Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - A késő reneszánsz építészet emlékei

VII-34 VI 1-36 FELD 2002, 94, 97-98, 145-146.) Könyökmek több rajza is készült a kastélyról 1889-ben, és részletes jelentése is fennmaradt. GERECZE 1905,442; Könyöki 2000,45-46, 3.3. sz., képpel. VII-34 Zólyom, vár (14. század, 16. század) MA A zólyomi várat Nagy Lajos király építtette, de a 16. században — a Thurzók birtoklása idején — jelentős mértékben kiépült; ekkor kapta egyszerűbb vonalú pártázatát (SPS 3, 476—478; Gótika 2003, 587—588). Rauscher Lajos képe az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben számára készült, és a felvidéki építészetet bemutató írást illusztrálta. Pasteiner Gyula ebben az egyetlen ép középkori várként tárgyalta ,,Zólyomvár"-at, meglehetős alapossággal. Reneszánsz részeiről egyáltalán nem ejtett szót; a pártázatot ekkor még nem fedezték fel. MÁ Rauscher Lajos (1845-1914) Karton, fekete tinta; 118 x 187 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, ltsz.: 1902—1162. VII-35 Sárospatak, a Vörös-torony kapuja (16. század közepe) VII-35 Myskovszky Viktor, 1883 Papír, barna tinta, lavírozás, 765 x 530 mm Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,Tervtár, ltsz.: 11 671. A sárospataki vár a kelet-magyarországi reneszánsz építészet legfontosabb emléke, amely hosszú ideje — a 19. század óta — a történeti kutatás homlokterében van. A Jagelló-korból, a Pálócziak idejéből is őriz reneszánsz részeket, de fő kiépítése Perényi Péter és fia, Gábor birtoklásának idejére esik. A 17. században az erdélyi fejedelmeket adó Rákóczi-család rezidenciája; ekkor épül híres udvari lépcsője (DÉTSHY 1913; DÉTSHY 1989; DÉTSHY 1999; FELD 2000). A 19. századi átépítések alkalmával a reneszánsz kőfaragványok jó részét kiemelték, és másodlagosan falazták be (J. DANKÓ — OsGYÁNYI 2002). Myskovszky Viktor sok rajzot készített a várról; százhúsz éve a külső falakban elhelyezett kő-nyíláskeretek lényegesen jobb állapotban voltak, mint ma, de a rajzoló sajnos mindig adott valamit hozzájuk saját ideáiból is. MÁ GERECZE 1905,457. VII-36 Késmárk, harangtorony (1586-1591) Háry Gyula (1864-1946) Karton, fekete tinta, lavírozás; 161 x 188 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, ltsz.: 1902-950.