Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - A késő reneszánsz építészet emlékei
A keresdi Bethlen-kastély kerek tornya (felső szintje kivételével) 1598-ban épült, Bethlen Mihály idején; a lakószárny a loggiával és a lépcsővel a 17. század második felében, Bethlen Elek (fi690) megbízásából (KOVÁCS 2003, 140-142). Korábban az egész épületet — különösen a loggiát — a 16. századra keltezték (BALOGH 1973, 236--237). A rajzon megörökített állapot ma már nem látható; a lépcsőt félig elbontották, a loggia helyreállítás alatt áll, évek óta. A rajz Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című sorozat Magyarország-kötete számára készült. Pauler Gyula cikkét gazdagítja (Habsburg-házi királyok kora); a kerek tornyot ekkor a 13., a többit a 1 5-16. századra datálták. MÁ VII-42 A Bethlen-bástya (Szabók tornya) Kolozsvárott (15-17. század) Háry Gyula (1864-1946) Lavírozott fekete tinta, karton; 165 x 200 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, ltsz.: 1902-1001. A kolozsvári városfalak kevés épen fennmaradt bástyáinak legismertebbike a 15. század elején épült; 1475-ben említették először. 1627-ben egy villámcsapás felgyújtotta a benne őrzött puskaport; 1629-ben állították helyre, ekkor került rá Bethlen Gábor fejedelem aediculás emléktáblája (BALOGH 1985,131-132). Bár Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben című sorozat felvette a nevezetes kolozsvári épületek közé, még a századfordulón is felvetődött lebontásának ötlete (MIKLÓSI-SIKES 2001, 276, 281-282., 9-10. kép). Háry Gyula rajza Erdély, ill. Kolozsvár leírását illusztrálja. MÁ VII-43 Kettős ablak keretének felső része Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alvinci kastélyából 1617 után (gipszmásolat, Sarkadi Márton, 1990-es évek) Gipsz; m.: 194 cm, sz.: 54 cm, v.: 16 cm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Régi Magyar Gyűjtemény, ltsz.: C 100/2007. Az alvinci kastélyt Bethlen Gábor kezdte építtetni, legkésőbb 1617-ben, ebből az évből származik ugyanis egy építési tábla. 1623-ban sok szekér faragott kő ajtó- és ablakkeret szállításáról van adat, 1624-ben pedig Brassai Kőműves János kolozsvári mester dolgozott Alvincen. 1629-ben már a menynyezeteket készítették. A nagyszabású, szabályos hatszög alaprajzúra tervezett kastély palotaszárnyai sohasem készültek el teljes egészükben. Hatalmas falaikból még egy évtizede több is állt, ma már zömük leomlott. Az udvari homlokzaton (az északi szárnyon) voltak kettős ablakok a földszinten; ezek közül az egyikről készült a másolat (az eredeti valószínűleg ma már nincs meg). MÁ VII-41 KOVÁCS 2003, 101-107, 165. kép; KOVÁCS 2004, 9-17; KOVÁCS 2007, 139-152, kép a 147. lapon VII-44 Segesvár, Óratorony Háry Gyula (1864-1946) Karton, fekete tinta és szépia; 242 x 162 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, ltsz.: 1902—999. A segesvári Óratorony ma is áll; a zömök középkori torony loggiás lezárásával, négy fiatoronnyal kísért sisakjával illeszkedik a késő reneszánsz stílusú emlékek közé. Az OsztrákMagyar Monarchia írásban és képben Magyarország-kötetének Erdély építészetét tárgyaló cikkéhez, Pasteiner Gyula írásához közölt illusztráció. A középkori erdélyi városok erődítményeire hozott példa. MÁ VII-42