Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - III. A BIBLIA ÉS FORDÍTÁSAI MAGYARORSZÁGON

[Károli Gáspár és mások által] egészben és wijonnan az Istennec Magyar országban való anya szent egyházánac épülésére. Vizsoly, Mantskovit Bálint, 1590 Papír; foil. [8], 686, [1], 275, 236, 1 tab.; 2°; több levele hiányzik, csonka példány; fűzetlen Todoreszku Gyula és Horváth Aranka könyvtárából. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: RMK I 236 (2. példány) Az első teljes, nyomtatott magyar nyelvű biblia, amely három — önálló címlappal és levélszámozással ellátott — részből áll. A Biblia szövegét jelentős mennyiségű magyarázó és utaló széljegyzet kíséri. A magyar Biblia kiadásának gondolata 1585 körül fogalmazódott meg, és 1590 júliusáig meg is valósult. Létrejöttében kezdeményező szerepük volt az északkeleti országrész református főurainak, Mágócsy Andrásnak és nagybátyjának, Mágócsy Gáspárnak. Haláluk után birtokaikkal együtt Rákóczi Zsigmondra maradt a Biblia ügye. (A hagyomány szerint pártfogolta még a kiadást Ecsedi Báthory István és Homonnai Drugeth István is.) Rákóczi 1588-ban megegyezett Mantskovit Bálint könyvnyomtatóval a Biblia kiadásában, aki 1588 őszén érkezhetett GalgócrólVizsolyba nyomdai felszerelésével együtt. A nyomtatás előkészületei már 1588— 1589 telén megkezdődtek. Maga a nyomtatás 1589 februárjában indult meg. Ekkor egy feljelentés miatt az uralkodót helyettesítő Ernő főherceg elrendelte a felszerelés elkobzását, amit azonban Rákóczi nem hajtott végre. Fennmaradt töredékek alapján valószínű, hogy eredetileg nagy alakú III-10 (42 x 28 cm) formátumban kezdték szedni a szöveget, majd áttértek a jobban használható, kisebb fólió alakra. A kiadvány végül mintegy másfél év alatt hagyta el a vizsolyi officinát, s ez ekkor Európa-szerte igen nagy teljesítménynek számított. (A műhely négy sajtóval dolgozott, a 3—4 szedőnek pedig napi tízezer betűnyi szedést kellett előállítania a mintegy 450 munkanapon!) AVizsolyi Biblia Mantskovit legszebb nyomtatványa. A több mint ezerkétszáz levélből álló hatalmas kötet változatos betűtípusokkal és gondos tipografizálással készült. A Bibliához a papírt Lengyelországból hozatták; részben lengyel, részben német papírmalmok termékét. A kiadás példányszáma feltételezhetően 7—800 körül lehetett. Az elkészült példányok nagyon hamar elkeltek, néhány év múlva már nagy nehézséget okozott szerezni belőle. Ma ötvenegy példányt ismerünk, ez más könyvekhez viszonyítva igen jó arány. Az elöljáró beszédből kiderül, hogy Karolinák segítőtársai voltak a fordításban, a Biblia szövegének elemzése alapján legalább hárman. (Rövid ideig az ifjú Szenei Molnár Albert is részt vett a munkálatokban: Gönc és Vizsoly közt járt Károli korrektúráival.) Károli az előszóban részben megnevezi a fordítás forrásául szolgáló szövegeket: aVulgatát, a Septuagintát, továbbá a század nagy biblikus tudósainak, Franciscus Vatablus, Sebastian Münster, Santés Pagnmus és Immanuel Tremellius fordításait és kommentárjait. Imre Mihály nemrégiben Sámuel I. könyvének 1-25. része fordításának forrásaként Petrus Martyr Vermigli zürichi professzor latin fordítását jelölte meg. AVizsolyi Biblia későbbi 293 teljes és részbeni átdolgozott kiadásával századokon át a legolvasottabb magyar könyv volt, s ezzel a magyar nyelv alakulásában igen jelentős szerepet játszott. MVB RMNY 652; SZABÓ - SZÁNTÓ 1981; BORSA 1990,160-162; ECSEDY 2004, 102; IMRE 2006. III10 Szenei Molnár Albert zsoltárfordítása 1644 Szent David királynak es prophetanak szaz ötven soltari a' franciái nótáknak es verseknek modgyokra magyar versekre forditattak es rendeltettek Szenei Mol[nárJ Albert által. Amstelodamban 1644 Iansonius Ianos Papír; pp. [1],327, [9] Ezt a gyűjteményes kötetet a Magyar Tudományos Akadémia Gergely Rudolf könyvtárával vásárolta a Könyvtár számára 1983-ban. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye,jelz.: RM I 8° 984, koll. 1. (RMNy 2045) A valójában 12-edrét nagyságú könyv öt művet tartalmaz ún. ikerkötésben. Egy közös gerinccel vannak egybekötve a művek, de három „normálisan", kettő fordítva. Ha megfordítjuk a vastag könyvecskét, akkor ami eddig fejjel lefelé volt, az kerül álló helyzetbe, s így a könyv másik fele egy 1700-ban Kolozsvárott Misztótfalusi Kis Miklós által nyomtatott Enekeskónywel (pótlások: RMK I 1559a) kezdődik. Ezt a bekötési módot éppen ájtatos könyvek (ima-, énekeskönyv, vagy