Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - Elmélet és gyakorlat: várépítészet - SZÉKELY ZOLTÁN: A győri vár és reneszánsz kapui
VII-21 Sebastiano Serlio építészeti traktátusa [Coliig. 1.] Sebastiani Serlii Bononensis de architectura libri quinque Venezia, Francesco de'Franceschi, Johann Criegher, 1569 [Coliig. 2.} Della architettura di Giovanni Antonio Riisconi Venezia, Gioliti, 1690 Papír; [6] + 143 lap, 2°; fatáblás, fehér bőrkötés, vaknyoniással, hosszanti oldalán két rézkapocs Budapest, Egyetemi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: Ant. 5231. Sebastiano Serlio (1475—1554) építész, építészeti elméletíró. Traktátusa első része — ez a végleges változat IV. könyve — 1537-ben jelent meg Velencében; ebben ismertette részletesen az öt klasszikus oszloprendet. A mű igen nagy hatást gyakorolt az építészekre; még a győri erődváros bécsi kapujának alkotója is Serlio egyik mintatervéből indult ki (ld.VII-24; SZÉKELY 2003, 90-95). A kötet címlapjának tetején bejegyzés: „Collegij Sellien(sis) (ez áthúzva, helyette: Tyrna) Soc(ieta)ti(s) Jesu | Inscriptus Catalogo 1634 | L S Num 107.". A kötet eredetileg a vágsellyei jezsuitáké volt, 1634ben került a nagyszombati jezsuita kollégium könyvtárába. Szerepel a nagyszombati leltárban már 1632-ben is egy Serlio-kötet (Adattár 1772, 133), de biztosan ezt az itt kiállított példányt regisztrálja az 1690-es leltár (Adattár 17/2, 311). MA VII-22 Francisco da Pozzo levele Nádasdy Tamáshoz Bécs, 1559. február 10. Papír, eredeti, papírfelzetes pecséttel; 320 x 220 mm Budapest, Magyar Országos Levéltár, I. Központi és regionális kormányszervek (1526—1867) Osztálya, Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, jelz.: Archívum familiae Nádasdi (E 185) Pozzo, Francesco - Nádasdi Tamás Nr. 1. I. Ferdinánd uralkodása alatt, a 16. század közepén az itáliai építészek döntő szerepet kaptak a rezidenciális városok (Bécs, Wiener Neustadt, Innsbruck, Prága) vagy például Graz megerősítésében. Francisco Giuseppe da Pozzo azok közé az itáliai építészek közé tartozott, akik a 16. század közepére— második felére kialakult, az oszmánok ellen a Magyar Királyság területén emelt védelmi rendszer kulcsfontosságú erődítményeit és várait tervezték, és az átépítéseket irányították. Pozzo 1501/2-ben született Milánóban. 1544-ben állt I. Ferdinánd szolgálatába. 1546-ban tervet készített a Habsburgzálogban lévő nyugat-magyarországi Borostyánkő várának újjáalakításához, a birtokos Königsberg család számára. Ettől kezdve főként a bécsi udvar, illetve az Udvari Haditanács építészeként tevékenykedett. 1548-ban (Mosón) Magyaróvár várának folyó építkezését vizsgálta felül. Egy évvel később kollégájával, a pisai születésű Sigismondo da Prédával a győri vár erődítési munkáit ellenőrizte. 1552-ben és 1554-ben Egerben szemrevételezte a vár építkezéseit, 1553 és 1557 közt pedig Zólyom és Tokaj váránál, valamint a nagyszombati városfalak építésénél fordult meg felügyelő építészként. Az VII-22 1540-es évek végén és az 1550-es években dolgozott Bécs, Bécsújhely, Prága, Brünn, Görz és Trieszt erődítési munkáiban. 1556-ban V. Károly császár birodalmi lovagi címmel tüntette ki, pályafutása végén Bécs várának és városának építési főfelügyelője volt, majd 1562-ben hunyt el ugyanott. A Haditanács építészeként kerülhetett kapcsolatba Nádasdy Tamással (1498—1562), aki Itáliában szerzett humanista műveltsége révén egyébként is szoros kapcsolatokat tartott fenn az itáliai értelmiség képviselőivel is. Nádasdy pályafutását II. Lajos udvarában kezdte, majd budai várnaggyá nevezték ki. Először Szapolyai (I.) János táborában találjuk, majd átállt Ferdinánd oldalára. Házassága (Kanizsai Orsolya) révén a Dunántúl legnagyobb birtokosai közé emelkedett. 1554ben nádorrá választották. Nádasdi sokszor foglalkoztatta a Francisco da Pozzót, aki többek között a nádor bécsi palotáját tervezte, valamint a Dunántúl védelmét is nádorként irányító Nádasdy számára a pápai váron is dolgozott. Feltehetően részben Pozzo tervei alapján valósult meg Nádasdy birtokközpontjának, a sárvári várnak reneszánsz átépítése is. A Francisco da Pozzo által Nádasdy Tamáshoz írt levél a szakirodalom eddigi megállapításával szemben nem 1553ban, hanem feltehetően 1559-ben keletkezett, melyet az építész a már nádor Nádasdynak írt egy (talán éppen a nádor Augustinergassen álló házába) építendő kandalló helyéről, valamint honfitársa, a Kanizsa erődítésén dolgozó Ieronimo Polato kőműves érdekében. HNI KOPPÁNY 1984/2,1-6; KOPPÁNY 1987,224.
