Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET - Ferenczffy Lőrinc és Elias Berger tervezett magyar története

11-41 gyár kapitányokat és a királyokat. Az egész alakos képmásokat nem Nádasdy rendelte meg, készen jutott hozzájuk. Még az 1620-as években készültek, Ferenczffy Lőrinc királyi titkár megbízásából, aki egy nagyszabású, illusztrált magyar történet megjelentetését tervezte. A szöveget Elias Berger udvari történetíró állította össze. A tervből azonban nem lett semmi; a szöveg is, a metszetek is akkor kiadatlanok maradtak. Nádasdy 1659-ben vette át a vezér-, kapitány- és királyképmások dúcait Giovanni Bucellinitől, a pozsonyi jezsuita kollégium rektorától, hogy közzétegye őket. Nem illusztrált történeti munka jelent meg, hanem képmások sorozata, amelyet latin nyelvű elógiumok (német verziójukkal együtt) kí11-42 sernek. A Mausoleum az egyik legnagyobb hatású munka lett Magyarországon: hosszú időn át ezek a képmások határozták meg a magyar királyok ábrázolásait. MÁ Facsimile kiadása, RÓZSA GYÖRGY tanulmányával: Bibliotheca Hungarica Antiqua, 14. Budapest 1991 RÓZSA 1973, 13-80; Történelem - kép 2000, 389-390,VI-24. sz. (MIKÓ ÁRPÁD) 11-42 Elias Berger: Symbolum Sacrum Symbolum saervm et Avgvstvm Decern Reginarum Hungariae. Pohtice et Historiée expositum. Serenissimae et Potentissimae et Catholicae Frincipis ac D.D. Mariae Imperatricis Romanae Regináé Hungariae et Bohemiae foelicissimae Coronationi. Dicatum Consecratumque Avthore Elia Perger, S. C. R. M. Aulae familiari et Historico Bécs, 1637 Papír; foil. [38] ; 4°; papírkötésben Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: RMK III 1518 Elias Berger (Breznóbánya 1562 - Szakolca 1644) evangélikus lelkész fia, aki előbb szülővárosában, majd Heidelbergben folytatott tanulmányokat, és 1600-ban titokban katolizált. 1604-ben lett Mátyás főherceg udvari történetírója, később osztrák nemességet kapott tőle. Számos történeti munkájának egyike az 1637-ben írt, Bécsben kiadott Symbolum Sacrum et augustum decern reginarum Hungariae. Ezen művével III. Ferdinánd feleségének, Mária spanyol infánsnőnek a pozsonyi ko11-42