Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - III. A BIBLIA ÉS FORDÍTÁSAI MAGYARORSZÁGON

mint ez esetben, az Újszövetség) egybekötésénél alkalmazták abból a gyakorlati megfontolásból, hogy a több könyv egyegy darabját így könnyebben lehet kinyitni, olvasni. A könyv kolozsvári aranyozott, legyeződíszes, restaurált bőrkötése az 1700-as évek elején készült. A magyar legyeződíszes kötések a sokféle reneszánsz kötésstílus utolsó képviselői. Szenei Molnár Albert (1 574-1634) kiemelkedő vallási író, költő, nyelvész, fordító és kultúrdiplomata, a késő reneszánsz meghatározó személyisége volt. Csaknem harminc évet élt Németországban, ahol tudatos fordítói és kiadói munkát végzett. Feltett szándéka volt, hogy a kálvinista hitélet számára nélkülözhetetlen műveket magyarra fordítsa. Szótára, grammatikája a magyar irodalmi nyelv kialakításában döntő szerepet játszott. Máig legismertebb, költői értékű műve, a Zsoltárok verses magyar fordítása, először Herbornban jelent meg 1607-ben Psalterium Ungaricum címen. A zsoltárok az istentiszteletek állandóan olvasott-énekeit részét alkotják. Théodore de Béze és Clement Marót versben franciául megjelent zsoltárait Ambrosius Lobwasser németre fordította, s ezt felhasználva ültette át Szenei Molnár a zsoltárokat igen költőien magyarra. Zsoltárai kottával a 17. század közepén Amszterdamban közel egymás után háromszor jelentek meg. Ez az egyik magyar nyelven legtöbbször kiadott mű, amely a magyar költők egész sorára volt hatással Ráday Páltól Aranyon és Adyn át Áprily Lajosig. — A Zsoltárok e kiadásából mindössze ez és egy másik csonka példány maradt fenn. RM RMKTXVU/6 (kritikai kiadás: Stoll Béla); RMNy 2045; BÁN 1978, 137153; TŐZSÉR /975,193-205; VARGA 1978,239-243; KOVÁCS S. I. 2000; SZENCI MOLNÁR 2003,151-152,196.