Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - X. PORTRÉK

X-2 irat, amely körülfogja az I. Ferdinánd adományaként 1578ban bővített címert, az életkor megjelölésénél abbamarad: mintha Kubinyi annak megadásával már adós maradt volna a festőnek. A kép egyike a legkorábbi ismert hazai portréknak, egyedül Krusics János képmása előzi meg. Nagyon erőteljesen, mégis gondosan formált, finoman kidolgozott, igényes, mondhatnánk, udvari munka. Ezúttal azonban nem a bécsiprágai udvar jön szóba. Az alakábrázolás monumentális, marciális karaktere, finom részletek mellett is megfigyelhető enyhe darabossága idegen ennek a körnek a portréfestői látásmódjától, ízlésétől. Rokon viszont azzal a felfogással, amit a krakkói udvarban a boroszlói származású és 1583—1586-ig Báthory István udvarában dolgozott Marcin Kober munkáiból ismerünk. Az a fajta méltóságteljes zártság és nagy formákban való gondolkodás, ami Kober Báthoryról 1583-ban festett portréján megfigyelhető (Krakkó, Misszionárius kolostor), Kubinyi ábrázolásának is a lényege. Emellett igen rokon a fej és az arc plasztikája, a nagy bontatlan felületek túlsúlya, a test körvonalainak határozott kontúrjai és belső rajza, a kevéssé ügyesen formált tömzsi ujjak és kezek, továbbá motívumként olyan részlet, mint a rojtokkal szegélyezett függönyszárny, amivel egy ideig még nem találkozunk a hazai emlékanyagban. Az említett megfeleléseken túl egyelőre semmi nem támasztja alá azt, hogy a kép Krakkóban készült, s azt sem, hogy köze lehet Marcin Koberhez vagy közvetlen köréhez. Kober, aki akkorra már III. Zsigmond lengyel király udvari festője volt, egyébként 1595-ben épp Krakkóban tartózkodott, s kifizetések szerint az uralkodócsalád több tagját festette (Sztuka dworu Wazów Í976, 8,20,21,22. kat. sz). Hogy akkori (névről is ismert) segéde vagy esetleg valamelyik helyi követője (ld. különösen a Báthory-portré egyik Kober köréből való változatát, Varsó, Wilanów, ltsz. 1163, ld. Portrety Osobistosci polskich 1967, 209, 230. sz.) volt-e aki elkészítette Kubinyi portréját, az a képből leszűrhető határozott stiláris támpontok és érvek ellenére egyelőre nyitott kérdés marad. Az marad annál is inkább, mivel sajnos Kubinyi oldaláról sincs jelenleg semmi, amivel ennek lehetőségét tényszerűen meg tudnánk támogatni. BE KUBINYI 1906, II. 241; UÓNÍKOVÁ 1985, 98; GALAVICS 1981, 374/16.j. X-3 Maria Christierna Habsburg főhercegnő mint Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem jegyese Ottavio Zanuoli (?-1607) (?), 1595 Rézlemez, tojástempera; 17,7 x 12,5 cm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Régi Magyar Gyűjtemény, ltsz.: 86.4 M Maria Christierna Habsburg főhercegnő (1574—1621), Károly tiroli főherceg és bajorországi Mária leánya 1595-ben ment nőül Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemhez. A házasság, amely Rudolf császár és Báthory török ellen kötött szövetségét pecsételte meg, 1599-ben válással végződött. A főhercegnő visszatért Grazba, majd a házasság pápai érvénytelenítését követően zárdába vonult: 1607-től haláláig az Innsbruck melletti Hall kolostorában élt, melynek 1612-ben főnökasszonya lett. (BENDA 1986) X-3