Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - A késő reneszánsz építészet emlékei

A fricsi Berthóty-kastély a pártázatokkal ékesített késő reneszánsz kastélyok legismertebbike a Felföldön. Az építkezés kezdetét (?) az északi oldal egyik ablakának felirata jelzi (,,G. D. VALENT. BERTHOLTI. F. F. 1623"). Építtetője Berthóty Bálint, építésze Michael Sorger volt (SPS 1, 362-363; FEUERNÉ 1977, 31, 225., 161. kép; KUHN 1982, 59-60; SÁSKY 1988, 508; FARBAKY 1998, 98). Az ő nevét is megörökítette („MICHAEL SORGER AEDIFICAVIT") a pártázatos attika vakárkádjait sgrafittókkal díszítő mester, Martin Waxmann (1630), akárcsak a sajátját [„MARTIN(us) AXMAN(n) [síd] PINX(it) 1630"]. A sgrafitto eredetileg az épület egész homlokzatára kiterjedt, nemcsak az attikára. MÁ GERECZE 1905,350—351. VII-39 Ónod vára (17. század) Dörre Tivadar (1858-1932) Karton, fekete tinta; 158 x 230 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, ltsz.: 1902—1290. Az ónodi vár szabályos alaprajzú, négy sarokbástyás vár volt. A 16. század második felében épülhetett; I. Rákóczi György, ill. Lorántffy Zsuzsanna erősíttette (Várépítészetünk 1975, 308). 1688-ban felégették, ma is rom. Dörre Tivadar rajza Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben című sorozat Magyarország-kötetében az Alföld leírásához került. MÁ VII-40 A besztercei ún. Ötvös-ház (1560—1563) Cserna Károly (1867-1944) Papír, fekete tinta, lavírozva Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok A besztercei ún. Ötvös-házat ugyanaz a lembergi illetőségű olasz mester, Petrus Italus de Lugano építette, aki a város Szent Miklós-plébániatemplomának átalakításán is dolgozott 1560 és 1563 között (KOVÁCS 2003, 38-40; KOVÁCS 2007, 81—96). Az épület mai megjelenése erősen különbözik a rajzon láthatótól: az emeleti négy ablak és a kapu melletti, kisebb ablak új, háromosztású, egyforma kőkeretet kapott. A kép Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Magyarország-kötetébe, Beszterce—Naszód vármegye leírásához került. MÁ FELD 2002, 148/1.kép VII-41 Keresd, Bethlen-kastély (1598 és a 17. század második fele) Benczúr Béla (1854-1941) Karton, fekete tinta, lavírozás; 266 x 378 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, ltsz.: 1902—799. VII-40 VII-38C VII-38d