Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - IV. Az EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 1.A KATOLIKUSOK

AZ EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 1. A katolikusok A török előrenyomulás és a reformáció térhódítása következtében a késő középkori egyház Rómához hű, katolikus része egyre kisebb területre szorult vissza, és a 16. század végére már kisebbségben volt az országban. A tendencia a katolikus megújulást elindító tridenti zsinat után fordult meg, és a Habsburg-uralkodók, valamint a jezsuita rend hathatós közreműködésével jelentős rekatolizáció ment végbe a Magyar Királyság nyugati részein, később pedig keletebbre is. A katolikus egyház művészeti reprezentációját a 16. század közepén a késő középkor hagyatéka határozta meg: a templomok szárnyasoltárai, freskói fennmaradtak, berendezése továbbra is használatban volt. A liturgikus tárgyakat - textil- és ötvösműveket - szintén használták. Ujak készíttetésére viszonylag ritkán került sor: Bornemisza Pál veszprémi és erdélyi püspök egy 14. századi mitrát (püspöksüveget) újíttatott meg Bécsben 1550-ben, Hetesi Pethe Márton kalocsai érsek és győri püspök oltárkeresztjét Ulmban rendelte meg. A jezsuiták a képzőművészet lehetőségeivel is fokozottan éltek tevékenységük során. Ezek között előkelő hely illette meg a sokszorosított grafikát. Pázmány Péter esztergomi érsek Kalauzának vagy a katolikus Biblia-fordításnak a címlapja pontosan vall erről: mindkettőn ott sorakoznak a magyar szentek, az ország középkori múltjának szent képviselői, és a Patrona Hungariae, vagyis Mária mint Magyarország védőasszonya. A Káldy György által lefordított Biblia kiadása kétféle címlappal készült: az első verzión a rendalapító Loyolai Szent Ignác és a jezsuita szentek is szerepeltek, a másodikon már nem: eltávolították alakjukat a nyomólemezről, helyükre hoszszabban írták ki a címet. A kivágott rézlemez-darab nemrégiben került elő; a címlap nyomólemeze elveszett vagy lappang. Pázmány Péter alapította a nagyszombati egyetemet is (a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Hittudományi Akadémia jogelődjét), jezsuita közreműködéssel. Reprezentációsjelvényeik, a hatalmas ezüstpedumok Augsburgban, illetve Nagyszombatban készültek. IV-1 Mária a kis Jézussal Kelet-magyarországi szobrász, 1600 után Festett és aranyozott fa; 98 cm Restaurálta Somogyiné Ember Veronika és Lakatos József, 1974. A Művészeti Múzeumok Barátai Egyesületének örök letété a Szépművészeti Múzeumban 1939-ben.Vétel Róna Györgytől. 1973-ban a került át a Magyar Nemzeti Galériába. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Régi Magyar Gyűjtemény, ltsz.: 7464 IV-1 Az ülő Madonna-szobor Munkács környékéről került a Szépművészeti Múzeumba. Pontos származási helye, akárcsak eredeti rendeltetése ismeretlen. A frontálisan ábrázolt, nyugodt arckifejezésű és visszafogott mozdulatú Mária bal lábával holdsarlóra tapos, jobb kezével az ölében térdelő kis Jézust tartja. A gyermek élénkebb mozgású: teljes testével oldalra fordul, lábai aszimmetrikus elrendezésűek,jobb kezével anyja állát simogatja, tekintetét rá emeli. Csigás haja, kerek arca a Jagelló-kori puttófigurákét idézi, míg Mária feje és viselete, a volumenes drapériák az 1600-as évek Alpokon túli, korai barokk szobrászatinak sajátja. A szobor nem kivájt hátú, viszont enyhe alulnézetre komponált. Elképzelhető, hogy oszlopos, emeletes oltáron helyezkedett el; ilyen emlékeket az 1630-as évektől kezdve ismerünk Magyarországon. Szépművészeti Múzeum Í940, 272.