Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET - Ferenczffy Lőrinc és Elias Berger tervezett magyar története
11-40 Csataképek rézdúcai. Illusztrációk a Ferenczfly Lőrinc által tervezett História Hungariaehez Isaac Maior (1576 körül - 1642 után), 1620-as évek a. Szófia elfoglalása 1443-ban b. A kenyérmezei győzelem 1479-ben c. A sziszeki csata 1593-ban d. Győr visszafoglalása 1598-ban e. A mezőkeresztesi csata 1596-ban (?) f. Esztergom ostroma (?) g. Visegrád ostroma (?) h. Támadás falu ellen i. Átkelés folyón j. Csatajelenet k. Ágyúállás 1. Várostrom m. Szemle n. Közelharc o. Kézitusa p. Csatajelenet q. Csatajelenet folyóparton r. Csatajelenet s. Szilágyi Mihály fogságba esése 1460-ban t. Lovasroham Vörösréz; a. 21,9 x 14,3 cm,b. 22,1 x 14,1 cm, c. 21,8 x 14 cm, d. 22 x 14,2 cm,e. 22 x 14,1 cm,f. 21,7 x x 14 cm, g. 21,9 x 14,1 cm, II-40b h. 20,9 x 14,3 cm,i. 21,9 X 14,1 cm,j. 18 x 13,9 cm,k. 22 x x 14,2 cm, 1. 21,6 x 14,1 cm,m. 22 x 14 cm,n. 22 x 14,2 cm, o. 21,9 x 14,2 cm, p. 21,9 x 14,2 cm,q. 21,8 x 14,1 cm,r. 21,6 x 14,1 cm,s. 22 x 14,3 cm, t. 22,5 x 14,4 cm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: a. 59.141, b. 59.142, c. 59.134, d. 59.136, e. 59.135,f. 59.132, g. 59.137, h. 59.140, i. 59.143,j. 59.131, k. 59.127,1. 59.130, m. 59.129,n. 59.139, o. 59.126,p. 59.138,q. 59.133,r. 59.128, s. 59.145, t. 59.144 A csataképek és a királyképek rézdúcai Ferenczffy Lőrinc halála után kerülhettek a pozsonyi jezsuita nyomdába 1640ben. A királyképeket Nádasdy Ferenc kapta meg 1659-ben Giovanni Bucellinitől, a pozsonyi kollégium rektorától, majd megjelentette levonataikat a Mauzóleumban 1664-ben, Nürnbergben. A csataképek dúcai a nagyszombati jezsuiták egyetemi nyomdájába kerültek, ahol az egyikre feliratot vésve („Christianorum, cum turcis pugna, inter Tibiscum et Temesvarium 30 Augusti | 1696; in qua; ex nostris perierunt 3765, ex hostibus vero minimum 8000") és megváltoztatva (a harcoló császári katonák mellén lévő R betűt átmetszve L betűvé), mint a győztes zentai csata (1696) illusztrációját jelentették meg az 1697-es nagyszombati kalendáriumban (RMK II 1892). Az egyetemi nyomda 1773-as leltárában a felsorolt rézlemezek között nem szerepelnek, de említenek további régi lemezeket, melyeket már nem használnak. A jezsuita rend feloszlatása után kerülhettek dúcok a Királyi Magyar Egyetemi Nyomdához, ahonnan nem tudni, mikor, a Nemzeti Múzeumba jutottak. Itt Varjú Elemér figyelt fel rájuk, és a múzeum baráti körének tagilletményül járó albumban adta ki levonataikat 1934-ben. 1940-ben az Agyúállás lemezét galvano-eljárassal vékony acélréteggel vonták be, és így nagyobb mennyiségben kinyomtatva megjelent a Magyar Művelődéstörténet III. kötetének műmellékleteként eredeti levonatban. A második világháború végén, 1945-ben a múzeumban keletkezett tűzben a rézlemezek megégtek, kilágyultak és hullámossá váltak, így további levonatot nem lehet készíteni róluk. GM VARJÚ 1934; Művelődéstörténet III, 660-661; CENNERNÉ - RÓZSA 1959; RÓZSA 1971; RÓZSA 1973, 115; HOLL 1980, 155; GALAVICS 1986, 66; HAIMAN-MUSZKA - BORSA 1997,144-146,222 sk.; Történelem - kép 2000, IV-15. kat. sz. (a kiállításon nem szerepelt); Batthyányak 2005, III.8—15. kat. sz. 11-41 A Nádasdy-Mausoleum 1664 Mausoleum potentissimorum ac gloriosissimorum Regni Apostoliéi Regum et primorum militantis Ungariae Ducum... Nürnberg, Michael és Johann Endtner, 1664 Papír, foil. [4], 407, [3]; 2° Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok A Mausoleum 1664-ben jelent meg Nürnbergben, Nádasdy Ferenc (1623—1671) országbíró költségén. Ötvenkilenc teljes oldalas uralkodóportrét tartalmaz, a hun vezéreket, a ma-
