig figyelhetők meg az uralkodócsalád és az udvari arisztokrácia portréin. E jellemzőkön a gondos részletfestés, a tárgyi valósághoz való festői hűség, s emellett a több nézőpontú szerkesztésmód értendő, amely szándékosan X-5