Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - A késő reneszánsz építészet emlékei

A harangtorony 1586-ban épült, mestere a késmárki Ulrich Materer volt. A sgrafittók 1591-ben készültek. Pártázata bonyolult formákból épül, aediculás, de törpeárkádsora csupán síkban tartott sgrafitto-dekoráció (SPS 2,39-40; KUHN 1982, 46., 34-35. kép; FEUERNÉ 1977,31,223-224., 139-140. kép). A rajz Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Magyarország-kötetében jelent meg, ahol a Szepesség és a Magas-Tátra leírásához mellékelték. MÁ VII-37 Nagyőr, kastély (16-17. század) Mednyánszky László (1852-1919) Papír, akvarell; 409 x 281 mm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.:T 8140. A nagyőri kastély több fázisban épült a 16—17. században; legjelentősebb átépítése (1580—1590) a humanista műveltségű Horváth Gergely (Gradeczi Stansith Gergely, 1558—1597) nevéhez fűződik (SPS 3,202-203; FEUERNÉ 1977, 32, 224., 141-142. kép; KUHN 1982, 58., 46. kép; KRESÁK 1995, 15; FELD 2002, 58., 57/4., 58/1-2. kép). Horvát Gergely Padovában, Wittenbergben, Strassburgban, Bázelben és Genfben tanult, hazatérve Nagyőrön iskolát alapított. Evangélikus volt; tevékeny részt vett a hitvitákban. Nem tartotta helyesnek a képek és szobrok eltávolítását a templomokból; hosszas vitába bonyolódott a kriptokálvinistákkal, főleg a Késmárkon tevékenykedő Sebastian Ambrosius Lahmmal (SEBŐK 2007, 119-131). A nagyőri kastélyt kétféle pártázat is díszíti, az egyszerűbb, fecskefarkas típus a korábbi építési szakaszban épült (egy szakasza a felmagasított oromfalban maradt fenn), a bonyolultabb, aediculás — amely Mednyánszky képén is látszik — a későbbiben. Ugyanez a pártázat ismétlődik a nagyőri harangtornyon is (1629) (FEUERNÉ 1971, 225., 171-172 kép). Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben számára Mednyánszky László örökítette meg a kastélyt, a fák közül kibontakozó, festői látvánnyá — homályos sziluetté — oldva az épület képét. MÁ Mednyánszky László 2003, kat. sz. 463. VII-37 VII-38 Fries, Berthóty-kastély (1623-1630) Myskovszky Viktor (1838-1909), 1 890-1891 a. Déli homlokzat Papír, barna tinta, 490 x 708 mm b. A sgrafittós pártázat részlete az építész nevével Papír, barna tinta, lavírozás, 487 x 692 mm c. A sgrafittós pártázat részlete a festő nevével Papír, barna tinta, lavírozás, 487 x 692 mm d. A sgrafittós pártázat részlete, Hunyadi János és mások ábrázolásával Papír, barna tinta, lavírozás, 487 x 644 mm Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,Tervtár, ltsz.: a.: K 1453; b.: K 1460; c: K 80/3 (2334); d.: K 1462. VII-38a VII-38b