Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - A késő reneszánsz építészet emlékei

A keresdi Bethlen-kastély kerek tornya (felső szintje kivéte­lével) 1598-ban épült, Bethlen Mihály idején; a lakószárny a loggiával és a lépcsővel a 17. század második felében, Beth­len Elek (fi690) megbízásából (KOVÁCS 2003, 140-142). Korábban az egész épületet — különösen a loggiát — a 16. szá­zadra keltezték (BALOGH 1973, 236--237). A rajzon megörö­kített állapot ma már nem látható; a lépcsőt félig elbontották, a loggia helyreállítás alatt áll, évek óta. A rajz Az Oszt­rák-Magyar Monarchia írásban és képben című sorozat Magyar­ország-kötete számára készült. Pauler Gyula cikkét gazdagítja (Habsburg-házi királyok kora); a kerek tornyot ekkor a 13., a többit a 1 5-16. századra datálták. MÁ VII-42 A Bethlen-bástya (Szabók tornya) Kolozsvárott (15-17. század) Háry Gyula (1864-1946) Lavírozott fekete tinta, karton; 165 x 200 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, ltsz.: 1902-1001. A kolozsvári városfalak kevés épen fennmaradt bástyáinak legismertebbike a 15. század elején épült; 1475-ben említet­ték először. 1627-ben egy villámcsapás felgyújtotta a benne őrzött puskaport; 1629-ben állították helyre, ekkor került rá Bethlen Gábor fejedelem aediculás emléktáblája (BALOGH 1985,131-132). Bár Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben című sorozat felvette a nevezetes kolozsvári épületek közé, még a századfordulón is felvetődött lebontásának öt­lete (MIKLÓSI-SIKES 2001, 276, 281-282., 9-10. kép). Háry Gyula rajza Erdély, ill. Kolozsvár leírását illusztrálja. MÁ VII-43 Kettős ablak keretének felső része Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alvinci kastélyából 1617 után (gipszmásolat, Sarkadi Márton, 1990-es évek) Gipsz; m.: 194 cm, sz.: 54 cm, v.: 16 cm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Régi Magyar Gyűjtemény, ltsz.: C 100/2007. Az alvinci kastélyt Bethlen Gábor kezdte építtetni, legkésőbb 1617-ben, ebből az évből származik ugyanis egy építési tábla. 1623-ban sok szekér faragott kő ajtó- és ablakkeret szállítá­sáról van adat, 1624-ben pedig Brassai Kőműves János ko­lozsvári mester dolgozott Alvincen. 1629-ben már a meny­nyezeteket készítették. A nagyszabású, szabályos hatszög alap­rajzúra tervezett kastély palotaszárnyai sohasem készültek el teljes egészükben. Hatalmas falaikból még egy évtizede több is állt, ma már zömük leomlott. Az udvari homlokzaton (az északi szárnyon) voltak kettős ablakok a földszinten; ezek közül az egyikről készült a másolat (az eredeti valószínűleg ma már nincs meg). MÁ VII-41 KOVÁCS 2003, 101-107, 165. kép; KOVÁCS 2004, 9-17; KOVÁCS 2007, 139-152, kép a 147. lapon VII-44 Segesvár, Óratorony Háry Gyula (1864-1946) Karton, fekete tinta és szépia; 242 x 162 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, ltsz.: 1902—999. A segesvári Óratorony ma is áll; a zömök középkori torony loggiás lezárásával, négy fiatoronnyal kísért sisakjával illesz­kedik a késő reneszánsz stílusú emlékek közé. Az Osztrák­Magyar Monarchia írásban és képben Magyarország-kötetének Erdély építészetét tárgyaló cikkéhez, Pasteiner Gyula írásá­hoz közölt illusztráció. A középkori erdélyi városok erődít­ményeire hozott példa. MÁ VII-42

Next

/
Oldalképek
Tartalom